Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-10-21 / 30. szám
Budapest, 1898. (2 ) BUDA é s VIDÉKÉ Október 21. kívül, nagy tehetsége, nagy képessége, munkabíró ereje a magyar művelődésre nézve nagy áldás s még sok alkotásával, munkásságának nagy eredményeivel fog találkozni. Bizottsági tagjaink, A székes főváros közgyűlésén a budai bizottsági tagok rendesen résztvesznek és ott hozzá szólnak a minket érdeklő kérdésekhez. A bizottsági tagok és a kerületi választmányok híven teljesitik kötelességeiket. Azok a bizottsági tagjaink, kik kerülik a közgyűléseket, példát vehetnének a lelkiismeretes többségtől. A múlt közgyűlésen is fogas kérdésekhez szóltak hozzá bizottsági tagjaink. Delmeiiei Ágoston a Kacsa utcza komikus rendezése felett tartott élezés bírálatot interpelláló alakjában. Bzin a gyűlésen került szőnyegre a lipotmezei vasút ügye. Ennek a vasútnak már készen kellett volna lenni, de hát a telkek árának felszökése megakasztott minden jó akaratot. Jó volna, ha egy kis áldozatkészséget is látnánk a közügyeknél, ne mindig a telek-spekulatiót. Ugyancsak % közgyűlésen tűnt ki, hogy a viemérő órák sokszor igen bolondul járnak. Ezúttal a budai bizottsági tagoknak figyelmébe ajánljuk, Ihogy jó volna, ha az I—II—III kerületbeli bizottsági tagok koronként felváltva más-más kerületben gyű- léseznének s az elöljáróságokkal és a kerületi válaasmányokkal a helyszínén meggyőződve tanácskoznának ügyeinkről s bajainkról. Meginterpelláljuk a közönséget ezen a helyen arról is, váljon tudja e: látszik * még és hol a budai érdekek emelésér* alakult végrehajtó bizottság ? A Gellért-rakpart rendezése. A közmunka-tanács a Gellért-rakpart rendezésével kapcsolatban javasolja, hogy a Döb- rentei-tértől a rudasfürdőig terjedő terület parkiroztassék. Az eskütéri hid lesz az uj királyi palotához vezető ut középpontja, a budai oldal pedig az új királyi palotának közvetlen környezete. A közmunkatanács tehát a tervezett parkot szükségesnek véli, mert a Margithidtól a Ferencz József hídig egyetlen üdülő helye sincs a közönségnek. Az eskütéri hid budai feljárója részben nekimegy a Gel- lert-hegy aljának, részben rákanyarodik a Döbrentei-térnél az Attilla-körutra. A feljárót a hegyoldal mostani kopár területének nem lehet szentbe vezetni. A közmunkatanács terve tehát az, hogy a feljáró két oldalán de főkép a rudasfürdő házáig díszes parkot létesít. A parkkal szemben a Gellérthegy zord oldalát művészi alkotásokkal népesíti be. A hegyoldal sziklás részét elegyengetik. Egy helyt romalaku csoportosatok odább hatalmas vízesést, köröskörül parírozott részeket archi- tektouiku8 díszítésekkel, szobrász munkákkal terveznek. A park létesítésére a fővárostól a terület átengedését kéri és a szükséges növényzetet. A rendezéssel, ültetéssel, a feljáró környékének diszit.ésével járó munkát a tanács maga végezteti, a költségeket pedig a hid környékének rendezésére szánt tőkéből fedezi. Az egész terv azonban attól függ, hogy a főváros átengedi-e a park czéljaira a tabáni vásárcsarnok részére kisajátított területet ingyen, vagy tovább is ragaszkodik ahhoz, hogy a közmunkatanács, illetőleg a kereskedelmi kormány kárpótolja a kisajátításba fektetett összegért. A fővárosnak a tervezett park mindenesetre nagy érdeke, mert azzal nemcsak a város, a közönség, hanem a rudasfürdő is sokat nyerne. A közmunkatanács terve jó. Szegények vagyunk közterekben. A budai ember Budán, ha csak messzire nem megy, nem sétálhat. A gyermekeknek üdülő helyök nincs. Kiépítettük magunkat a sétahelyekből. A magyar nyelv a katholikus iskolákban. Pestmegy* közigazgatási bizottságának ülésén Tóth Józzef tanfelügyelő nagy dicsérettel emlékezett meg arról a nemes és hazafias feladatról, melyet a megyében levő katholikus iskolák teljesítenek. Előadta, hogy a valláB- és közoktatásügyi miniszter a magyar nyelv sikeres oktatása és terjesztése körül tanúsított szorgalmuk elismeréséül Tomasits Sándor szent- istváni róm kát. és Pick Aranka hidegkúti tanító részére egyenként 50 frt jutalomdijat engtdélyezett, a mit a tanfelügyelő nekik ünnepiesen adott át. Örömmel jelenti a tan- felügyelő, hogy a szeut-Í8tváni róm. kath. iskolában, ahol ezelőtt 15—20 évvel a magyar nyelven való tanítás csak pium desiderium volt, ma már a tanitás nyelve teljesen s kizárólag a magyar p Burger Ferencz, Tumhász Lázár és Gruber Mária tanítók egyaránt vetekednek a magyar nyelv tanításában. Éppen ilyen örvendetes tapasztalatról tesz jelentéit a tanfelügyelő Császártöltés róm. kath. iskolájáról, a hol Eppler Márton, Stadler'Dezső és Fáncsy Emil tanítók tüntetik ki magukat a magyar nyelv es szellem terjesztésében. A kalocsai érsektől fentartott és Nádudvarhoz tartozó Érsekhalom puszta római katholikus iskolája valóságos missiót teljesít, mert igazi menedéke a jó magyarság pusztai gyermekeinek. Ez iskola alapításával és fentartásával nagy hálára kötelezte maga iránt a lakosságot az érsek. Pestvármegye a magyarosítás érdekében mindent elkövet s ebben előljár az egész közigazgatás, s az érdemben az első helyek egyike a tanfelügyelőé, kinek nevéhez a vármegyében a magyarosodásnak sok ténye fűződik. A királyi tanfelügyelő Tóth József a pártolásra méltó Ortz. Magyar Iskola Egyesület egyik vezérférfia, a ki ezt az egyesületet erélyesen népszerűsíti. Magántisztviselők orsz. nyugdíj egyesülete. A Magántisztviselők országos nyugdíj- egyesülete Weiss Berthold képviselő elnöklete alatt választmányi ülést tartott, mely alkalommal a következő üzleti jelentés terjesztetett elő: A folyó évben belépett 314 uj tag, ezekkel együtt a taglétszám 1240. Ezek részére biztosított összeg 2.494 752 korona. Az egyesületi vagyon a félmillió értéket meghaladó kerepesi úti bérházán kivül 289.600 korona n. ó. értékpapírokból és 26,272 kor. készpénzből áll. 1898. január 1-től szept. 30-ig befolyt tagsági illetményekben 150.003 korona, ezenkívül pedig adományokban 15.092 korona. A 262 adakozónak, akik a folyó évben nagyobb és kisebb adományokkal gyarapították az egyesületi vagyont, a választmány jegyzőkönyvileg is hálás köszönetének adott kifejezést. Az adakozók névsorából kitetszik, hogy nemcsak a közvetlen érdekeltek, vagy is a kereskedelmi és iparvállalatok, hanem a társadalom minden köre élénk érdeklődéssel és jóindulattal viseltetik az egyejület iránt, így a fónemesség és főpapság sorából is többen nagyobb összeggel járultak a nemes czélu ügy támogatásához Ezek közt van Vaszary Kolos herczegprimás, Slauch Lőrincz bibornok, Bübics, Hidagsy püspökök, gróf Széchényi Gyula, gróf Nakó Kálmán, gr. Zichy Béla, id. és ifj. Wodiauer Albert báró, gr. Festetich Pál, br. Edelsheim Gyulai Lipót, br. Harkányi Frigyes, id. Luczenbacher Pál stb. Trilby Budán. A budai iparossegédek egyesülete folyton és minden lépésével, tettével a magyarosodás ügyét szolgálja. Az iparosok műkedvelői társaságainak terjesztése és szaporítása szép feladatát képezhetné az Orsz. Magyar Iskola- Egyesület nek, melynek minden módot meg kell ragadni, hogy magyarosítson és a társadalom minden rétegében hódítson és magának híveket szerezzen, hogy c óljaihoz eszközök legyenek. A budai iparos segédek szívesen népszerűsítenek az Országot Magyar Iskola- Egyesület perselyeit it s a munkás kaszinók eizméjét. A budai iparos segédek műkedvelői előadásai különben mindig számot tesznek és magas színvonalon Állanak. Közelebb Trilby került színre Lebeda Ferencz ügye* rendezése mellett. A közreműködők megérdemelték a lelkes éljeneket és tapsokat. Különösen ki kell emelnünk Mihina Annuskát és ifj. Mihina Péter urat; nagyon jól adták izerepüket még Szabó Géza, Lebeda Ferencz, Poltzer István, Molnár János és Brandmayer Vilmos urak. Vásár Vörösváron. Az elöljáróság buzgalma folytán fejlődésnek indult és szép jövőre hivatott Vörös- váron november hónapban leBzsz az első vásár, mit a derék község nagy ünnepélyességgel fog megtartani. A budai iparosoknak és kereskedőknek alkalmuk kínálkozik, hogy a vásárt áruczikkekkel lássák el s ezzel is erősítsék az összeköttetést Buda és a községek között. Az első vásárhoz sok szerencsét kívánunk s kővesse azt több jó vásár a község és lakosság javára. Sáros ez az utcza. Kövezési kölcsönről lévén szó, a jó akaratú tanácsot kérjük, tekintsen Budára, mert itt sok utcza sáros, amelyen járunk, többek között a Csaba utcza és Bors uteza is, hova ha áldásosán hull az őszi eső, csak dereglyén lehet járni s ha ez nincs, egymást lucsokban hordatva látogatják a lakosok. Reggel, miután világításról alig van s*ó, mindig lehet a lábról lemaradt czipőket találni. A Vérmező utcza világítása is mesébe való. Az emberek álmodnak lámpásokról, de nem látnak. Az ördögárok munkálatai folytán beállott rendetlenségek sárban lámpa nélkül életveszélyessé teszik a közlekedést és orvoslást várnak. Nem óhajtoznak a lakosok sem görögtűz sem villanyfény után, csak becsületes gázlámpákat kérJnk. A krisztina-köruti sár is érdekes geológiai tünemény, nemkülönben a Városmajor s Buda legnagyobb része, ahol a járdataposók nem élhetnének meg, mert köztudomás szerint nem virulhatnak a sárban. Ma holnap a kecskemétiek, ha sarat akarnak látni, Budára kéjutaznak Jöjjenek nappal, mert éjjel nem látnak — ott ahol lámpa nincs — sarat, de beleírhatnak. És mit szól ehez Nagy Kőrös? Csitt! magyarul! A mindennapi történetek közé tartozik, hogy országunk szívében gyöngyében Budán igen intelligens úri embereknek az a rossz szokásuk van, hogy magukat Bécsbe, Berlinbe képzelve, németül beszélnek. Még a Buda és Vidékét is németül itélgetik nemelyek. Az iskolákban minek is volna a kötelező német nyelv, ha a családokban és körökben németül beszélnek. Egy nyilvános társaságban történt, hogy valami tarokk parthie után a lefolyt játszma felett elmélkedtek es pedig németül elég hangosan. Ekkor egy tréfás ur berohan és elkiáltja magát: Csitt! magyarul, itt a miniszter. A vita magyarra fordult a folyt mindaddig magyarul, míg kisült, hogy ezúttal nincs itt a miniszter, s ekkor ismét németre zökkent s valaki egész nyugalommal ezt mondá: „Er kann auch deutsch sprechen.“
