Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-10-01 / 28. szám
BUDA es V 1 h K K K Október 1. Felhívás az erdőbirtokosokhoz. Az 1879: XXXI. t. czikk 165. § ában megjelölt kopár- és fütóhomokrerületek be- erdősitését elősegíteni kívánván, felhívom azokat a birtokosokat a kik a jövő 1899 ik évben az állam részéről csemetékben ingyen részesülni kívánnak, hogy 50 krajczaros bé lyeggel ellátott folyamodványukat, az illető kerületi kir. erdő felügyelőségnél, legkésőbb folyó évi deczember hó 15 ig annál is inkább adják be. mivel a később beérkező folyamodványok figyelembe nem vétetnek. A folyamodványban megjelölendő, hogy mely község határában, hány kát. hold nagyságú. melyik talajnemhez tartozó területet, milyen fajú és hány éves csemetékkel óhajt a kérvényező beültetni, s továbbá, hogy a csemeték mily czim alatt, mely vasúti állomásra és a jövő év tavaszát?, vagy őszén szállitandók e ? Egyúttal a folyamodó lakhelye' is pontosan megjelölendő. A kopárok erdősítésére adandó csemeték termelési, kiemelési, csomagolási s a vasúthoz való szállítási költségeit az országos erdei alap fedezi, a vasúti gyorsáruk szerinti szállítási dijat azonban — melyre nézve a hazai vasutak mérséklést engedélyeztek — az átvétel alkalmával a kedvezményben részesített birtokos köteles megfizetni. Megjegyeztetik ezúttal, hogy a mennyiben a rendelkezésre álló csemetemennyiség meg engedi vágásterületek felújítására is fognak adomanyoztatni esetnetek; még pedig a^oti kis s középbirtokosok részére a kik kis terjedelmű és csekélyebb jövedelmezőségű erdejük fenntartásához a szükséges csemetéket a saját területökön és költségükön termelni nem képesek, ép úgy. mint a kopár területek erdősítésére ingyen, a vas úti szállítási költségek fizetésének kötelezett sége mellett, a nagybirtokosok részére pedig ezenfelül még a csemeték árának, vagyis kezelési- költségének megtérítésére mellett engedtetnek át a csemeték Kelt Budapesten, 1898. évi augusz. hó 26. Földmivelésügyi m. kir. minister. Budapest, 1898. (3) A kültelkek parczellázasa. A főváros extenziv fejlődésének ineggát- lása. illetőleg szabályozása czéljából uj szabályrendelet készült a kültelkek parczellázásáról. Az uj szabályrendelet szerint kétféle telek van : olyan, a mely bár a kültelken van. de beleesik az általános szabályozási vonalba s megfelelő úthálózattal bír, és olyan, a mely már kiesik az általános szabályozási vonalból. Az első esetben a telkét felosztó tulajdonos köteles a szabályozásban meghatározott utak területét ingyen átadni a fővárosnak Az úttestek kiépítése, csatornázása, vizcsőlefektetés. világítás bevezetése a főváros kötelessége. A második csoportba tartozó telkeknél, a melyek egyáltalán nincsenek szabályozva, a főváros csak abban az esetben engedi meg a felosztást, ha a telektulajdonos a parczeilázás alkalmával kijelölendő utak területét ingyen átengedi a fővarosnak, az utakat a maga költségén kiépíti, csatornázza s a vízvezetéket és világítást bevezeti. Az uj szabályrendelet-tervezet már legközelebb a középitési bizottság elé kerül. Dreyfus es Gurré. Ki hitte volna, hogy a Dreyfus-ügy szálai mihozzánk is eluyulnak? Igenis, hazánkban ia lakik egy férfiú, ki önkénytelenül szintén szerepet játszott a Dreyfu8-ügyben. De hallgassuk az események lefolyását történeti sorrendben. így egynéhány évvel (3zelőtt különös szenvedély ly el kezdett dolgozni azon tervén, hogy Fmncziaország kapitalistáit is ; énzükkel hazánkba tereli. E végeit több Ízben Parisba utazott, első bankárokkal, közöttük zsidókkal is érintkezett * nagyszabású levelezést folytatott e bankárokkal. 0. a ki hazánkba óhajtotta beültetni Krőzus' és Darius kincseit, fáradhatatlanul dolgozott ama tervén, hogy hozzánk mennél több pénzmagot hozzon. illírré Fereucz, kinek Budapesten, VI., váczi körút 39. sz. a. „Ingatlan és Jelzálog- Forgalmi Intézete“ van. mar több éven at sikerrel hozott be magyarországi birtokokra külföldi tőkét í Lassanként több millió frank tőke magyar jelzálogkölcsönné változott át, a midőn egyszerre kezdte észrevenni, hogy Parisban szemmel kisérik, hogy minden lépese nyilvántart»- 1 tik, szóval, hogy valakinek érdekében áll az ; ő üzleti titkaiba magát beavatni. Mint ügyes kereskedő azonnal segített í magán, bankáraival ezután chiffre-levelezóst i folytatott egyrészt hírlapokban, másrészt, poste- ! restante küldött levelekben, a midőn egyszerre j az általa küldött minden levél válasz nélkül maradt s a bankárok vele szemben mindinkább j nehézkesebbekké lettek. Gurré Feren.cz azonban, a ki a „The I National Trust Company Limited“ londoni i financz-csoport képviselője is volt, nem szokott. ! akadálytól visszaretteni. Összeköttetésbe lépett j angol hollandi s belga hazakkal, kik ezer örömmel álltak rendelkezésére s jelzálogkölcsö nőkre a legmagasabb összegeket ajánlták fel. i Azonban Gurré Ferenc/, mégis nyomára akart járni annak is, hogy ve rsény társai minő cselt vetettek neki Francziaországban. És reá is jött a dolog nyitjára. Egysze- i iiien neme- kémnek denuncziálták őt. És ennek | köv; tkezrében több levele a hadügyminisztérium értesítő irodájába vándorolt, hol azokból a hires szakértők azt betűzték ki. mikép Dreyfuss ellenes bizonyítékok. Csak a mikor Cavaignac tábornok nézte át a Dreyfuss dossiert, jöttek reá a tévedésre, bogy a Gurré-fé-le levelezés semminemű bizonyítékot nem képez, minek folytán az e tárgyban eljárt detektívek és szak értők csúnya blamazsban maradtak. Gurré Ferencz pedig beállott üzleti káráért a franczia kormánytól elégtételt akart ugyan követelni, de örömében az elrendelt revízió felett is, meg afelett is, hogy a Crédit Fonciére magát teljesen Tenderezésére bocsa j tóttá, ettől is elállóit, megelégelvén az erkölcsi győzelmet. Mi azonban felette sajnáljuk, hogy ezen felsülés vég'targyalásilag és hivatalosan nem lesz konstatálható. Mily pokoli kaczajt idézett i volna ez elő ! Borosjenő község története. Irta : Navarra József, Borosjenő község jegyzője. (8-ik folytatás.) A lakosság néprajzi leírásának folytatásában konstatálandó, hogy a borosjenőiek, mint jó honpolgárok, hazaszeretetének és a felséges uralkodóház családtagjai iránti hódolatteljes ragaszkodásának számos jelét találjuk ; és ezt be is igazolandó, közöljük az alábbi két okirat teljes szüvegü tartalmát: I. „vom k. k. Vorstande des Pest-Pilischer Comitates. 472 präs. An die Gemeinde von Boros-Jenő! • Seine k. k. apostolischen Majestät, haben die Ausdrücke jener treuen Gefühle, welche aus Anlass der glücklichen Rettung Allerhöchst Ihrer Person aus Meuchelmörders Hand, von Seite dieser Gemeinde dargebracht worden sind, mit voller Anerkennung und allergnädigstem Wohlgefallen aufzunehmen geruht; was in Gemässheit des diesfalls erlasseneu aller höchs’en kaiserlichen Befehles dieser Gemmud© hiemi bekannt gegeben wird — Pesth, am 20. Juni, 1853. Kapy sk “ II. „Borosjenő község közönségének ! Az Istenben boldogult, feledhetlen Löszig fiam elhunyta alkalmából hozzam intézett (aj_ dalmas részvétirata mélyen megindította atyai szivemet. Sajgó kebellel, de megadással olvastam a meleg érzéstől áthatott sorokat; megadással, melyet az Isteni gondviselés másít hatlan végzésébe való belényngvás szent kötelessége reánk parancsol; megadással, mert fejethajtva az Ur akarata előtt, az örök világosság országában való majdani viszontlátás tart fenn engemet mély bánatomban. Némi enyhítő írt találunk mélyen sújtott szivünkre annak vigasztaló tudatában, hogy sokan vannak és a tisztelt közönség is azok közé sorakozik, kik velünk gyászolják korán elhunyt fiamat, hajlott korom egyik reményét; kik ezen gyászt oly meleg szavakkal tolmácsolják. Fogadják kegyelete« érzetüknek ezen megnyilatkozásáért legbensőbb hálás köszönetemnek kijelentését. Kelt Alcsuthon, 1895. szeptember 24 én. József fhg. sk.“ De nemcsak papírra tett. ékes szavakkal tolmácsolt érzelmekkel volt eltelve e község lakossága; de a magyar hon oltárán egyébként is áldozni volt egyik kiváló erénye. Midőn a haza veszélyben volt. midőn Kossuth pénzt és katonát kért a nemzettől, akkor Borosjenön 60 önkéntes iryalog nemzetőr jelentkezett. És meg most is zeneszóval mennek ujonczaink a sorozásra s legfölebb csak az busul. a ki be nem vált,! Régebben, midőn a katonai pálya csak foglalkozás volt; midőn zsoldért és bérért az életunt, proletárizmus alkotta a hadi erőt ; midőn minálunk is verbuválták — kötéllel, akkoriban az itteniek is kiváltották védköteles fiaikat,. Mindössze egy—két újon ez esett, a községre ét volt mindig vállalkozó verbungolá salkal- mával. aki 1—2 száz frt zsoldért és a hadsereg kötelékéből való elbocsajtatása után netán leendő családja itteni illetősége árán felcsapott, katonának a község hadjutaléka javára így találunk a borosjenői árvák követelési főkönyvének 1842. évi 146 iki számlalapján Kretzy Károly nevére, a ki. miut, önkéntesen bevonult, ujoncz 200 frtot; kapott a köz- sértői. mely összeg gyumölcsözőleg ko/eltetptt a községi árvatárban. Évi kamatjövedelméről szóló nyugtáit az illető Vizensa, Verona és Mantuából mutatta be kifizetés végett; de 1849 ben elesett a nvoarrai ütközteben és a 268 frtra felszaporodott követelés ismét a község tulajdonába került, A következő számlalapon ilyenül Dluhlutzky László szerepel a ki azonban 6 évi szolgalati ideje alatt, hűségesen elköltötte 200 frtos tőkekövetelését és járulékait, Az említett árvafőkönyv 1820. évi 52 iki, illetőleg 1840. évi 126 iki számlalapján Wittmann Miklós szerepel, mint 1813-ban beá’lt önkéntes katona; de az illető, úgy látszik, nem szorult pénzre; — mert 1848. okt 1 ig egyetlenegy krajezárt, sem vett fel s a község az 50 frtról, időközben 195 frt, 26 krra felszaporodott összeget 200 frtra kikerekitven, hasonló okból Schiebl Andrásnak (Hidegkutról) és Rityofszky Jánosnak (Szent,györgymezőről) 100 — 100 frtot adott. 1849. évi jan 1-én Erdey Dániel (Feketehegy) és Batta István (Deménd) 250—250 frtot kapnak ilyen czimen. 1851 évi jan. 1-én Manzer György (Mag- lótzáról), mint 8 évre bevonult katona 700 frtot kapott, a községtől Iné egy tükördarab a régi katonavilágból! Mennyivel szebb manapság katonának lenni ! ! ("Folyt, köv.)
