Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-12-01 / 34. szám
Budapest, 189S, (2) BUDA és VIDÉK 15 mértékletességi egyleteket s legyen ezeknek fund^rnentoma a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus és váljanak ezek az egyletek az emberek üdvözülésének megannyi újabb eszközeivé. Ne törekedjenek hát csupán arra, hogy elvonják az embert az ő véges ellenségétől, az alkoholtól, hanem törekedjenek főképen arra is, hogy megtérítsék őt az ő örök barátjához, az Istenhez. Úgy leszünk erősek a küzdelemben és úgy lesz mienk a diadal, ha biztosítjuk a magunk részére az Ő szövetségét, ki bennünket annyira szeretett! Mert hogyha nem az Isten a mi iránytűnk s a mi vezérlő csillagunk, ugyan hogyan akarunk majd eligazodni? Pedig kell, hogy a mértékletesség ügye győzelmesen kerüljön ki a küzdelemből; ha csak azt nem akarjuk, hogy elleneinknek gúny tárgyául szolgáljunk s a részegeskedés a börtönöket és az őrültek kórházait megtöltse. A ki mértékletességi egyletet akar alakítani, forduljon e sorok Írójához, Gergely Antal ref. lelkészhoz ily czimen : Budapest, Kálvin-tér 7. Ő majd szívesen ad felvilágosítást. A budai katholikus egyletek. A budai katholikus egyletekről akarunk egyet mást a „Buda és Vidéke* olvasóinak ez alkalommal elmondani annál inkább, mivel ez évben ezek egyike fennállásának már 30 dik évfordulóját üli. A legtöbben csodálkozni fognak azon, hogy már ily nagy idő óta létezik ez egyletek némelyike, mikor még nem hallottak felöle semmit Igazok van! Csendben működnek, a nagy világ zajától elvonulva akarják lassan, de biztosan czéljokat elérni. Mit is akarnak ez egyletek? A legnemesebb czéljok van! Tagjaikban a vallásos, hazafias, magyar szellemet akarják felkelteni. És hogy akarják ezt elérni ? Úgy, hogy tagjaik számára felolvasásokat rendeznek, őket az egylet helyiségeiben nemesen szórakoztatják, oktatják a szakmájokhoz legszükségesebb tantárgyakból és a mit legalőször kellett volna elmondanunk, rendes vallás-előadásokat tartanak számokra. E kis bevezetés után kozdjük most már sorba venni az egyes egyleteket, kezdve a legrégibbnél, a budai katholikus legényegyletnél, mely még ez évben üli alakulásának 30 adik ,Aa aszódi javítóintézetnél több mint ÍJ éves fennállása óta a nevelési rendszer csupa kísérletezésből állott. Az utóbbi kísérletezés szintén nem érte el az óhajtott eredményt. Ez ok vezethette as igaeságügyminisz- tert arra, hogy fölhívja a működő tanferflakat, miszerint a fennálló javitónevelési rendszerről nézeteiket előadják s főleg kifejtsék azon eljárási módot, miképen lenne a javitónevelós vezethető, hogy a családfőnevelő eljárásában az individuális nevelési rendszer kifejezésre jusson ?* E tények a mellett a föltevés mellett törnek lándzsát, mintha ezen intézetek már keletkezésükben eltévesztett lépést árulnának el, melynek természetesen a most működő s valóban nemes és nagy feladatot teljesítő ©gyének egy cseppet sem lehetnek okai. Nem, mert az a szellem, legyen az jó, vagy rósz, mely bármelyik intézetben meghonosodott, nem egy könnyen küszöbölhető ki. És én itt beigazolva látom akkori tanügyi vezetőnknek, az aszódi javitóházhoz kinevezendő egyén feladata éB egyéni tulajdonairól szólván, azt a jóslatszerü véleményét, hogy ez az ügy nem személyi ügy, hanem országos Deczember 1. évfordulóját. Ezt az egyletet 18C8-ban alapította Pellet és Fellermayer, az akkori budai katholikus papság két tagja. A kezdet bizony nem nagyon volt biztató, mert kevesen léptek be ily nemcsak Budán, hanem még egész Magyarországon i j meglehetősen ismeretlen egy letbe. A keidet nehézségei még sem riasztották vissza a kezdeményezőket, bátran kitar tottak és lelkesedéseknek, munkásságoknak eredménye is volt. A legények nemsokára nagy számban iratkoztak be s pontosan látogatták az elnökök által rendezett felolvasásokat és oktatásokat. Még nagyobb sikerrel működött az egylet, mikor Lehmann hittanár vette át az elnökséget. Lehmann a fősulyt a magyarosodásra fektette és a ki, tudja tapasztalja, hogy bizonyBudán még most is mennyire járja a német szó, az elgondolhatja, mily nehézségekkel kellett küzdenie 15—20 óv előtt. Igen helyes módon vélte ő a ’ magyarosodást előmozdítani : a tagokkal ma j gyár színdarabokat adatott elő, no és ki nem I akart volna szerepelni, ha csak valami kis szerepben is. hogy rokonainak megmutassa, ő is tud ám valamit ? És a tagok, kik hétköznap a műhelyekben végezték nehéz munkájokat, ünnepkor szép zengzotes nyelvünkön játszották el szerepeiket a szinpadon. Az utolsó években nagy buzgalommal Vézinger Károly kir. palotai plébános volt az egylet élén, a kinek Felséges urunk más munkakört jelölt ki. Am azért az egylet jövője felől nem kell kétsegbeesui! Uj, ifjú erők álltak annak élére, kik minden erejüket a jó Istenbe vetett bizalommal arra fektetik, hogy atagokat vallásos, hazaflaséletreserkentsék. És most vessünk egy pillantást az egylet beléletébe Ha úgy vasárnap délután az egylet helyiségeit (II. Toldy Ferencz-utcza 30) meglátogatjuk, jól esik tapasztalnunk azt a sürgés forgást, azt az élénkséget, mely ilyenkor itt uralkodik. A tagok legtöbbje olvas, mások élénken beszélgetnek a hét eseményeiről, ismét mások a tekeasztalt foglalták le magoknak, vagy más társas játékot játszauak. Sokan a dékáni irodában szorongnak, hogy filléreiket 1 az egyletben fennálló takarékpénztárba tegyék, vagy tagdíjaikat lefizessék. 7,6 ra a tagok a nagy teremben gyűlnek össze, hol vagy az elnök, Pokorny Emmánuel hittanár. iart előadást valamely társadalmi kérdésről, vagy az alelnök, Thym Adolf végzi a vallásoktatást. ; Am hétköznap se üresek a helyiségok, akkor is mindig foglalkoztatják az egylet tagjait. így kedden este helyes irás- és fogalmazásból, csütörtökön számtanból, pénteken illemtanból tartatnak oktatások, szombaton meg ének van, sőt legújabban Turcsdnyi Dezső tanár vállalkozott arra, hogy majd a történelemből is tart előadásokat az egyletben. ) Igazán annyit nyújt az egylet a tagokI nak, hogy megérdemelné, hogy jobban felka- ' rolják. Ha a mester urak igazán szivükön I hordják legényeik sorsát, nem tehetnek jobbat, mint hogy ajánlják nekik, lépjenek be tagoknak. ők magok pedig emelnék az egylet hírnevét, ha pártoló tagjai lennének. Karácsony másodnapján ünnepli az egylet 30 éves jubileumát, mint keresztény egylet első sorban úgy. hogy a templomban Istennek hálát ad, a szentségekhez járulnak az egylet 1 ragjaf azután meg ünnepi gyűlés s este szini- < előadás fejezi be az ünneplést Most meg térjünk át és mutassuk be a szives olvasóknak a másik egyletet, mely ugyanazon házban birja helyiségeit, a „Katholikus Tanonczotthon“-t. Ez az első e nemű intézmény hazánkban, mely csak nehány éve folytatja áldásos működését. Ha valaki az ol vasók közöl úgy vasárnap délután ellátogatna a „Tanonczotthon“ helyiségébe, —hogy a legnagyobb szívélyességgel fogadják, arról bizonyos lehet, — bámulattal észreveszi, mily boldogan érzik ott magokat az inasifjak. Hogy is ne ! Hát milyen a sorsuk? Egész héten dol- gozniok kell, kora reggeltől estig, akkor is még fáradtan kell az iskolát látogatniok. vasárnap délelőtt is bizony a templom helyett az iskolában kell ülniök, hát ilyen gyermek nem volna boldog, mikor látja, hogy van valaki, aki sze retettel foglalkozik vele, ki idejét feláldozza érte. Pedig csakugyan ilyen Pokorny Emmánuel hittanár. ki az intézmény élén áll, azt igazgatja. És miben áll ez az igazgatás? Hát jó könyveket kapnak a fiuk olvasni, majd kis beszéd tartatik hozzájok, uzsonnát kapnak, végül játszhatnak este 7 óráig. No és most valaki azt kérdezi: Hogy lehet inastól követelni, hogy egyletbe lépjen, pénzt fizessen? Nem kell egy fillért se fizetni. Semmit se követelnek, mindent csak adnak. Hát hogyan egzisztálhat akkor a „Tanonczottkon“ ? Vannak jó lelkek, kik erre adják megtakarított pénzecskéjüket és a mint hallottuk, azok a hitbizomanyok, azok a holtkezek mégis csak jók, kiterjed az áldásuk ide is titkon, csendben, ne tudja senki, csak a jó Isten. Végül még a harmadik és legifjabb intézményről kellene beszélnünk, mely csak egy éve áll fenn: az „0 jBudai T'anonczotthon“-ról (III Koroua-uteza), melyet Labuda Ferencs vezet; de mivel vezetése, belélete teljesen olyan, mint az előbbié, a fentebbi sorokra utalunk. Äedves Olvasó! Megismerkedtél e rövid vázlatban katholikus egyleteinkkel, melyek Budán terjeszteni akarják a vallásosságot, a hazaszeretetet, a magyarságot Akarsz Te is közreműködni e fenséges czél elérésében ? Megteheted ! Ismersz egy becsületes, jóravaló legényembert, látsz egy szegény inasfiut, fel- szólitod, avagy útbaigazítást adsz neki, hogyan, miképen léphet ez egyletekbe, hogyan, miképen töltheti el szabad, ünnepi délutánjait jól. Ha csak egy lelket is megnyertél a nemes ezólnak, Istennek tetsző dolgot cselekedtél! _____ érd ek, a mennyiben ezen intézet sikeres működésének eredményétől fog függni a többi hasonló intézetek felállítása. Köztudomású dolog azonban, hogy a kultuizminiszteri javaslat kikérése és figyelmen kivül hagyása mellett az első igazgató egy váczi fegyintózeti tanító lett. Mint ember, vihetett-e ez más szellemet Aszódra, mint a milyet Váczon látott? Múlt óv január és február havában a Magyar Jogászegylet mintaértekozésein magas színvonalon álló, tudományos eszmecsere folyt a javítóintézetekről és az ifjukoru bűnösökről. Ez értekezések alkalmával különösen két figyelemreméltó óhajtás nyert kifejezést a* egyes felszólalók részéről. Az egyik az, hogy aa elzűllósnek indult, csavargó gyermekek felnevelése érdekében szükség van mentői több preventív nevelő- intézetre. A másik, hogy szaporittassanak a biróilag elitéit ifjú bűnösök befogadására szánt intézetek. Ez értekezletben szerencsém volt kifejteni, hogy ez a preventiv természetű intézet nálunk a szeretetház, s úgy ebben, mint a javitó- bázban kizárólag csak nevelői tényke ’ ről lehet szó, csak a lélektani alapon épülő paeda- gogiaí eljárás vezethet czólra. A törvény intenciója szerint a javítóházak is oly köznevelő intézetek czélzatával létesittottek, melyek hivatva vannak a törvéuybe ütköző cselekményt elkövetett ifjú vétkesek erkölcsi megjavítását eszközölni. Tehát ezek az intézetek első sorban nevelő, nem pedig letartóztatási intézetek. A nevelőintézetre kell b.izni annak elbírálását, hogy oda utalt ifjú mikor mutat oly erkölcsi javulást, melyben a társadalomnak ismét visszaadható. A magas kormány támogatása és helyes irányítása káros kdvet.kezrnén3:ek nélkül ép úgy nem vonható el e munkától, mint a hogy a kormány nem nélkülözheti az ez irányú egyesületi tevékenységet Állam és társadalom, hatóságok és egyesek összhangul munkásságára van elodázhatatlan szüksége a gyermekvédelemnek. Az államkonnány jól szervezett mintaintézeteivel példát szolgáltat az egyesületi intézeteknek, szakfelügyelet gyakorlásával ébren tartja s élénkíti a társadalom érdeklődését, és működését, méltánylásával és elismerésével fokozza a társadalom áldozatkészségét s jótékony befogást gyakorol tanúsított érdeklődé-