Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-09-01 / 25. szám

Budapest. •! .8 8 <3i B U DA és V l D Szep'eiu her I. 25-én) öasieien 468 napieámot igénylő szőlő volt »tb... 1834-től fogva megvannak ugyan a köz­ség számadásai, szerződései, egyezségei, jegyző­könyvei, költségvetései és főkönyvei, de a hiá- nyoB és rendetlen kezelés folytán azoknak teljes és kifogástalan megőrzése immár lehe teilen. J A községi közigazgatás és ügyvitelre • Vonatkozó lárgyiratok az 1880 év előtti idők-" bői teljesen hiányoznak ; 1880-tól 1890 ig ren ] detlenül. 1890-től mostanáig pedig rendben l megvannak. (Folyt böv.) A biidíipest-zugligeti-budakeszi vasút. A zugliget budakeszi fogaskerekű villa­nyos vasút közigazgatási bejárása m. hó 16 án történt meg- Papp Árpád miniszteri titkár el nöklete alatt. A vonal a terv szerint a közúti vaspályatársaság zugligeti végállomásától indul ki. a Fác/anhoz vezető fasoron keresztül a Harangvölgy Csillagvölgyön keresztül, a Norma­fát és Mária Makkot érintve, a vadregényes budakeszi erdőn keresztül Budakesz község Kossuth telepéig haladna, a későbbiek folya­mán Patyon keresztül Zsámbékig vezethetne. A bizottsági ülésen Rupp Imre <ninisz- terí tanácsos a közmunkák tanácsa képvisele­tében, Kún Gyula székesfővárosi tanácsnok a székesfőváros tanácsa képviseletében különö­sen hangsúlyozták, hogy a vasút létesülése, mely felöleli h budai hegyvidék legszebb ré szeit — fölötte kívánatos. Az engedélyesek Csengery Árpád és di'. Kardos Dezső. A kik* a közigazgatási bejáráson a hely- szinen részt vettek többször hangsúlyozták, hogy ennek a vasútnak jövőjének kell lennie, mert a természeti szépségekkel pazarul meg­áldott hegyvidéken, a fővárosi közönség1 leg kedvesebb kiránduló helyén tnegv keresztül. Tény az. hogy a vasul megépítéséhez egyesek nek nagy áldozatokkal kell hozz járulni. A Fáczáu tulajdonosa Ferencsik Gábor eg gyö nyöiü 500 méteres árnyas fasorán engedi keresztül a vasutat. Sigray Pál a Harangvölgy­ben egy párját ritkító gyümölcsösét, melynek fái roskadozásig telve voltak gyümölcscsel, áldozza fel. birtokát a vasút úgyszólván kettészeli Sok előnyt biztosit e vasút Budakesz községnek, a nyaraló közönség nem lesz rá­szorulva az omnibuszra, melyen oly végtelen hosszú az út Budakeszig, szóval a község a fővárossal közvetlenebb összeköttetést nyer. Csak a nagy közönség körében kifejezett óhajt tolmácsolom akkor, midőn a vállalat érdekében is kivánatos. nagyobb forgalom szempontjából, nem helyeslem a vasút kiindu lási pontját. A nagy közönség érdeke és ké­nyelme magával hozza azt, Imgy a vasat ki­indulási pontja közel legy en a városhoz. A kiindulási pont nézetem szerint a Fogaskerekű vasútnál lett volna leghelyesebb, s az útirány a virányos dűlőn keresztül a zugligeti Fáczánig. A budakeszi erdőben tervezett tüdőbete­gek 8anatoriuma számára is nagy^ előnyöket biztosit ez a vasút Mint technikai mű, mindenesetre szaporí­tani fogja Budapest érdekesebbnél érdekesebb látványosságait, szép képet nyújt majd a Harangvölgy erdejében egy hegyszakadékon átvonuló 70 méteres vashid, mely a délamerí- kai őserdőkön keresztül vezető Missisipi vasút áthidalásaira emlékeztet. Adja Isten, hogy mielőbb létesüljön ' Tudósító. Az kerületi lipótmezei elemi iskola épit kezese. Az I. kér. lipótmezei elemi iskola : 4 fi és ugyanannyi leányosztály, eddig egyetlen tan teremben volt elhelyezve, az útvonalban álló földszintes házban, mely eredetileg vendéglő­nek épült ; később azután a székes főváros birtokába jutván, iskola czéljair.i használ tatott föl. Mivel ez a régi iskolaépület czéljátiak már semmikép sem felelhetett meg, elhatá­rozta a székei főváros, hogy új iskolaépületet, épit. s pedig 6 osztályút, fiuk és leányok szá­mára. K czélnak kellene, hogy szolgáljon az uj épület. A rendelkezésre állott telek körülbelül 200 m. hosszú, de csak 25 in. átlagos szeles séggel bíró. négyszög, mely talajszinével nyu- gotról keletfelé erősen lejt. (Égész hosszú ságban mintegy 7 — 8 métert tesz a szintkülönb­ség) Kétségkívül igen alkalmatlan telek nem­csak alakjára nézve de még inkább az emlí­tett szintviszonyok miatt. Kzt elismerjük. De éppen ezért fokozódik a kívánság, hogy e kö­rülményekkel a tervező alaposan számoljon. Az iskolaépítésben bizonyos szabályokat szar utaztatott le a tapasztalat a mely szabályok, különösen az orientálásra, az elhelyezésre nézve fontosak és zsinórmértékül szolgál nak. E miatt lehetett, és volt is szó már arról, hogy az iskola építkezésekre szabvány-terveket kellene készíttetni. A székes-főváros tan felügyelőségének ez irányú indítványát, annak­idején melegen is pártoltuk. Kár. hogy az indítványt elejtették. Bizony sok hibás alkotás­tól megmenekedett volna a székes-főváios, s bizonyára a szóban forgó építkezés is sze­rencsésebben oldatott volna, meg, ha az indít­ván}' értelmében legalább a föprincipiumok irányában történhetett volna, megállapodás. Kifogásunk ez iskolaépítkezésre igen sok van Lássuk egyenként és sorjában. Először a gyermekeknek az iskola helyi ségehez való bejuthatását kell kifogásolnunk. A keskeny, de rendkívül hosszúságra ki­nyújtott. épületet, a lejtős telekbe úgy illesz­tették be. hogy az eszközlendő színt-egyenge- tések miatt, az épülethez való férhetés rend­kívül megnebezitteteft. A tanuló ifjúság útja az iskolahelyiségekhez — téli időben — való­sággal veszedelmes. Az utczáról már lejtős út visz le a telek belsejébe, azután szabad lépcső a leásott (l-30 m. re) lejebb fekvő területre, a hol csak keskeny út marad az iskola körül, a melyen tanulók az iskola bejárójához érkez­nek A bejáró előtt alig van 2 m. nyi szabtad sík tér; a többi lejtős síkokból, töltésekből és bevágásokból áll. 6 fi- és 6 leányosztály számára 3, szóval három tanterem áll rendelkezésre A tantermek délnek, a folyosó északnak van fordítva ! Tehát a józan ész parancsolta követelés­nek határozottan ellenére A jobbára földmivesnéphez tartozó gyer­mekeknek. a tanítás ideje alatt a napvilág alkalmatlankodik, ha pedig az órák közti szü netben a folyósón üdiilni-akarnak, a nap éltető világától meg vannak fosztva, mert e folyósó nak nincs kijárása a napsütötte déli terasszra A szabad levegőhöz szokott ifjúság, az iskola ban a szabad ég alatt való tartózkodástól tel­jesen el van tiltva, még szünetek közben is ; nincs más helyök, csak a zárt folyósón ; a ta­nítás ideje alatt, pedig a teremben fölösen bántja őket a napsugár, s a táblára Írottat vagy rajzoltat kellőleg meg se láthatják, mert a nap fényétől a fekete tábla is fényesen tükröződik. A tantermek tehát egészen észszerütlenül vannak orientálva, s e miatt alkalmatlanok, czélszeriitlenek lesznek majd a használatban. Az iskola körüli szabad területet pedig tölté­sekkel annyira földarabolták, hogy ott, a tanuló­ifjúság szinten nem tartózkodhatok, legföljebb pajkosságból le-lehempereghetnek a 2—2 5 méter magas töltésen ! De nem csak a tanitóhelyiségek vannak ily rosszul orientálva, épp oly rosszul orien­tálták az iskola épületében elhelyezett, igaz­gató-tanítói lakást. Itt, sem tartatott meg a világtájak szerinti orientálás. A lakószobák nyugatnak néznek, a konyha délre. — s a zord éghajlat, majd megmutatja, minden té­i len a vízvezetéki CBÖvek befagyásával, hogy I mennyire nem volt helyes a klozettet és für- I dót még azáltal is jobban exponálni, hogy — ; földszintes és minden oldalról szabad épület­ben ! — még világító udvart is iktattak közbe. Ugyanazok a befagyási esetek ismétlőd­nek majd a szabadon álló árnyékBzékek házi­kójában is. mely, mivel magas dombon van, még a zord időjárás ártalmas behatásának is } ki van téve. Alakra, elhelyezésre óe orientálásra nézve ez az iskolaépítkezés, mintha csak példa akarna lenni arra nézve: hogy hogyan nem kell iskolát építeni ! De még egyet. Az a terület, a melyen az iskola telke van, nyaralóterületnek van minősítve, a hol az uj építésügyi szabályzat, értelmében csak úgy szabad épitni, hogy az epiiiet legalább is 5 méternyire legyen az úttól. Világos, hogy itt a régi épület még a szabálytalan vonalon áll. Most, uj ház épül e telekre. Ha magánember, a kinek ily szabálytalan vonalon álló háza van ott. uj és nagyobb épít­kezésbe akar fogni, a hatóság az építő enge­dély kiadása alkalmával arra szokta kötelezni, hogy a szabálytalan állapotnak vessen véget, illetőleg kiköti a régi ház lebontását vagy a szabályozó vonalra való visszahelyezését. Tudtunkkal ez a rendes szokás Ha a magánemberre nézve áll a gzabály és eljárás, miért nem áll a gyakorlat a fővá­rosi hatóságra is? S ime, a helyett, hogy a régi épületet a szabályozó vonalra visszahelyeznék, vigan ki­tatarozzák és állni hagyják, — a szabály elle- j nére! Mar a példaadás szempontjából is meg- { felelő lett volna, hogy a hatóság ne éljen oly jogokkal, melyeket a magánembernek semmi körülmények között meg nem adtak volna Végül mi n tanulság az egész helytelen építkezésből ? Tudtunkkal a székes főváros építkezéseit 1 a mérnöki hivatal vezeti. De az is ismeretes, j hogy az egyes építkezésekre sok esetben uapi- ; dija8 építészeket fogadnak föl. s ezekre bízza j a hatóság a tervezést. Nincs tudomásunk róla, 1 hog}1 ki tervezte ezt az építkezést, de bizo- j nyos. hogy e tervezés bizony nem sikerült. Tervezéshez sok tapasztalat, sok gyakorlat ! kell. Pedig a mostani szokás szerint, egészen gyakorlatlan és avatatlan kezekbe is lehet adni i a városnál az épülettervezést, oly eg\énekre, kiket — minthogy csak impidijasokkent mű­ködnek, — semmi felelősségre nem lehet vonni í azért, a mit csinálnak. Régóta tervbe van véve a városi mér­nöki hivatalban egy külön tervező-szakosztály­nak fölállítása melynek élére elismert épí­tész való. A leirt esetből levont tanulság,- segttni í fogja az újjászervezésnek mihamarább való I életbe-léptetését. Zászló szentelés Duna- Bogdányon. Hogy a közönséges testben is lehet szé­pért és nemesért dobogó szív, legjobban be­bizonyult Duna Bogdányon a kőbányai mun­kások zászlójának szent István napján tartott szentelése alkalmával Az ünnepély gyönyörű, s oly általános volt, hogy boldog, boldogtalan arczán mást nem lehetett látni, mint az örömérzet nyugod­tan pihenő rózsás' alakját. A zászló anya ő méltósága Horváth Bélané. kit, kedves férjé­vel a hontmegyei főispán úrral, meglepő lel kesedéssel fogadtak. Maga az'ünnepély oly nagyszerűen folyt le, hogy annak, a ki látta, lelke a német ki- ejtéses „eljen“ ekkel együtt a magas mennybe szállott: mert azok a szívből törő éljenek csak is oda szólhattak. A templomba való bevonulás és kivonulás oly szép, oly művé­szies volt. a maga falusi egyszerűségében!

Next

/
Thumbnails
Contents