Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-10-21 / 30. szám
Budapest, 1898. (3) BUDA es VIDÉKÉ Oktober 21. Borosjenő község története. Irta : Navarra József, Borosjenő község jegyzője. (9-ik folytatás.) Hogy a községi képviselő testület a község belső közigazgatására vonatkozó kötelességein és teendőin kiviil, társadalmilag is elég figyelmes tud lenni, kiviláglik az alábbiakból : 1895. évi február 9 én néhai Földváry Mihály pestmegyei alispán dicső emlékét és tündöklő érdemeit örökiti meg jegyzőkönyvileg ; 1895. évi márezius 28-án az Albrecht főherezeg elhunyta alkalmából kiadott legfelsőbb királyi kéziratnak a köziégbeni publikált áfását rendeli el; 1895. évi szept. 8-án László föherczeg halála feletti gyászának ád jegyzőkönyvi kifejezést ; 1896. évi márezius 19 én a községnek 200 esztendős latin pecsétje helyett, magyar feliratú uj pecsétnek használatba vétele ren deltetett el ; 1896. évi május 10-én tartatott meg a millenniumi díszgyülés; 1898. évi február 1 én Borosjenő község közönsége előterjesztést tesz a tömeges név magyarosítások könnyítése érdekében; ugyanezen közgyűlésben a község közönsége 50 forintnyi tagsági díjjal az országos magyar iskela-egyesület kötelékébe lépest; 1898 évi ápr. 11-én az 1848-iki törvényei szentesítésének 50 esztendős évfordulója alkalmából díszgyülés tartatik; 1898. évi augusztus 13 án a község nevének Pilis-Borosjeni-re leendő átváltoztatása ügyé bau hozatott egyhangú határozat; ugyanakkor a község Fazekas Ágost megyei főjegyző urat üdvözli Kossuth Lajos arczképének a vármegyeház üléstermében lett elhelyezése alkalmából mondott ünnepi beszédéért és elbúcsúzik ifj. Mihálovies Béla távozó járási szolgabiró úrtól ; 1898 évi augusztus 31 én pedig nagyságos Libits Adolf urnák, kir. tanácsosnak, József főherezeg ur Ő fensége uradalmi (központi) jószágigazgatójának gratulál (a képviselő testület) 25 éves jubileuma alkalmából. Mire az uradalmi főtiszt következőleg válaszolt : Borosjenő község érdemes elöljárósága ! Őszinte szívből köszönöm azon lekötelező figyel möket, hogy pályám negyedszázados évfordulója alkalmából rólam megemlékezni és szerencsekivánataikkal felkeresni szívesek voltak. Kiváló tisztelettel, Alcsuthon, 1898. szeptember 5. Libits Adolf\ s. k. kir tanácsos, a főherczegi uradalmak és javak központi igazgatója, A nemzet gyászában Borosjenő község illő alakban vett részt. És pedig: Borosjenő község képviselő-testületének 1898. évi szeptember hó 12 én tartott rendes őszi közgyűlésének napirendje előtt Navarra József községi jegyző az alábbi előterjesz tést teszi: . Tisztelt Közgyűlés ! Tegnap előtt, az esti órákban, a napi lapok külön kiadásai hozták ama megrendítő gyászos eseményről szóló első rettentő hirt, hogy Erzsébet Királyné 0 Felségét egy párisi születésű és pármai illetőségű olasz ember megölte ! E gyászos és rettenetes hírnek, e váratlanul jött szoruyü csapásnak oly lesújtó hatása alatt alig talált méltó kifejezést az a fájdalmas érzés, mely mindannyiunkat egyformán elfogott, Erzsébet Királyné tragédiája hihetetlennek, lehetetlennek tartatott és senki se m akart hitelt adni a lapok első rémhírein© k.— | Pedig igaz. A világ legnemesebb asszonya. *, Magyarország Királynéja nincs többé ! Megölték! Tőrrel döfték át azt a Szívet, melynek minden dobbanásáéi mienk volt. - Mint hó fehér galamb jött 0 közibénk abban az időben, amidőn Király es nemzet között differoncziák voltak és magával hozta a béke | olajágát. . A ki egész életén át csak jót teli. csak áldási osztott és bekét szerzett, aki senkinek sem vétett a ki mindenkit szeretett es a kit mindenki szeretett: Magyarország* őrangyalát nem védte meg az Ég! Hitünk majd, hogy meg nem rendül bele ! A mélységes fájdalomtól lesújtottan, az emberi gonoszság démoni nagyságától megdöbbenve. szívünk, szemünk tele búval, köny- nyel. És méltán De szavunk nem a zúgolódás, hanem a fájdalom szava. Isten akarata szent és kifürkészhetetlen. Ne merüljünk el tehát egészen fájdalmaink özönében. Sajgó kebellel, de megadással szolgáljon tudomásul e borzasztó rémtiír kérlelhetlen valósága: megadással, melyet az Isteni Gondviselés másíthat lan végzésébe v; ió belenyugvás szent, kötelessége parancsol nini; megadással, mert fejet hajtva az Úr akarata előtt, némi enyhítő irt találhatunk mélyen sújtott szíveinkre annak vigasztaló tudatában, hogy az egész világ minden országútiak össze« népei velünk gyászolják e nagy, e drága Királynét! A nemzet áldása, hálája es gzeretete követi dicső emlékét a síron túl, késő száza dokon át, amíg csak magyar a magyar! És Te Isten, a megpróbáltatás o nehéz óráiban térdre borulva járulunk eléd és !:érve- kérünk Téged, vigasztald, erősítsd m g zok szívét, kiket e rémületes csapás :< !►-.• * r-- . /tóbban érint! Kegyelmeidnek bőnéges uasá val enyhítsd meg bőn szeretett !.:oro lyuuk és a Fönséges Családnak *•••'’• . >s szenvedéseit! Kérünk Téged, ón ; • ><■ <*b Isten, hogy gyászoló nemzetünknek >.<ij erőt és bátorságot e világrenditő gono-r - fal fakasztott égető fájdalom és szomorusáa érzelmeinek nemes elviselésere, boldogít, es felejthetlen Királynénknak pedig annyi földi szenvedés ós oly keserves mai iTomság mám, add meg a mennyei békességet é végnélkül való boldogságot Áldás és béke emlékére annak, aki életében maga volt a megtestesüli 1. ke ós áldás ! Amen. . . “ A közgyűlés tagjai mély megilletődéssel, állva hallgatták e beszédet és a kegyelmes érzeteknek néma megnyilatkozása közben be állott síri csendben előadó községi jegyző el fogadás végett a következő indítványt terjesztette elő : Mondja ki a közgyűlés határozatikig. hogy: , A község közönsége nagy fájdalmának, mély gyászának ós kegyeletes részvétének jegyzőkönyvileg ád kifejezést és ezt, amennyi ben illő ós megengedhető, hódoló tiszteletének és alattvalói hűségének jeléül, Alispán ur ö nagysága útján juttatja a Magas Trón zsámolya elé. A község képviselete a helybeli r. kath. templomban f. hó 14 én, reggeli 8 órakor tartandó gyász isteni tiszteleten testületileg résztvesz. Az általános gyász külső jeléül addig, amig Erzsébet Királyné Ő Felségének holtteste ravatalon fekszik, minden zene és tánczmulat- ! ság a községben eltiltandó, a községházán 30 napig lengjen a gyászlobogó és ugyanezen időben gyászkeretü papíron és fekete pecsét alatt történjék a község hivatalos levelezése. ! A temetés napján pedig hivatalos órák ue , tartassanak “ A borzasztó katasztrófa feletti mély és j őszinte részvéttel eltelt jelenlevők, az annyi i szívet tépő gyász és borzasztó fájdalom h ma alatt, a keblüket betöltő kegyeletes érzelmek i nek megfelelő fenti indítványt magúkévá téve, elnök alialanos hel\*'sles között, ezen indítványt eg\ ha igulag t-lfovadottnak kijelenti. K m. f Navarra. >. k. (Pli ) Oppenauer, s k. jegyző. biró. (Vége következik.) Műegyetem. A műegyetem ünnepélyes megnyitóján Wartha Víncze a lelépő rektor megemlékezett 1 h kormánynak arról az örvendetes elhatáro- j zásáról, hogy az uj műngyeiemet a Lágymd- i nyosra építteti.' Ezt a tényt a Buda és Vidéke megelégedetten tekintheti, men ez a siker J első lépes az egyetemeknek Budára való | helyezéséhez, melyeit lapunkban országos te- j kint dyek szálltak síkra. Nem önhittség miatt l emlegetjük ezt, de azért, mert jól esik látni, j hogy nem pusztának beszélünk és komoly j szavainkat az illetékes, helyen meghallgatják. I Megemlítjük, hogy a lágymányosi egyetem | eszi ;jét lapunkban először Keim Lipőt polgár- ; íamunk vetette fei. Wartha Vincze beszéde után Kisfaludy Sándor az uj rektor tartott székfoglalót, melyben ezeket is mondotta: „Századunk elejen, a modern teknika szárny-bontása kor. hazánk még küzdelmes múltja hálátlan örökét, a gazdasági és szellemi térén való teljes elmaradottság szomorú képét mutatta TTnyomott helyzetünk ós ósdi bel- állapotaink miatt a nemzet szellemi életének i a ozázad első évtizedeiben történt ujjáébredése s sem váltó: • .thatott sokat hazánk kedvezőtlen I gazd sági 1 dyzetén, amelyet csak Széchenyi 1 /V öv. grófnak ti tűni munkája terelt kedvezőbb at '' felé. Hazánk csak a század közepe •it, részesülni a teknika áldásaiban: u ; u.{«pesti lánczhid, a mely rést ütött a l ne .;es«eg kiváltságain és példát nyújtott a v, lm.bőségre alapított közmunkák meg- .aására maradandó emléke a reánk nézve i k iszákos fordulatnak.“ Megjegyezzük, hogy Kisfaludi Lipthay ; 8á őrt ól a Buda és Vidéke korábbi évfolya j m ban köz 4te gr Széchenyi István műszaki ‘ állt orvsait. A re1 or jól tette, hogy a műegyetemi . -m: elé- ideálnak gróf Széchenyi Istvánt ti> t ' l i O t fc & . üj ciökelö virágüzlet. Az alcmathi udvari, a margitszigeti és fiumei főherczegi kertészet a székesfővárosban termékeinek elárusitására üzletet álitott . el. Az elárusító hely a Vaczi utcza és Városház-téren újonnan épült Szapáry házban folyó hó 22 én szombaton délután 5 óra tájban nyílik meg. Maga az üzlethelyiség rendkívüli előkelő ízléssel van kiállítva, s ügy látszik angol minta után készült, élénken emlékeztetve a londoni Regentstreeien levő első rangú virágkereskedé- sekre. Benne a műkertészet legpompásabb délszaki növényei és virágai lesznek folyton friss állapotban kaphatók. Az üzletihelyiség példány- képű felszerelésénél közreműködtek József kir herczeg ő fenségének alcsuthi, Magyar György margitszigeti főkertésze, nemkülönben Giergl é3 Thék fővárosi előkelő diszitők. A budai közönségnek melegen ajánljuk az uj öz- letet. —g— Jogos siocialismus. Dr. Halai a Péter, a tudós egyetemi tanár és iró. egy jól megirt fúzetbeu szóll hozzá a szociális kérdéshez. Helyesen és minden oldalról megvilágositja a kérdést és igazságokat mond. Ki’iiutatja a méltányos orvosszereket. Erőav ;i kikéi az uzsora elleu s a hasafiságot és vallást ’ janija a társadalmat gyógyítóknak. Az é’ 't-.- füzet tartalma: Mit kíván a magyar neo . i? Socialise,us és Comunismufe. A vá/
