Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-10-21 / 30. szám

Badapot, 1898 (4) BUDA és VIDÉKE Okfrébsr 31. lasztási jog kiterjedése. A magántulajdon és uzsora. Az igazságszolgáltatás reformja. A köz­terhek. A hazátlanok. Ár Isten nélküliéit. A köztestvériség és közgyűlölködés. Ara 20 krajczár. Megrendelhető lapunk kiadóhivata­lában. Táncz. A táncs a neveiét elengedhetlen kelléke. A jó magyar táncz csak jó magyar szellem és gondolkodás eredménye. Budán nagyon furcsán vagyunk a táncztauitáesal, de Pesten is úgy áll a dolog. Az énekhez és tánczhoz tehetség kell. Zenei hallás nélkül, az egyik zűrzavar a másik ferdetég. Ha a lapokban a tancziskolák hirdetéseit olvassuk, mindjárt meglátjuk, hogy fővárosi hangulatú és származású emberek ta­nítanak tánczolní. a társas tánczok, keringők stb. nem divatuak a pusztán, azt ebből a szel- | lemből is meglehet tanulni, de a járdák szel­lemében tanított magyar tánczok a bálokban valódi furcsaságokká lesznek. Ezeket a Király utczából származott csárdásokat nevezte el boldogult Róka Jani római csárdásoknak. Mint mindenben úgy a tánczban is meg kel! nyilat­kozni a magyar szellemnek és jellemnek, kü­lönben ea csak szánalmas vergődés az ugyan­csak karakteréből kivetkőzött zene mellett. Fekteesüuk nagyobb súlyt a magyar tánczok magyar szellemű tanítására. Fáik Miksa anekdotája. Az I. kér. társaskörök küldöttsége Széli •. Ignácz államtitkár vezetése mellett tisztelgett I Fáik Miksa előtt, akit, mint a kerület képvi­selőjét hetvenedik születése napja alkalmából üdvözöltek. Fáik Miksa szép beszéddel mon­dott köszönetét s többek között ezzel az érde­kes visszaemlékezéssel mutatta ki, hogy milyen erős kapocs fűzi őt választókerületéhez. Reám nézve — úgymond az ünnepelt Fáik Miksa — igen boldogító annak tudata, hogy en életem estéjén ezt a kerületet vagyok szerencsés képviselhetni Van aztán a dolog- ; nak egy másik — ha szabad úgy monda­nom — szivbeli oldala is. Mar 16 éves koromban kezdtem irkalni az újságokba, még pedig két nyelveu: magyarul és németül. Már akkor írtam Frankenburg Életképeibe, Vachot Imre Divatlapjába, Petricsevics Hor­váth Lázár Honderűjébe és ezenkívül még nemet lapokba. Nekem bizony már akkor is igen sokat kellett dolgoznom De ha aztán este egy-két szabad órám volt, akkor átmcn- '• tem a fahidon, lefizettem előbb az egy pengő krajczárt, — mert nem volta a nemes, hát meg j kellett fizetnem. — azuián pedig alagút nem | lévén megkerültem a Várhegyit a baloldalait, elmentem a Horvarh-kertbe a Krisztinavárosba, ahol legjobb ba,rátáim 'voltak együtt vagy pedig elmentem a Három almához czimzetr vendéglőbe, a mely, mint hallottam, még ma is exisztál. — Ott töltöttem életem legkedve­sebb részét. A megjelent 1. kerületi választóivá rend­kívül meghatotta ez a szép visszaemlékezés. A Három alma, -• miről szeretett képvi­selőnk emlékezett — ma is áll, ha bar többé nem vendéglő. Ez a ház Bueblein József érde­mes polgártársunk tulajdona, hol ma is méri az utczára jó borait Rueblein bácsi sok emlékezést tud a Három alma múltjáról. Meg ígérte, hogy majd elbeszéli a „Buda és Vidéké“-nek. s ha, megteszi, mi közöljük az érdekes régi képeket. Örökzöldek. Közeledik halottak napja, amikor min­denki tesz kedves halottjainak sírjára koszorút. Sok ember keresi meg egész évre valóját a koszorúkból, virágokból. A kegyelet itt a székes fővárosban annyi örökzöldet igényel, hogy a hazai termelésből nem telik. Más országokból szállítanak örökzöldféléket, külö­nösen puszpángot, a mi azt jelenti, hogy hazai kertészeink nem elég élelmesek. Ez a bokor itt Budán és környékén is otthon van, csak egy kis szorgalom és élelmesség s Buda és vidéke sokat pénzelhetne belőle Nemcsak a helyi piaczot láthatná el, de ki­vitellel is kereshetne pénzt. A mi Darányink. Ha a kitűnő földmivelési miniszter, Darányi Ignácz közöttünk Budán megjelenik, azt mondja, hasa jött. Szívén viseli érdekeinket, de mi is örömmel látjuk, mily sikerekkel halad pályá­ján. Örülünk, hogy mennyi eredményt irhát a történelem az ő javára. A földmivelési mini-zterium múlt évi előrehaladásáról elmél­kedve, a kitünően szerkesztett és őszinte véleményeiről ismeretes Magyar Közigazgatás ezeket mondja többek között a mi Da rányinkról: „A mezőgazdasági érdekeknek a belső kormányzati és gazdasági politika egyéb agai­ban s a külfölddel való gazdasági viszonyla­tainkban való érvényesítése szintén a föid- mivelÓBiigyi miniszter feladatkörébe esik. Da rányi Ignács az első földmiveléiügyi minisz­terünk, a ki már a feladatkör fontosságát 1896. évi budgetbeszédében hangsúlyozta s azt az 1897. év folyamán a földbirtokhitel­viszonyok javítását czélzó 1897. évi XXXII. törvényczikkben. a szövetkezetekről szóló tör­vény előkészítésében, az olcsó marhasó be hozataláról szóló 1897. évi I. törvényczikkben, valamint a kiegyezési javaslatokban érvényre is hozta, A jegybankról szóló törvényjavaslat- I ban például a mezőgazdasági hiteligények ki elégitéséről való gondoskodás oly intézkedés, a mely még csak a franczia nemzeti bank egy év előtt módosított, alapszabályaiban van meg. Sajnos, hogy a politikai viszonyok nem ! engedték meg Darányinak, mikép ügyköiének i érdekeit a helyi igazgatás szükséges szerve- » zeti kiegészítésében és ujjáalkotásábau is ér- i vényeBitse. Ismerve azonban minden fontos j kérdésre kiterjedő lelkiismeretes gondosságát, nincs okunk abban kételkedni, hogy ez irány­ban is foglalkozik MZ előkészületekkel s mihelyt j a viszonyok engedik, oda fog hatni, hogy helyi igazgatásunk is képes legyen méltó részt venni mezőgazdasági haladásunk nehéz munkájában.“ Mesterségek szótára. A budai írói világ 8 a polgári élei egyik i tekintélyes tagja Frecskay János igazgató a j Hon czimü lap egykori érdemes szerkesztője, j Jókainak kedves tanít many a nagy és hasznos j munkát végez a magyarosodás es magyar szel- I lem javára. Közjóra adja a Mesterségek ssótárát j Nem lehet eléggé dicsérni ezt a. munkát, mely : bői már több kötet jelent meg s minden kötete ! igy a legújabb is azt igazolja, hogy a tudós j szerző a magyarosodás nemes ügyét szivén viseli, a magyar gondolkodás, a magyar szel- j lem apostola. Mi Frecskay Jánost jobban szeretnénk megdicsérni, de takarékoskodunk a dicsérettel, mert lapunknak munkatársa és ba­rátja, ki minden Írásában és minden tettében a hazafiságnak és magyarságnak volt bajnoka, j A Mesterségek szótára iparosainknak második könyve legyen a biblia után. mert nem illik - az, hogy magyar iparos a szerszámjait németül keresse és kérdezze. Az Országos Magyar Is­kola Egyesület erkölcsi befolyásával részt ve­hetne ebben a haiafias munkásságban, hogy a Mesterségek ssótdra utján az ipari nyelvet ma­gyarosítsa. Ez nem csak az ő ügy körébe vág, de a Magyar Egyesülettel átvett örökség. Himfi dalai. Bérezik Árpád miniszteri tanácsos, a szel­lemes vidjátékiró Kisfaludy Sándor szerelmét egy sikerült vígjátéknak dolgozta fel. A dara­bot fényes hatással játszották a nemzeti szín­házban. Bérezik Árpád ör#kö» érdemet szerzett ezáltal nevének, mert a laza modern etkölcsök világából jó kedvű, eleven Múzsájával elvezette a közösséget egy szép, becsületes, magyar vi­lágba. Azt hisszük, hogy a kitűnő vígjáték Írót ezen a nemes utón több iró követi majd s vége lesz annak az arezpiritó irodalomnak, melynek vége a háaasságtörés, idegesség, ön­gyilkosság és sok más társadalmi betegség. Szántódon. Múlt számunkban megemlékeztünk arról a kirándulásról, mit a Buda és Vidéke szer­kesztője és munkatársai és több ismerőse Szántódra rendezett. Erről a kirándulásról még egyszer meg kell emlékezni, mert az említésre méltó, hogy a kitűnő sört a kanizsai sörgyár juttatta a társaságnak- A kanizsai sör már nemcsak az országban, de a külföldön is hódit s a versenyben sok sört előzött meg. Tartalmas, egészséges, Ízletes ital s a felsőbb rendek asztalán is népszerű. A sört hal­paprikás előrt, és után fogyasztotta a társaság. A halpaprikást, Rántás Fer ént t né, a korcsmá- ros felesége készítette és sokáig szájába marad a társaságnak az ize. A mulatságba belevegyültek a révészek s magyar kedvvel jó magyar nótákat énekeltek a legrégebbek­ből. Jól esett ez a valódi magyar kedélyben és magyar szellemben való részesedés. Pohár- köszöntőt egy 78 éves magyar ember, az öreg Boronyay mondott, megáldva a társasá­got, és kívánva minden jót. örül az ember lelke, ha azt látja, hogy a magyar jellem épségében virágzik és szép szállás fiai a népnek igazan magyarul éreznek és gondol­kodnak. Éljenek. Gróf Kreuth Seláné. Egy derék, igazi nőt és hitvest temettünk el, Gróf Kreuth Belánét. A végzet kegyetlenül sújtotta a szerető férjet, kinek az elköltözött őrangyala es élete minden viszonyai között hű társa volt. Az a vonzalom, szeretet, mely a két szivet összekapcsolta, nem mindennapi volt Igaz, törhetetlen saeretet. Két élet egy szívben. Drámai csapás ez a veszteség a mi minden rokont és ismerőst megdöbbentett. Az össze- ro mbol r. kedves meleg fészek, a házi tűzhely romjain gyászoló férjet nem vigasztalhatja más, mim az általános részvét. Fájdalmas sebére csak Isten adhat balzsamot. Budai Zeneakademia. A művészetre nézve oly jelentékeny Bu­dai Zeneakadémia, melynek Buda magyaroso­dásában irányadó szerepe van, folyó hó 26 án szerdán este 6 órakor tartja közgyűlését egy­leti helyiségeiben. A Budai Zene, Akadémia magas is hazafias színvonalon áll. Nem egy •számottevő művészt képezett a zenevilágnak. A közgyűlés tárgysorozata a következő; l Évi jelentés. 2. Zárszámadás. 3. Költségvetés. 4. Titkár és egy választmányi tag választása. 5. Esetleges indítványok.

Next

/
Thumbnails
Contents