Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-11-11 / 32. szám
Budapest 1898 (4.) Kövessy egyébb érdemei mellett különösen a műsor kitűnő összeállítása emelendő ki, a melynek eddig legnagyobb szenzatiója az osztozkodás czimű franczia színmű voK (melyről múlt számunkban, a darab előadásakor már lapzárlat lóvén mit sein szólhattunk.) A színmű különben az egész sajtó elis mérésével találkozott A szereplők igen jól játszottak, kik közül különösön Árday Ida, mellette Kresz Irma, Alpáry Irén, Latabár Árpád, Kováts Lajos s Morvái tűntek ki. A szabatos fordítás Kövessyt dicséri. Kövessyué, a kedves temperamentumos koloratur énekesnő Nám-ban lépett fel legelőször, s mondanom sem kell, hogy egyszerre kedvencze lett a publikumnak. A vigéczek ben Fodor Rózsi, a színház •zép subretteja, A háromláb kapitányban pedig Latabarné 8 a kedves Kápolnai] Irénke szereztek elvitázhatatlan érdemeket. Figyelemre méltó szép komikus tehetség Nyitrai is, ki a Nániban, Molnár és gyermekében stb. nem egyszer nevettette meg a közönséget. A már nov. 21-ig megállapított műsor ki válóbb darabjai: Otthon, Debora, Bátikbán, Gyurkovics ur (újdonság), 0-budai varrólányok, Goldstein Számi, Keresd a szived, A pálinka stb.—Egy nehány érdekes újdonságra is készülnek már, mint az „öld meg!“ „Annakiak“ és „Ki akar férjhez menni?“ Hogy a közönség olcsóbban jusson egy egy élvezetes estéhez, Kövessy direktor minden héten egy két félhelyárú előadást rendez ezentúl. Hülyék msnháza Magyarországban a legutolsó nópszám lálás adatai szerint 15.894 hülye egyén él s ezek számára egyetlen állami intézet, áll fenn, ; a melybe csak gyermekeket helyeznek el. i A felnőttek szakszerű ápolásáról és foglalkoz tatásáról mindez ideig nem történt gondosko- i das s ezek a község rémei maradnak s bárha j látszólag ártalmatlanok, soha sem biztos senki : sem. hogy egy ilyen szerencsetlen fel izgult pillanatában nem őt fogja-e életveszélyesen megsebesíteni. Ez történt nem régen, amidőn egy ilyen felizgatott szerencsétlen a gyanútlanul haladó községi bírót szúrta le egy konyhakéssel. Ezeknek a szerencsétleneknek csak zárt intézetben van helyük, ahol gondos ápolásban j van részük s a hol megfelelő foglalkozással f :ik el az idejük. ilyen intézetet létesített a „Szeretet“ országos egyesület, — mely hazánk fen kőit j lelkű herezegprimásának Vaszary Kolosnak j védnöksége alatt alakult meg s a melynek j elnökei gróf Batthyány Gézáné és Rakovszky j István — Budán a legegészségesebb helyen, j a mely intézet, deczember hóban nyílik meg. ! Ez intézetben 600, 400 és 250 frt évi ! díjért fogadnak el ápolásra 10 éven felüli I korban levő mindkét nembeli hülye egyéneket, | azonkívül vannak ingyenes helyek is vagyon- j tálán hülyék szamara. Jelentkezni lehet Scherer látván egyesü leti titkárnál (Budapest. VIII. Sándor-utcza 38. sz. a.), a ki a szükséges útbaigazítást s bővebb felvilágosítást bárkinek szívesen megadja Fiemény Ausztriában a. magas kormány és tör- ' vényhozó testűiét fényesen beváltotta ígéretét, j a mennyiben az állami tisztviselőknek fizetését j újból felemelte s már ez évi október hó 1 tői folyósította, továbbá kilátásba, helyezte, hogy az altisztek es szolgák javadalmazására vonatkozó törvényjavaslatot is napok múlva szentesítés alá bocsátja Arról, hogy osztrák kartársaink milyen fizetésemelésben részesülnek, egyelőre csak annyit tudunk, hogy a törvényjavaslat szerint ott a legalsó fizetés 400, a legmagasabb pedig 700 frt lesz s ezen felül pótlék czimén is « papnak valamit. I BUDA és VIDÉKÉ Hogy biztosak lehessünk ezen állapotok mibenléte felől, az ottani egyesület elnökségét megkérdeztük ée reméljük, miszerint módunk lesz mindezekről meggyőződést sze rezhetni. Ausztria magas kormánya és törvényhozó testületé a legszebb példával lépett előtérbe. mert az államszolgálat és államjavadalmazás között fennálló elégedetlenséget egy csapással megszűntette s a megelégedettségnek és a munka kedvnek helyet engedett. Hogy a magyar állami altisztek és szolgákra mi sors vár?.... Fogják-e még soká várni a jóságos királynak azon legbölcsebb elhatárolását, hogy míg ott Lajtán túl az alkalmazottak ezen része boldoggá fog tétetni, addig itt a másik rész a legnagyobb nélkiilö zés és nyomorban fetreng. Mi, a magyar állami alkalmazottak üdvözöljük a boldog korszakot, mely osztrák kollegáinknak a fizetés újbóli felemelésével nyílik És reméljük, miszerint végre-valahára megszűnik az akadály, mely a magyar állami altisztek és szolgák helyzete javításának uiját állotta. Ezzel mi is el fogjuk érni azon kort, hogy a magas kormány és törvényhozó testület által elismert nehéz nyomasztó helyzetünkön segitve leend. A remény uralta már évek óta a magyar állami alkalmazottak lelkületét. A remény és kételkedés mérő serpenyője hol le, hol pedig felbillent s csaknem harczot, vívtak egymással. A fizetésjavitás most már többé el nem odázható. Igen óhajtanok hallani azon kijelentést, hogy váljon sanyarú helyzetünk javít,á sára meddig kell várnunk ? A magas kormánynak ezen kijelentésével eleje vétefuék, hogy az elkeseredettség és a szolgálat iránti közömbösség lelkünket gyötörje. És ezen kijelentés üdvös hatással lenne az alkalmazottak összességére.. Minden oldalról halljuk a hangokat, melyek egy újabb emlékirat benyújtását, g újabb kérvénynek a törvényhozás ele való terjesztését indítványozzak és követelik. De mi csak türelemmel várunk, mert nem akarunk ferde irányba jutni, hiszen a fizetésjavitás ügyét úgy sem lehet már tovább feltartóztatni és jobb lesz ezen ügyet a mozgalom elkerülésével szép csendesen a gyors megoldás felé irányítani Ezt a csikket a Madarász János által ügyesen szerkesztett „Magyar királyi állami alkalmazottak értesítője“ legujabbi számából vettük át és az állami alkalmazottak ügyét legmelegebb rokons-zénvébe ajánljuk. Ü3 a spiritizmus ? A spiritizmus sűrűn ismétlődő sajátszerü tünemények, csodás jelenségek során született meg, hogy a hitetlenné vált, megtévedt embereket vallásukhoz visszaterelje s leikökbe erőt, reményt,, hitet, s a jövő életbe vetett meg- nyugvástelies bizodalmát öntsöu! — mondja Dessewffy Arisztid abban a könyvében, mely a fenti czimet viseli Azt is kijelenti, ho y a spiritizmus „isteni törvényeken alapszik'*, azt tréfaszámba venni, guuynyal illetni a szent- ségt&lenséggel határos -egyelettelen cselekedet Sőt hozzáteszi, hogy a kik nem ismerősek a spiritizmus lényegevei, azok hiába kísérletez nek és kíváncsiskodnak, mert „a szellemvilág segédkezet nem nyújthat ahhoz, hogy Isten törvényeit véges elmével mérlegelés, elbírálás stb tárgyává tegyék. “ Dessewffy Arisztid, a kit finom lelkű, európai műveltségű és komoly embernek is mer mindenki, oly határozottsággal mondja ezt, hogy ezzel elvágja az útját a hívövé még nem lett emberek bírálatának. Mi tehát, a kik szintén nem vagyunk hívők, csak „végeseimével“ biró emberek, ezek utáo nem merjük „mérlegelés, elbírálás“ tárgyává tenni a spiritizmust és nem akarunk, szentségtelensóggel határos November 11. cselekedetet sem elkövetni azaltal, hogy gúny- nyál illessük azt. Maradna tehát csak az a feladatunk, hogy a spriritizmus helyett Dessewffy Arisztid könyvét bíráljuk. Azok az elméleti fejtegetések azonban, melyek Dessewffy könyvének egy részét teszik, csak úgy állhatnak meg ha elhisszük azokat az adatokat, melyeket a szerző mint tényeket sorol fel. E tények előadása előtt azonban a szerző a következő nyilatkozatot teszi könyvében : Mindazon tényékért, melyek velem történtek, valamint mindazon szellemnyilatkozatok szószerinti hü közléséért, melyeket mé- diumi uten kaptam, vagy jelenlétemben szűk baráti körben kaptunk, becsületszavammal szavatolok. A többi nyilvánulásokat és tényeket mint, a legteljesebb hitelt érdemlő komoly egyénektől kapott adatokat teszem közzé. Dessewffy Arisztid. Dessewffy Arisztidet annyira perfekt gént" lemannek ismerjük mindannyian, hogy kijelentés© kizár minden kételkedést, vitatkozást és kritikát. Silberstein Eötvös Adolf, Bartók Lajos és Basch Árpád Budapesten víg operát akarnak építtetni a beyreuti Wagner-színház mintájára. A szinháznyitás engedélyéért a fővároshoz folyamodtak s abban kiemelték, hogy a belépti díj 50 krajczár lesz s azonfelül a szinhazbau kávéházat s egyéb szórakoztató Helyiségeket is berendeznek. A folyamodók nem jelölték meg a színház helyét, csupán annyit említettek, hogy a városligetben, vagy annak környékén óhajtják f*i építtetni A közoktatási bizottság a szinházengedéíy ügyében nem nyilatkozott, mert, a helyet nem preczizirozfcák ■ folyamodók 8 különben is a városligetben beid Zsig- monddal kötött szerződős értelme szerint 1900 ig nem engedélyezhetnek más színházat. A tanács a bizottság nyilatkozata után felhívta ■ folyamodókat, hogy a helyre nézve tegyenek határozott, nyilatkozatot Bartókék most bejelentették. hogy a színhazat a Hungária . Hermina- és az Erzsébet királyné ur, közötti teljesen szabad területen óhajtják építtetni, a mely kiesik a városliget területéből. E bejelentés alapján a közoktatásügyi bizottság legközelebbi ülésén újból tárgyalás alá veszi a színház engedély zés ügyét. A régi Konstantinápoly helye volna legalkalmasabb a víg operára. Darányi miniszter a budai hegyek között. Az utóbbi pár bét alatt dr. Darányi miniszter többször voit látható a budai hegyek között. Bizonyára a parlamenti zivatarok elől menekül ide, vélik a jövő menő jó budai hegyi lakók. Pedig aligha úgy van. Ez a rendkívüli tevékeny agilis miniszter ide is a reszortjához tartozó munka urán fa,rád. Mint választóinak a szó igazi értelmében veti, képviselője, érdeklődik azoknak a filokszeraval folytatott küzdelmei iránt s ilyenkor be tér egyik oitásik szőlős kertbe is. — Legutóbb Fromann Istvánt, a budai polgári kór meg- ujhodott derék igazgatóját lepte meg a miniszter, a mint ugyancsak neki gyürkőzve igazgatta féltett fáinak koronáját. a miniszter jó munkát kívánva tovább megy, egy ujjszőlö ültetvény előtt, megáll, élénken, figyelmesen nézegeti: ojtvány ? honi faj? Szeme csakhamar elborul, a mint a kis oázokrol a filokszera által letarolt kopai felületeken'végig tekint. Hol vannak a világszerte hiros nektárt nyújtó venyigéktől ékes budai hegyek ? 1 A máskor derült homlok gondolatokba húzódott,: Mikópen lehetne e kopár területeket
