Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-11-11 / 32. szám
Budapest, 1898. (3) A névmagyarosítások mégis tapintatlanul folynak s jobbra balra vesznek fel ősi neveket. A név is vagyon. Magyar gondolkodású ós szellemű ember idegen vagyonhoz, idegen névhez nem nyúl. Még a novellákban, regényekben ós színdarabokban sem illő a meglevő családi nevekre keresztelni a hősöket Ez az eljárás arra vall, hogy az Írók a magyar társadalmat, vagy nem ismerik, vagy semmibe nem veszik, mert ha ismernék ós tisztelnék úgy a közéletben szereplő ós ismert egyének neveit nem kenuék rá cselszövőkre és gonosztevőkre. Ez ellen tiltakozunk ós ajánljuk az iró uraknak, hogy gyekezzenek megismerni Magyar- országot s a magyar társadalmat Igaz, hogy a pesti kávéházakban ezt megtanului nem lehet. Mozogjanak more patrió a hazában ós többi nem vétkeznek. A budai vágárcsarnok. Az az egy bizonyos, hogy az első budai óásárcsaruokor a Bomba-téren fogjak felépíteni, de az meg már nagyon bizonytalan, hogy mikor épül föl. A mérnöki hivatal egyre-másra készid a budai vásárcsurnok terveit, de Dem sok szerencsével, mert mindig találnak valami kivetni valót bennük. Az első Ízben elkészült terv szerint a vásárcsarnok czéljaira szükséges telkek kisajátítása ós a vásárcsarnok felépítése 023.142 frtjába került volna a fővárosnak. A vásárcsarnoki bizottság, éppen a tulmagas költségek miatt, est a tervet nem fogadta el és H e 1 t a i Ferencz dr. javaslatára elhatározta, hogy a jövőben létesítendő vásárcsarnokoknál a legmesszebb menő takarékosságot fogja szem előtt tartani és inkább fedett vásártereket fog létesíteni. A mérnöki hivatal ezután három alternativ tervet dolgozott ki: egyet fedett vásártérre, kettőt pedig pinceével ellátott vásár- csarnokra. A költségeket, ha nem is jelenté kényén, de mégis redukálták, a mennyiben a pinciével ellátott ós díszesebb csarnok költségeit 729 610 frttal irányozták elő. A közélelmezési ügyosztály mos* azt Javasolja a vásárcsarnokibizottságnak, hogy ezt a tervet fogadja el. A nagyvárosok élelmezése fontos kérdés. Magok a vasárcsarnokok csak enyhítik a baj« kát. de nem gyógyítják gyökeresen. A székes főváros már is levonhatja a tanúságokat ós hoezá foghat az olcsó megélhetés berendezéséhez, a minek alapja a vidékkel való szövetkezés. Korcsolya egylet. A budai korcsoly ázó-egyesület tartotta Lipt hay Béla báró elnökléiével első rendes közgyűlését. Az elnök üdvözlő beszédben a szervező ób épitő biiottságnak a közgyűlés hoizá- járulásával köszönetét szavazott nagy munkájáért. Áry Pál dr. titkár terjesztette elő ai évi jelentest, mely a jégeiarnok és a pályáuak berendezett Kriszten-telek körülményeiről részletesen beszámol. Balassa Gyula pómtáros •^terjesztése szerint a jövő évben 9400 frt bevételből ós 6200 frt kiadásból áll a költségvetés. Az idén a bevétel 15.215 frt 50 krt, a kiadás pedig 18.055 frtot tett ki. A tisatujítálnál elnökül egyhangúlag Lipthay Béla bárót választották meg. Aielnok Ország Sándor dr és Kollár Lajos, Igazgató Domény Károly, titkár Áry Pál és Holféld Pál, pénztáros ifj. Újhelyi Sándor lett. A választmányt ós felügyelő bízott ságot, szintén egyhangúlag választották meg. A jégcsarnok már teljesen be van rendezve. A szervező és épitő bizottság valóban megérdemli a dicséretet. Lankadatlan buzgó- sággal vezette az ügyeket, toborzott tagokat. A csarnok Ízléses, a pálya jól rendezett. Most már csak jég kell annak idején, és a korcsolya pálya a székes fővárosi közönség legelőkelőbbjeit fogja vendégéül látni. BUDA es VIDÉKE Budai Zenekor. Él magyar! áll Buda még, a jelszava derék zenekörünknek. Hogy a budai életben a budai zenekör számot tesz, azt megtartott tizenegyedik hangversenyével is bebizonyította, a mely ismér fényes tanujal Eisvogel Ferenez egyleti karnagy művészi képességei mellett. A budai zenekör jól tenné, ha a vidéken Suent- Endrén, Pomázon Budafokon, Zsámbékon stb. síintón tartana hangversenyeket. Ezzel jó hírnevét is terjesztené s a társadalmi összeköttetést, vidékünkkel fokozná. A tizenegyedik hangverseny egyik kimagasló pontja volt a tárogató. Ezen az ősi magyar hangszeren ifjú Stowasser János mutatott be művésziéi magyar darabokat. A Stoivasser féle tárogatót már messze földön ismerik a hazán kívül ii és nem sokára elengedhetlen része leszsa minden zenekarnak. Ezt. a Stowasser féle javított táró gatót a királyi udvarok is megszerették a a magas köröknek legkedveltebb hangszere Bőszkék lehetünk rá, hogy egy budai iparos kötelezte 1« a tárogató felélesztésével a magyar nemzetet s az egész zenei világot. Dr. Romy 8ela kitüntetése. A magyar királyi ministerelnökség kitűnő tisztikarának egyik tiszteletreméltó, tehetséges és széles ismeret.körü tagja, az irodalmi munkásságban is elismerésre méltó tagja dr Romy Béla osztálytanácsos. Közelebb ö felségei a király a vaskorona renddel tüntette ki Ill ik Béla király eltemetése és az égés» rendezés, eljárás körűi tanúsított érdemeiért, a' miért irodalmi koszom is illeti Dr Romy Béla budai polgártársunk a budai közügyekben is elévül- hetlen érdemeket szerzett. A királyi kitüntetós- h«z fűzzük mi a polgárság méltánylását Adja az Ißten, hogy Romy Béla kifejthesse mindazt a mire képes és a mire hivatva van, mint kiváló tehetségű ember Eljegyzés, Krane Alajos magyar királyi posta él távírdái számtanácsos, a budai érdekek ernye- detlen előharczosának, a tisztelt polgárnak leányát Ilonát eljegyezte Ziák 1. Alajo» építész és építőmester. Minden jót kívánunk a jegyeseknek és az örömizülóknek. A főváros a királyhoz, Budapest síékes főváros közgyűlése lelkei egyhangúsággal tette magáévá az ellenzéki bizottsági tagok réazéről felvetett neme* eszmét, hogy a király 0 Feiiégét hódoló felirattal üdvözöljek. Márkus József \ főpolgármester terjesztette «ló ai erre vonat- , kozó indítványt, melyet a közgyűlés állva | hallgatott meg s a végén hosszantartó éljenzőnél fogadott A főpolgármeiter indítványa így szól fe király Ő Feliégóről : »Mint nemzetünk annyi hó vágyának teljesítését, akként fővárosunk egyesítését is I Neki köszönjük. A mit az 1848-iki törvény hozások az ország fővárosáról törvénybe iktattak, az az ő királyi elhatározásával vált valóvá, szebbje és ragyogóbban, mint &z alkotók legmerészebb álmaikban kieszelték. Királyi elődeitől három kis várost örökölt; ezekből áldásos uralkodása hatalmas arányokban fejlődő nagy várost teremtett, a melynek minden nagy útja, kőpartja, kópartok közé szorított Dunája, hatalmas hídjaival, mind az ő törvénybe foglalt gondoskodását es a nemzet áldozatkészségét hirdetik nekünk ós a jövő nemzedéknek. Fejedelmi szavára tűnik el a Gellérthegy erődje, hullanak le a várfalak, hogy helyet engedjenek a királyi székváros uj királyi palotájának. Mátyás korának mesés dicsőségét újra élesztő királyi palotánk előtt, az Ő nemeß elhatározásából fog állami nemzetünk megNovember 11. dicsőült vódőasszonyának fejedelmi szobra, a melyhez az idők végéig fog larándokolni • magyar, hogy Imáiba foglalja a királyt, ki egy a nemzettel. A hova a fővárosban nemünk tekint, mindenütt a királyt látjuk nagy alkotásai ban. És mindez az alatt a huizonöt év alatt lett, a mely a fővároi egyesülése óta eltelt. Bi óv november hó 24 en lesz huszonöt éve, hogy a főváros törvényhatósága az ó akaratából megkeidette eredményes munkáját. Vigyük e nap évfordulóján húsógünkat, hálánkat és imádattal párosult hódolatunkat a trón ziámolyához.* A közgyűlés a nagy lelkesedéssel elfogadott indítvány végrehajtásával az elnökségei bízta meg. Felszámoló ipar-reszvénytársaság iE'?:.. A Budapestvidéki höseénbánya- és ipar- részvénytársaság igazgatósága rendkívül köz gyűlésre hívja össze a részvényeseket oly őzéiből, hogy a társasági vagyon értékesítése és a vállalat felszámolása iránt tegyen javaslatokat. A Budapestvidéki kőszénbánya és ipar-részvénytársaság 1895 elején alakult 1,000 000 frt rés vénytőkével, bányái Solymáron, Nngy-Eo- vácsin és Szent-Ivánon vannak és azonkívül van téglagyára, mészkőbánya ós mészkemen- ezóje Budán. A társaság mindeddig veszteséggel működött, inig a múlt évi junius 27 én tartott közgyűlésén az igazgatóság bejelentette hogy bányait a Société Belge-Hongroi* de Charbon- nage et l’Industrie Brüiszelben 1,400.000 frankért megvette. Akkor a közgyüló* ezt aa áladéit jóváhagyólag tudóméiul ii vette. Most azonban ismét eladó a társaiig vagyona, melyet. pedig már egyszer eladtak. Úgy latsaik tehát, hogz a belgák még idejekorán vísiza- lóptek a vásártól, mert különben a raoit egybehívott rendkívüli közgyűlés napirendje érthetetlen Csitt I magyarul. u. 0 nagyságaik Ülnek együtt él kávéigat- nak ! Beszélnek, divatról, politikáról és egyleti ügyekről. Természetesen németül. E* a Versms- Damen hivatalos nyelve. Maguk között vannak. Nincien idegen A német nyelv különben arra is jó, hogy per Frau von beszélhetnek egymással, a mi előkelőbb czimezas A dajka a permekkel'magyarul beszél. Frau von Vereinsberg unja a lármát, rá szól németül. A napokban ®gy ilyen társaságba valamelyik tag egy vidéki hölgyet vezatett be. Mindjárt tova lebbent suttogvaCsitt, magyarul. Ő nagyságaik a született bárónivel kénytelenek voltak magyarul barttélni, s egy kicsit honleánykodni. . . Mikor a bárónő távozott a Frau von Vtr- tinsbergek ismét vísszaiökkentek a német ba- Bzódbe elfelejtkazvo arról, hogy magyar nők ó* magyar anyák. Színházi hót. Kövessy Albert és társulata derekasan működik, a minek már e rövid idő alatt is, a mig körünkben van sokszor bizonyságát adta. Minden fellépte egy egy újabb eifeer, újabb tanujel arra, hogy életre való, s a közönség bizodalmát, pártolását teljes mértékben megérdemli A jó vezetés, a mely e sikerekre juttatja, minden esetre legelső sorban érdemli meg a méltánylást mert a helytelen ügykezelés rendszerint még a legjobb nőkre is oly bénitó hatással van, hogy azokat tönkre teszi.
