Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-12-11 / 35. szám
Deczemher l. Budapest, 189Ö. (2) társadalmi életet segítenek teremtnni. | Ezért szói hozzá minden társadalmi kór- | déshez bátran sem a hatalmat, sem a népszerűséget nem hivalkodva. A hol a magyar ifjúság nevelkedik, ott a tár- í saűalmi életnek, erkölcsöknek példásnak j és minden ízében magyarnak kell lenni. ; Társadalmunk rendezésének fontos kérdése mellett minden más kérdés mellékes. Ebből merit az iiju veMásosságot, hazafiságot. Erre ébreszt a Buda és Vidéke a ezzel nélkülözhetleuné teszi magát minden körre ét egyesületre nézve. Legyen Buda és vidéke magyar és magyar szellemű. Lapunk emyedet- lenlll küzd a magyarosításért. Buda és vidékének magyarosításához nyújtson segédkezet minden hatóság, intézet, j vállalat, község, egyesület és minden jó ha ah. Lapunkból az ország idegeit ajkú népeivel lakott vidékek megláthatják mi a teendőjük erőszak és hatni- j mask dás nélkül . . . Magának az é^am- j nak is sok a teendője a magyprositás terén Buda és vidékén. Mig Budán és vidékén a túlnyomó többség nem magye ru/ beszél és érez, eddig más vidékek nem sokat érhetnek el. Ezért nem terjedhet lapunk a Buda pst Vidéke, —mit levelezőlapon kijelentett ! kívánságra minden nem tisztán magyar \ ajkú község tanítójának ingyen küldünk, j Ezért beszélhetnénk mi is közönyről és ezért kérjük Buda és vidéke magyarosítása miatt folytatott munkásságunkhoz a hazafiak pártolását. . . Eredményeket is sorolhatnánk fel, de csak afxa utalunk, hogy a kik ezekből az eredményekből okulni, lelkesüli akarnak olvassák a Buda és Üdékét, mely nehéz talajon küzd azért, hogy; csak magyarok legyünk. Midőn Biida és vidékéért folytatott országos érdekű küzdelmeink támogatóinak födoza'készségét megköszönnénk, kérjük a hazafiakat, hogy lapunkat, a Buda és Vidékét s géljók előfizetéssel a nagy ozélok eléréséhez. A Buda és Vidéke izgatások elkerülésével a nélkül, hogy ezzel más vallálelkének főnkéit gondolkozását; megértette a rokonhangot, benyoraáp^ cokszor el is ragadják. Még iftu s költői h°ng 'ata oda viszi, hogy maga is versei; igaz, hogy németül De hát ki botránkozik meg ezen, mikor még köd borította magyar irodalmi v nereteit? Regóny- fólé-', is belekap, mii fordításokat is végez, nekiül Platónak, HorácLusnak kiktől — Baját vallomása szerint — megtanulja, hogy költői művet ne írjon, mert csak középszerűségre vinné, mitől pedig az ő magasra ssáioyaló amblnziój“ irtózott Nem csoda tehát, ha költői hanfc/,1'*ta miatt áradozó ’.jegyzéseket találunk u- ‘naplóiban egyik másik költő irályról. Dtleirás^it különben külön választotta -»zon érzelmek va^y benyomá-ok szavakba öntésétől melyük utjá- ban s vét le*két megosúomol''íbr Ezéit kiált fel Páduában: ,>b csak én tudnék i.ni, ccak én tudnám magarr A kifejezni! Is "nemre, érzem, hogy rejlik bennem valar'.“ Növelték ez önérzetét az ideget) klasszikusok olvasása. Byron, Taaso, Horá^ius, Qöthe, Enpiller, Alfleii és ShaKespearból sokat idé' Petrarcával nem *ud rokonsx.«uvezni; untatja hogy oly BO^at s sokéig énekelgetett a szerelemről s ellenébe Állítja a boldog házasságot, mely által eléri a férfi az ő teljos értékét s szolgálja hazáját és BUDA és VIDÉK lí sokat bántana, őrködik azon, hogy a keresztény szellem tartsa fenn a társadalmi békét s arra törekedik, hogy a vallások egymással kezet fogjanak az emberiség jóllétéért, az erkölcséit és becsületességért. Czélunk, hogy a közönséggel patrlar- \ ehalis viszonyban legyünk, ezért a kész kiada- : sok mél'ányos felszámításával előfizetőink j minden megbízását elvállaljuk, a mi elő- i nyős reájok nézve, mert Budán számtalan | hivatal, hatóság van. Paedagoginm, Kórházak, j kertész képző intézet, hadparancsnokság, stb. . Beadunk és sürgetünk minden kérvényz, ! közbenjárunk, hitel, biztosítási és engedély j ügyekben. Kérdésekre levélben feleld k. Má beadott ügyeknél kérjük az ügydarab számát közölni. Kihallgatásokra etöjegvezietünk. Tudakozódás, felvilágosi/ás nyagknügyekben is Ezekkel akarjuk visszadni azok szívességét, kik lapunkra előfizetnek és ezzel erősitik a magyarosod sért folytatott törekvésünket. A Buda és Vidéke kiadóhivatala: Budapest, I., Városmajor-utcza 28. sz. | Báró BániTy hűz. Előfizetési árak : Egy évre 6 forint. Félévre 3 „ Évnegyedre 1 frt 50 kr Erdélyi Gyula, Buda és Vidéke Szerkesztője és kiadótulajdonosa. A budai uj korcsolyázó pálya. Ezt a három év óta vajúdó kérdést oldotta meg fényes sikerrel a „Budai Korrsc* ! lyázó Egylet*. mikor a már megszűnt I. kér. i Polgári kör régi elhanyagolt, a főváros birtokában levő pályáját teljesen átalakította, s es által a budai intelligentiának egy, már óvek óta né'külözött téli szórakozó helyet | szerzett A ezél, melyet az egylet a pálya létesi- , téBe által maga elé lásött, igen nehéz volt 1 ugyan, de bátran állíthatjuk hogy a nehéz , ! Bégeket legyőzve fényesen oldotta azt meg,' í mert reményeinket melyeket annak lótósité- séhea kötöttünk, nagyon fölülmúlta Oly caólsaerűség, pompa, fény és kénye- ! lem tűnik élőnkbe úgy az uj épületben, mint ; i annak környékén, s magán a pályán is, hogy , bámulva kell beváltanunk. hogy a léteiitők S az egész emberiséget Tasso börtönének látó- tásakor égés sen elmélyed „kedvencz* költőjének nagyságába, kinek lovagiassága, szerelme — szerinte — a gyengéd és nemes éizós difc. dala. Virgilius fölé emeh. A nagy római költő neki sserfölöt ünnepélyes, mig Tasso osupa érzés. Mindig sírni tudna, ha élete folyamát átgondolja, mert szenvedése irigylésre méiio. Csal is úgy szeretne ő is szeretni, mint * Meg Bzauaunou* utti Taükreuj*- íhpSOöií vMó le’kesUlóse szerelme töí léne'éo^k lélektani megítéléséhez adja a kulcsot kezünk ue. Ariosto bánt már nem tud lelkesülni. Feri arában székében ült egy félóráig s egy verset sem bírta emlékezetébe idézni Flórenczbeu a képzőművészetekbe merül. Egész irányelveket ir a szobi ászaitól. Benvenuto Perseusa szerfölött erős teste s görbe lábai miatt nem nyelte meg tetszését. Canova Perseusát se tartja iga^i remekműnek, mert ercza nagyon nőies, mint egy Adonisz. Fabrét inkább világfinak, mint zseninek tartja, kiben nincs se exaltáeaió, se ábrándozás; csak jól iud élni. A Palazzo PUT műkincsei közül csak Rafael Madonnáit es Perugino Magdolnáját vinné el. Rómaoan a Vaükán álom gyanánt tűnt fel előtte. Rafael Madonna di Foligno-ját, megbámulja s ha a I goudja mindenre kiterjedt, s a pályában oly alkotást teremtettek, melynek az országban nem egyhamar akad párja. Legelőször a nagy pálya lepi meg a szemlélőt, s különösen azt, a ki a testület előbbi viszonyaival is ismerős volt. Még csak a múlt évben f» a meredek falú ór'“Li gödör tátongott, a mibe sok száz ko^h tőidet hánytak, míg jelenlegi magasságát **lérf3. A töltés által, mit a korcsolyázó egylet végez’ateu, 9200 m?-nyi terület keletkezed, mely a felsőin alatt 1 méternyi mélységben a mai pálya felületét képezi. A pálya délnyugati résién van a korcsc lyázó közönség használtára fentartott helyis ' gek pompás épülete, melynek terjedelme 470 m2. Maginak az épületnek fekvési iránya északnyugot délkeleti, mely a hátsónak mond ható rész i igen egyszerű. Ez oldalon van a bejárat, mely egyenesen a ,gadrop“-ba vezet, hol a uagy látogatottBágra számitva, ki. 400 igen elmésen szerkesztett fogas van felállítva. E helységből egy ajtó az irodába, egy pedig arra a folyosóra vezet, a melyen át a nagy társalkodó terembe, s az óriásnak mondható terraszra vezet, A nagy társalkodó termet üvegfalak vá 'aszíják el a terrasatól s "z egész pályára őrnek kilátást nyújtanak Az üvegfalai saem- ixözt csekély hajlású félkörben á'loak a terem falai, melyeknek körill-tslül a közepén e^y nagy alkovszerű bemé'yedésök van E bem lyedós két old?'áu két hatalmas Meidinger- féle kályha áll, mely a érőiéi; meleggel lesz hivatva ellátni, mig a négy öt hatalmas Aucr- feie égőkkel ehátod gázcsfi'ár ti’ndéii fénybe fogja vonni világosságával pzt. A padozatot hatalmas kókuszszőnyegek boritjáv, s a .'alakon két méteiuyi magasságig szép japáni gyékényből fonott f-’i szőnyeg fut kői 11. A nsgy terem bútorzatát hatalmai zöld plüssel bevert kör alakú pr^tagok, kis asztalok i székek képezik, a melyeknek ízléses és czólsze»ű elrendezése az épület íendezése kö r*i fáradozó eSyieT ifjak érdeme. A nagyteremből a minden kényelemmé berendezett női öltözőbe, s ismét egy m^sik folyosóra vezető ajtó nyílik. Ez utóbbi folyosón át juthatni «z elegáns buffetbe. Úgy n- innan nyilnak a gondnok lakásának s a d öltözőnek ajtai is. Az épület előd lévő már emfitett nagy ten’as' ra két hosszabb lépcső vezet le. A f~.> ruB*t a pályától fehétre festett díszes fakeii tés választja el. a melyről néhány Lép" 6 segéiyév 1 lehet majd a jégre jutni. A terra'i padozatát jelenleg egyszerű deszkák képezik, de rrTii a társalgó terem padozatát, ezt is hatalmas kokus szőnyegek fogják teljesen 1 boritaui. Esténként a pályát 10 nagy iv lámpa festőket osztályozná, Rafaelt első helyre tenné utána sokáig sen’ it s cs°k azután jönnének Michelangelo, Caravaggio, Leonardo da Virr* stb. Rubensiól elismeri, hogy roppant talent?1*'», de Rafael tökélátesséír biztosság, korapc- cL ó "^ompontjából lölötte áll. Thorwaldsen, a szobrász, e kinek a'^otásait kimeritőleg méltatja, előtte nagy tehetség; gyönyörűen kornpor"' de nem éit a kő megválasztciához. Canov i föléje helyezi, mert alkotásai véghete*:enek As épitószetből PaUadio építményei nyerték meg leginkább tetszését. íme. Széchenyit utazásaiban először a poézis és képzőművéEiit nemtője vezette s a világfi, a galant udvarló már e yúttal figyelmes utn^d^ észté :k?*i műveltségű fóifi lett Az p'ső kardvágás meg volt, de ő a vívást, tovább foiy.aita. tís keltett is. Még csak a magán- emb^' t látjuk benne fejlődni, nem a közéletét,. A nemzed kÖzsr ellem, mely Jobbjainkat meg- ragadá, még medrében pihent. Még csak két utat lát maga előtt: vagy senkihez sem csatle- koava, idejét abstrakt tudományoknak szentelve feddhet'en életmóddal eltölteni, — vagy pedig a boldog házasságot. Az előbbi eszmét «a angolok, németek és francziák teszik benne (Vége következik )
