Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-10-01 / 28. szám
Budapest, 1898. (2) BUDA és VIDÉKE Október 1. ismerte és megszerette nemzetünket és meg- | szerettette másokkal is, tudván rólunk, hogy l nemes erényeink számosabbak hibáinknál és hogy lovagiasságunknál, nemzeti önérzetünknél csak hazaszeretetünk nagyobb és szentebb. Hozzánk való őszinte vonzalmának szám- ^ tálán jelét adta a felséges asszony. Díszes ma- 1 gyár öltözetben jelent meg köztünk, megtanulta j nyelvünket, megkönyezte sorsunkat, s az el- \ hagyott budai várlak ezután már loKszor benépesült fejedelmi vendégekkel. Ma már történelmi igazság, hogy a 67-ki kiegyezést Erzsébet királyné készítette elő, s hogy a nemzet és fejedelme kibékültek, azt annak köszönhetjük, hogy két szószólónk volt a királynál: az igazság és a — királynénk. Jóakarata Magyarország iránt még inkább fokozódott, midőn 1866 nyarán a porosz háború idején Gizella és Rudolf gyermekeivel a Zug ligetben megvonult s midőn később Gödöllőn a nép között ólt, mint a vidék jótevő géniusza, egyre fokozta a magyar nemzet szeretetét iránta j e magát népénél legendaszerü alakká avatta. Hát még mikor felséges férje oldalán 1867 június 8 án magyar királynénak koronázták! Akkor fensége és bajos megjelenése oly leir- ' hatatlan lelkesedésbe hozta a nemzetet, a mely- | hez foghatóban csak Mária Teréziának lehetett része. | Sokat szenvedett árva nemzetünk soha | nem felejti a neki ajándékozott vonzalmat és j százszorosán visszasugározza — mint a gyé- j mánt — a reá pazarolt szereteted. Nem is tudjuk elfelejteni soha a megható jelenetet Deák Ferencz ravatalánál, s a köny, melyet a királyné a haza bölcsének koporsójára hullatott, milliók szeméből hull vissza az ő gyászo« koporsójára és e kényeken áttör a szeretet, mely milliók szivéből sugárzik vissza és égi fényben ragyog- tatja a trónt, melynek zsámolyánál egy nem- i «et zokogva térdel és így imádkozik : Magyaiok Isiene. te hatalma# Isten, kegyelmes áldásoddal áraszd el fiadat, a mi jó királyunkat, kegyes atyánkat és adj neki ! erőt a szörnyű veszteség elviselésére, és küldj balzsamot, vigasztalást sebzett lelkére, melyet millió hű szivek részvéte alig gyógyíthat, csupán a te mindenható kezed. Mi is oda térdelünk, hűséges magyarok, Jó királyunk mellé, nemzetünk vódőasszonyának koporsójához, zokogva, imádkozva siratjuk a nemzetét szerető, elvesztett egyetlen fiáért kesergett édes anyát, a kit igaz lelkesedésünkben az égig emeltünk, őszinte fájdalmunkban szentté avatjuk és szivünk oltárán örökké égő lángot gyújtunk, s hová jóságos lelke költözött az égbe imádkozni nemzetéért könyes szemekkel így fohászkodunk a Boldogságos Szűzhöz : „Boldog Asszony anyánk, Régi nagy pátroná-nk ,!. . Kegyes szemeiddel Tekintsd meg népedet, Segéld meg áldásra Magyar nemzetedet: Magyarországról, romlott, hazánkról, Ne felejtkezzél el, szegény magyarokról!“ A budapesti őszi gyümölcs es általános kertészeti kiállítás elhalasztása. Szomorúság tölti el a magyar nemzetet hódolatteljesen szeretett Királynénk gyászos elhunyta miatt; a mindnyájunkat betöltő mély S yáaz nem engedi, hogy kiállítások tartassanak Ibből kiindulva, halasztottuk el a jövő évre a folyó év október 9—16-ra tervezett kiállítást; de el is kellett halasztani e kiállitást, mert a Dép könyeivel áztatott és a szent ravatalra helyezett koszorúkba kötöttük azon virágokat, a |lyek az őszi kiállitást ékesíthették volna. Tanulságok. i Goüdoljuk csak el egy pillanatra, mily í nagy szégyen lett volna Magyarországra nézve, ha a keresztyén nők londoni congresszusán i az evangéliumi keresztyén ifjúsági egyletek baeeli gyűlésén képviselve nem lett volna Mind a két gyűlésen nemcsak Európa művelt országai vettek részt, hanem igazán az egész világ jelen volt küldöttei által. „Az evangéliumi keresztyénség előrehalad nálunk" — ezt hirdették nemcsak Anglia. Észak Amerika, Németország, Svéd- és Norvégország, de még Francziaország, sőt még Olaszország, Spanyol- ország, Japán, Finnland és Dél-Afrika is. Basel- ben pedig az osztrákok és csehek is ott voltak és jelentették, hogy az evangéliumi szellemű ifjúsági egyletek ügye mindjobban diadalmaskodik, s mint egyik - küldött monda: „addig nem nyugszunk, mig minden gyülekezetben nem lesz ifjúsági egylet * Valóban, azok az evangéliumi mozgalmak, a melyeket hazánkban oly sokan kárhoztattak, nemcsak azaltal használtak, hogy sok lelket az Isten országába vezéreltek, vág}7 legalább arra figyelmessé téve, sok lelket nemes és jóravalo igyekezettel megtöltöttek, hanem azáltal is. hogy a magyar evangéliumi egyházakat s általában Magyarországot a külföld előtt nagy szegyentől óviak meg. Ha a/ Isten Lelke ezeket az evangéliumi mozgalmakat nem kel tette volna, s ha épen ennek folytán Magyar- ország úgy a londoni, mint a baeeli gyűlésre küldötteket nem küldött volna : lett volna majd nagy kérdezősködés ! Hol vannak a magyarok ? Hátrább vaunak a spanyoloknál, meg a finneknél ? Elfelejtették talán az evangéliumot? — Bizony nemcsak nagy szógyen, de nagy kár is lett volna Mag yarországra nézve, ha a világ minden részébe szét nem vihették volna az j örvendetes hirt a legkiválóbb keresztyének, hogy: Magyarorszagban is Isten erejének bizonyul az evangélium s kezdi éleszteni, segítő, mentő munkára vinni a lelkeket. , Igazán Istennek kell ezért hálát adnunk. ' Az Úré a dicsőség, s a „Loráutffy Zsuzsánna- egylet“ meg » „Budapesti ref. ifjúsági egylet“, j a mely küldőt1 ékről gondoskodott, csak eszköz volt az Ur hatalmas kezében. Különben is az nem lett volna elég. hogy a küldöttek elmenjenek, hanem az is szükséges volt, hogy valami- ! féle jó munkáról — a mit evangéliumi kérész- j | tyén nők es ifjak a Krisztus szeretető által indíttatva, hazánkban végeztek — jelentést te- i hessenek. Természetesen még jobb lett volna, í ha valami 400 — 500 küldött, valami 2000 -8000 | ifjúsági egyletről s ugyanannyi nőegyletről és i arról tehetett volna jelentést, hogy a kételke dés, hitetlenség, bágyadtság korszaka nálunk j mar eltűnt. Épen azért az élő Isten szerelmére kényszerítünk mindenkin hogy jöjjön velünk Jöjjön velünk először az Úr kegyelmének forrásához | és újuljon meg abban Azután pedig szálljou szembe az élvvágygyal. a sötétséggel, a mindent felforgató isten celeuséggel és a megcsontosodott merevséggel. Imádkozzunk ezuian többet, tegyünk bizonyságot az Úr Jézus szeretőiéről és áldozzuk életünket a Megváltónak. A mai társadalom beteg es a gyógyszer nem embereknél van. hanem Istennél. Forduljunk azért az Istenhez! Térjünk meg hozzá! Ne azért térjünk meg, hogy a legközelebbi eon- gresszusokon hazánkat még szebb fényben s még többen mutathassuk be, hanem térjünk meg azért s vezessünk inasokat is a keskeny ösvényre azért, mert az Ur boldoggá tesz és üdvözit. Nagyon természetesen, minél többen határozzuk el magunkat igazi, keresztyén életre, annál nagyobb számban jelenhetünk meg a keresztyének legközelebbi nagygyűlésein. És még csak e. yet! Úgy Londonban, mint Baselben a legkülönbözőbb nemzetek és evangéliumi hitvallások képviselve voltak. De ezt senkinek sem szabad akár szándékos rossz akaratból, akár tudatlanságból úgy magyarázni, mintha az egyes hitvallásokat vagy az egyes nemzeteket megvetették volna. Sőt ellenkezőleg megbecsültek ott minden nemzetet. Imádkozzék mindenki auyanyelvén, erre kértek bennünket Londonban a gyűlés első napján. S a nemzeti és az egyetemes keresztyéni érzés együttes fenséges érvényesítése volt az, a mikor Baselben egy alkalommal minden nyelven, a mit csak beszéltek a küldöttek, mondhottuk el egymásután az áldást, vagy más alkalommal a Miatyánkot! A keresztyénsúg nem nyimja el, hanem kibékiti ás megdicsöiti a nemzeteket. A mi pedig a hitvallásokat illeti, e tekintetben is a legnagyobb méltánylással találkoztunk. Nem elnyomni a hitvallásokat, de nem is egymás elleni küzdelemre késztetni, hanem megkeresni bennük a közöst, az evangéliumit, a keresztyénit — ez volt a jsUzi. Azért a ki hazáját és nemzetét, meg földi egyházát igazán szereti, az csak készüljön velünk a legközelebbi találkozóra. Vértezze fel magát az evangéliummal, kérjen Istentől élő hitet és meleg szeretetek vesse ki szivéből a ledér és léha gondolatokat, munkálkodjék az Isten országáért s meujen a 3—4 év múlva tartandó evangéliumi keresztyén con- gresszusokra. Bizony erőt hoz onnan nemzete és egyháza javára, mint mi hoztunk! Mert egy ilyen congresszus minden hitetlenséget meg- czafol ti valósággal óriási erővel tesz bizonyságot e szavak igazsága mellett. E világnak országai a mi Urunkéi és az ő Krisztusáé lesznek, a ki mind örökkön-örökké uralkodik.*) Sz. A. Városi tíízbiztositó intézet. Az újabb tervezgetósek között, a melyekkel a főváros financziális viszonyain javítani iparkodnak, kivaló fontosságú lesz a hatósági tíízbiztositó intézet: az első lépés a kötelező tűzbiztosítás életbeléptetése fele A VI. ügyosztály az altalános pénzügyi reformok közé felvette azt is. hogy miképp lehetne a főváros vallairól leemelni a városi tűzoltóság egyre szaporodó f'entartnsi költségéit, a melyek 1898 bau 195 000 forintot tesznek ki, 1899 ben pedig inár jóval több lesz a 200 000 forintnál. Az a terv. hogy a tűzbiztosit.ó társasagok járuljanak hozza a fen tartási költségekhez. a társasagok ellenkezese miatt nem vált be. Ekkor merült fel az az idea hogy ható- #agi biztositó intézet, létesítésével lehetne a tűzoltói költségekéi behozni Miután az eszmét a tanács is magáeva tette, dr. Bárczy tanács- jegyzőt es Fridrich számtisztet a tauacs Prágába küldötte, hogy az ottani városi tűzbiztositó intézetet anul.náuyozzák. A kiküldöttek örvendetes eredményuyel térték vissza A Praga városi tűzbiztositó intézet, a melynek több évtizedre menő múltja van, fényesen prosperál s reudkivül csekély adminisztratív költségek mellett nagy bevételei vannak Tarifatételei jóval olcsóbbak a magán- társulatokénál. a melyekkel különben a viszontbiztosítás tekintetében összeköttetésben áll. 4 VI. ügyosztály a tanulmányút eredményéhez kepest rövid javaslatban terjeszti az ügyet a törvényhatóság elé. a melynek elvi jóváhagyását kéri a városi tűzbiztositó intézet felállítása tervéhez. A mennyiben a tötvény- hatÓBág a tervet elvileg elfogadja, az ügyosztály kidolgozza az uj intézmény részletterveit, költségvetését, tarifáit es szervezetet s az egesz elaborátumot lehetőleg rövid idő alatt tárgyalás alá juttatja. Nálunk a községi tűzbiztosítás eszméjével nem igen foglalkoztak, pedig ez helyes eszme. Alig néhány községben van községi tűzbiztosítás A Buda és Vidéke többször, ajánlotta a községi tűzbiztosítást és ezért üdvözli a székes főváros tervét is. *) A Keresztyén Híradóból veszszük át ezt a szép ós tauuságos cssikket. A „Keresztyén Híradót' dr. Szabó Aladár a tudós theológiai tauár szerkeszti. Előfizetési ára egy évre egy korona. Kiadóhivatal I. Vároamajor-utcza 48. Ajánljuk minden olvasónknak a jó irányú lapot. Szerk.
