Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-12-11 / 35. szám

Budapest 1898. VII évfolyam 35 sz. (Karácsony hava) DeczemUer ADAKOZZUNK AZ ORSZÁGOS MAGYAR ISKOLAEGYESÜLET PERSELYÉBE. Szerkeszti : EEDELYI G-TUL^L. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : V áronmajor-utcza 28. Megjelenik havonkint háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 1*2 korona, fél óvro fi korona, évnegyodro fi korona. mám SZERKESZTŐSÉG: Városmajor>utcza 28. Kéziratokat es közleményeket ide kérjük küldeni. Mi hir Hudán? Valaha a falura vetődött fővárosi emberfői azt kérdezték mi hir Bu­dán? Azóta sok viz folyt le a Dunán. A fővárosok egyesüljek. A király gon­doskodása, a főváros áldozatkészsége eredményeket teremtettek. Egyesült fővárossal, a haza büszkeségéről Buda pestről beszélnek s kevesen kérdezik : mi hir Budán? A kiváncsi kérdezös- ködésre keserű felelet lehetne az. hogy tessék elolvasni a Buda és Vidéke nyolcz évfolyamát s megtudják mi a hir, megtudják, hogy Buda egész léte­zése mostoha s nem bánnak vele úgy a mint megérdemelné és követelhetné. Az egész országnak kutatni, kér­deni kellene: Mi hir Budán? mert itt sok a hir. Buda és vidékének megerősítése az egész országra nézve fontos s ezért kérheti a Buda és Vidéke azt, hogy ne tekintsék olyan helyi lapnak, a mely csak is Budái és közel vidékét érdekli. Lapunkban kiváló szakférfiak állan­dóan és lelkesen sürgették az egyete­mek áthelyezését. Pelszóllalásainkat si­ker koronázta, mert Wlassios Gyula kul­tuszminiszter bölcsen szintén úgy gon­dolkodott, hogy Budának a szellem vámosának kell lennie s ide települjön az ifjúság, művészet irodalom és tudomány. A műegyetem a Lágymányos egy szép pontján épül, letéve alapját Uj Budának, mit úgy lehet rendezni, a hogy az egész­ség, építés és az ízlés törvényei meg­követelik. A Hyde parkhoz hasonlóan berendezett vérmező egyik felében az egyetem egy más részének kínálkozik; a hely s a Kutvölgy egyéb egyetemi ré­szeknek nyújthat otthont. A magyar if|Usát)^^tt^teHDá egész ország kiván- osiaágálhköWraiSi fel és mindenki joggal | kérdezheti ajból: Mi hir Budán? Erre a Buda és Vidéke felel meg, ezért is szá­míthat joggal az országos elterjedésre. A vidéki városok megerősítése is megkezdődött. Az állam hozzájárulásán kívül maguk a városok is buzgóikéinak azon, hogy az országnak ne csak egy | városa legyen fejlődött és erős, de j vain neunyi. A fejlődésükért küzdő vá- j rosok szintén tanúságot menthetnek Bu- 1 dáról és a Buda és Vidékéből, mert meg- ; látják mit kell tenni és mit kell elke­rülni. Lapunkban kitűnő technikusok | czikkeznek olyan dolgokról, mely nem ! csak Budim és vidékén, de az egész í országban irányt adhat az építkezésnek és városrendezésnek, a magának a vi déki sajtónak is utat mutat, hogy milyen tennivalókat sürgessen és mitől riasz- szon el. Mi a hasznog és szép, mi a i haszontalan és Ízléstelen? | Mint Budának úgy minden városnak arra van szüksége, hogy a közeli vidéket, melylyel természetes fekvé.sénél fogva összeköttetésben van érdekkörébe vonja i és a nyaraló és állandó települést az ósz- j szerűség határai között előmozdítsa. Buda közelében a pilisi alsó és felső járása Pestvármegyének úgy szin­tén Esztergom és Székes Fehérvármegye beékelése szerencsésen teremti meg ezt az érdekközösséget s lehetővé teszi, | bogy a vidék és Buda egyesüljön er­i köicsi erőben egy olyan mozgalomra, I mint a Talraüpy volt s a Tatrapark ter- | véhez hasonlóan Buda és vidéke patkja czimen terem!se Budából és e vidékből azt, a mit Svájz és a külföld remek vidékei megteremtettek. E czélbót Pest, ' Esztergom, és Székes Fehérvármegyék kö­zönsége mindenesetre elöljárni fog, 1 hogy a tervek valósulhassanak. A cs. és kir. déli vasúton Budáról lepi el a | közönség a Balatont, tehát Balaton vi- I déke is beilleszthető, s ez a mozgalom I terem heti meg a budai ipar és kereskedés j virágzását és a szomorú pangásból való kiemelkedését. A vidéki városok ugyanazt tehetik. Minél több kör támad, annál erősebb a vidék. Minél erősebb a vidék, annál nagyobb a székes főváros Nemcsak Budának van ; nak világhírű fürdői, de a fürdőkben | az egész ország gazdag. Buda fürdőinek | a kor színvonala szerint való kezelése | az egész ország fürdőügyének jobb sorsra ; fordulása. Az egész Magyarország, a ieg- 1 utolsó falu is, a mai kiterjedett közle- j kedésnél fogva legalább is üdülőhely re, sanatorium™ alkalmas. Hiszen az afrikai j sivatagok homokjával gyógyítanak. — Buda és vidékének a nyaraló, üdülő. | lakó telepekre, sanatóriumokim való 1 felhaizuálásának figyelemmel kisérésé­ből az egész ország tanúságot vehet s hasznára fordíthatja a Buda és Vidéke hasábjait, tehát a községek, városok, magánosok és fürdöintézetek. Mi hir Budán? Erre felel tehát a Buda és Vidéke, melynek czélja az, hogy olyan irányokat szolgáljon, melyek minta A „BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. Széchenyi István utazásai 1825-ig'. Irta: Keményfy Dániel. I. Tagadhatatlan, hogy vannak emberek, kíkntk értékéről most is úgy beszélünk, mintha élnének. A legnagyobb magyar, Széchenyi István emlékét mindenki kegyelettel tiszteli s épen azért kiváncsi minél többet tudni felőle. Fény, regényesség, önfeláldozás, nagy szívből szőtt élet, érdekes pályafutás az, mi e hatalmas alak felé vouz s mi a tradiczió által mintegy szentesítve, a jövő kor nemzedékében folyto­nosan megifjitja őt. Azok közé tartozott, kik nem tudják szi­vük belső vágyait és érzelmeit titokban tar tani. Kitört az belőle s „Naplóidba rakta le őket, mint belvilágának tükrét. Korában a naplóirás már nagyou divatos volt. 8 inig so- i i kan inkább kortörténetet festettek benne, Szé- ! chenyié lelkének történetét vázolja. Jegyzékbe | vette benyomásait, álmait, emlékeit, sikereit, j j bajait és vallomásait, még a legártatlanabbakat j is. Látszik, hogy nemcsak azért irt, hogy meg- j mutassa, mint forgatja a tollat, hanem hogy ; j tisztázza egy hires ember életét, ki magát j többé nem igazolhatja. Főúri szokás szerint elment ő is világot látni s a mit látott, azt hiven feljegyezte, kritikájával kisérte, benyo­másaival élénkítette. Élni, mulatni vágyó ifjú volt, mikor első útjára kelt; még nem érezte jövő hivatását, még nem tudta, mily kicsiny Árpád ivadéka a nyűgöt felserdült, kiművelt nemzedéke mellett. Utazásaiban fordult meg a koczka, — ekkor pattalt ki a burok alól a fény s láttatá vele az űrt, mely hazája és a többi czivilizált államok között létezett. E hatás eleinte gyű­lölné teszi előtte az elmaradt hazát, de a Gond­viselés prófétai lelket s szellemet önt belé s a j gyűlölet a szeretet tolmácsa lesz; elveti benne j a magot s virágot hajt a reformátori öntudat 1 lombos fája. Látóköre tágul s az otthon való működés gyújtó szikrái szivébe szállnak. 8 a mint ö szikra éledni kszd. azóta megszűnik utazásának mulatozási vagy szórakozási vágya. Felváltja azt a tanulmány, a megfigyelés s a mily mérvben jellegzi ez utazásait, oly fokban nő benne a tennivdgyó erő. A szív embere kezd az észre is hallgatni s mig egyrészt bús- kórságát növeli hazája állapota, másrészt 1825 öt megelőző utazásai már kidomborítják a nagy hazafit, a korszakalkotó reformert. Nagy lelkesedéssel, élénk figyelemmel kereste mindazt, a mint épülnie, vagy a miből tanul­nia kellett, Festőt, tudóst visz kíséretében, csakhogy kamatoztassa a megtalált tőkét. Akkor mindenki mindenekelőtt Olaszországot nézte meg, hogy el legyen ragadtatva termé­szeti s művészeti kincsei által. Szóchenji is odament b szert tesz arra az esztétikai mű­veltségre, a mely később nagy tudásának alapja lesz. A költészet, s képzőművészetek megítélé­sében kortársait megelőző elfogulatlanságot s mélységes fejt ki. Szive úgy is tele volt köl­tői érzelmekkel. Utazási naplói visszhangozzák

Next

/
Thumbnails
Contents