Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-09-01 / 25. szám
iSzeptem bér 1. Budapest, 1898. (-1 ) BUDA es VI D E K E Aji ! A gyönyörű zászlót,' melyet a rival h Irma kisasszony és Pácz P. egyleii jegyző úr őriztek, vivő kocsi előtt, négyes oeosztás- 8a 1 hosszú sorban fehér ruhába öltözött leánykák lépdeltek, a helybeli tűzoltók zenéjének üieme szerint. Ezután következett a főispán úr és a többi vendég fogata. Hogy a kőbá nyai munkások megszámlálhatatlan sokasaga is a menetből nem maradt el, fölösleges fölemlíteni szenielést főtiszielendc Prikosovits Antal plébános úr végezte. Gyönyörű beszéde áthatott minden szivet Nagyban emelte az ünnepély sikerülrségét az ó-budai dalegyesü- | let kiválogatott tagjainak resKtvevese. Kiknek a szentelés előtt es után tartott éneklése örökké emlékezetes lesz a bogdanyi nép előtt, j És úgy a templomban, a banketten es a. ka- j sziuóbani éneklésükért, meleg köszönetét mon- 1 úauak. A bankett épp oly fényes es' sikerült Volt. mint az egész ünnepély. De nemcsak az ünnepéi}' volt lelkei emelő, hanem a toasztok is, melyeket a főispán úr és Csapó Lóránt j főszolgabíró úr mondottak I Itt ezen az ünnepélyen lehetett látni, hogy a falusi közönség keblében, a szerény I érzelmeket termő virágos kertben is megteremhet az érzelem legszebb rózsája, csak vetni l kell bele. — Ezt Vallenfeld Mihály bánya- tulajdonos úr, ki az egész ünnepély rendezője volt, meg is tette. Miért a bogdányiak nagy halával és köszönettel tartoznak A statisztikai hivatal jelentéséből. Budapest egészségügyi viszonyai, mint Dr. Kőrösy József fővárosi statisztikai hivatali igazgató terjedelmes jelentése mutatja, az utolsó években ismét nagyon figyelemreméltó javulást mutatnak es egyúttal tanulságos bizonyítékát nyújtják annak, hogy mily nagy befolyással vannak hygienikus intézmények az em bérek életének megóvására. Mikor a statiszti kai hivatal ezelőtt egy negyedszázaddal első köz leményeivel lépett a nyilvánosság elé, rea- mútatván a varosnak akkortájt egészen ziláti egészségügyi viszonyaira, valóságos vihart keltett maga ellen. Minden támadások daczara azonban a hivatal tovább folytatta a lakas- : viszo:; okai. a túlzsúfolt, és pinezelakasoknak a járványos betegségekre való befolyását, az Oltás elhanyagolását az óvrendszabalyok hiányát illető vizsgálatait (az óvrendszabalyok behozatala, a ragalyos betegségek körüli bejelentés, elkülönítés-es fertőtienites kötelezővé tétele egyenesen Kőrösy igazgató indítványai folytán létesít ettek) s igy kétségtelenül ér demeket szerzett a város egészségügye dolga ban Időközben természetesen alaposan meg ia változott a közvélemény megbízható statisztikai kimutatások értéké felől. A varos felvilágosodott i főorvosok és technikusok befolyása alatt egész sorozatát létesítette a legfontosabb közegész- j ségi intézményeknek (vízvezeték, csatornazás, Óvrendszabályok, járvány kórházak, vásárcsarnokok, fertőtlenítő intézetek stb.) s ma ezek folytán büszkén mutathat azon eredményre, hogy lakói közül jelenleg felével kevesebb haj el, mint egy negyedszázad előtt. 1874 ben Ugyanis tíz-tizezer lakó közül 495 halt, el évente, mig jelenleg ezen szám csak 242-őt tesz ki, a mi a jelenlegi közel 700.000 főnyi lakosságnál évenként 12.000 emberélet megtakarítását jelenti Kőrös}7 idézett munkája részletes tájékozást nyújt, a, halandóság és a halandóság Csökkenésének okairól és beható vizsgálódásokat tartalmaz több kérdésről, igy: a vágyó- D.osság', a hitfelekezet. a lakásviszonyok, a foglalkozás befolyásáról. Ezen utóbbi fejedet nevezetesen egész lánczolatat tárja fel azon logikai és technikai nehézségeknek, melyek folytán ezen feladat, megoldása a, statisztika majdnem legyőzhetetlen problémái közzé tartozik ; az idevágó anyagnak nagy gonddal ke- J resztülvitt feldolgozása, után azonban kitűnik, hogy helyes statisztikai észleléssel a kérdés bizonyos fokig mégis megoldható. Nem bo | csatkozhatván ezen vizsgálatok részleteibe, ( csak »«eg egynéhány érdekesebb ered- j ményt kívánunk a következőkben kiemelni. ' ügy látszik, hogy a szabadban űzött foglal- j kozasok inkább hajlamosítanak tüdőgyuladásra, j a zárt helyen, különösen görnyedt, testtartás sál üzöttek inkább tüdővészre ; ellenben az idegbajok gyakrabban képezik, a halai okát, a 1 szellemi munkásoknál, mint azon fogialkozá- ! soknál, melyek a szabadban tartózkodással, j vagy nagyobb testi erőkifejtéssel vannak egy- j bekötve. (Az ügyvedek, orvosok, tanítók, mű- j vészek es papok minden száz halottja között nem kévés bb, mint, 22 halt meg idegbajban, mig kőmivesek. ácsok és kocsisok közül csak j 81/2%)- A nyomdászok foglalkozása a leg- j egeszségtelenebbek köze tartozik (a nyomdászok majdnem kivétel nélkül tüdővészben halnak el. sohasem hal meg közülök egyetlen egy7 1 sem aggkórban!) könnyen terjednek meg a | szellemi munkások közt az emésztőszervi ba- 1 jók. a mérges anyagokkal és a hőségben dől- j gozóknal a tüdővész. A Körösy József által szerkesztett buda- j pesti népszámlálási műnek most megjelent III ik kötete a lakosság keresetforrásainak kitnuta fásat tartalmazza. Budapest, mely első felien dülését a kereskedelemnek köszönhette, az idők folyamán, mint a legtöbb más nagyváros, iparvarossá alakult, át, jelenleg a kereskedelem és forgalomból élők száma 30.000, ellenben az iparból élőké 85.000, mely utóbbiakhoz még hozzászámíthatjuk a lil 000 főnyi napszámos és munkástömeg legnagyobb részét, mint a, melyet, az ipar lát el munkával. Egy úttal láthatólag ismétlődik uáluuk is a kisipar hauyatJásaés az átmenet a mindinkább terjeszkedő nagy gyáriparra — Jellegzetes gyara podást inut.it az értelmi munkások, a forgalom, a tőkepénzesek, — de egyúttal a vagyontalanok es proletárok száma is. Eltekintve a vaskos kötetnek (348 old.) főképpen helyi es adminisztratív érdekű egyéb gazdag tartalmától, különösen két szempont tarthat számot altalános, érdeklődésre, r i. a keresetképes lakosságnak egyrészt allami hozzá- tartozósag, illetve nemzetiség, másrészt, hitfelekezet szerinti eloszlása. Az idegenek száma állandóan csökken, de a keresetképes lakosságnak még mindig egy nyolczada osztrák és külföldi; sőt van két rendbeli foglalkozás, melyek körében az idegenek képezik az ab solut, többséget ; e két foglalkozás a téglavetőke (erős beáramlás Galicziából) és a beteg- ápoló nővéreké (többnyire a nemet, örökös tartományokból. de 6% magából Poroszországból), idegen továbbá, a, zenészek egyharmadrésfce (cseh), a vasöntők agy-negyedrésze (cseh morva,) valamint a vendéglősök es piuczérek egynegyedrésze és a házalók egy hatodrésze (lengyel zsidó) ; Németországból szármázik számos technikus es tanitóuö, mely utóbbiak egyhar madréste idegen és pedig 7% nyira osztrák és német. 10% nyira, svájczi, 7°/0 fraoczia -és 1V2%,angol. Érdekes «redményeket ad a hitfelekezet szerinti eloszlás is. Egyes foglalkozások egész kifejezett felekezeti jelleget mutatnak. így n vinczellérek és az építőiparból : a kőmivesek, cserepfedők és kővezök majdnem kizárólag katholikusok; ezenkívül túlnyomóan katholiku- sok: a kádárok, sörfőzök, mázólóipar. hajó építészet, gőzhajói alkalmazottak. Aránylag legnagyobb a katholikusok szama továbbá a, házbirtokosok és a napszámosok között. Aránylag legtöbb protestánst (helvét és ágostai) számlálnák a földmi velői , tanítók, hivatalnokok, pintérek, czipészek. szabók, lakatosok, cselédek és a mérnökök. — Túlnyomóan zsidó jellegű a legtöbb kereskedelmi ág ; majdnem kizárólag zsidók a, búza- és a kezmüarukeres kedők es a ruhakereskedők. iskolai iiirok. A beirat,ások a II. her. polg. leányisko- | lába és az azzal kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamba az 1898/99-iki tanévre (II. kér. Baithyanyi-u. 10.) f. évi szeptember 1 én kéz (lödnek s következő sorrend szerint tanainak meg : a) A polgári leányiskola í-ső oszialyaba szept. 1 ón, — 11 ik osztályába szept. 2 an, — III-ik osztályába szept. 3 an, — IV ik osztt- lyaba szept, 4 en délelőtt 8 12-ig veimnek fel a tanulók. A felvételi , pótló- és javító- vizsgálatok augusztus 31 en 8 —12 ig. — a magánvizsgálatok pedig szeptember 5-ea 3—6 lg tartatnak meg. A beiratasual az iskolai bizonyítványon es a keresztlevelem kívül a himlooiiási (12 éveseknél az újraoltasi) bizonyítva iy is bemutatandó. A rendes tanítás szeptember 6-án kezdődik ; később jelentkezők csak kellő okada- t.olas mellett vebeiök fel Az I. osztályba felvétetnek azok a tanulók, a kik az elemi népiskola első négy osztályát sikeresen végezték. Azok, a kik valamely nyilvános elemi iskola V. es VI. osztályát jó sikerrel végeztek, fel vételi vizsgálat alapján képessegük es korukhoz képest felsőbb osztályba is felvehetők. A lanév vegevei tartandó magánvizsgálatokra a tauari testület csak oly tanulókat bocsáthat, a kik a beiratasok idejen jelentkeznek. Később jelentkezőknek az engedélyt a királyi kiufelügyelöseg adhatja meg. A magánvizsgálat díja 53 fri. Minden tanuló első felvételre szülője vagy ennek helyettese kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. A beiratási díj 3 frt, a tandíj féléven kínt 10 irt. A franczia nyelvet tanulók félévenkint í 5 frt külön tandíjfizetésre köteleztetnek. Azok. a kik a, zongora-, aquareil-feste- szeti , mühimzo- es művirág készítési, valamint j a külön tornajatek s a, gy orsiraai-tanföiyamok ! bármelyikében is teszt venni óhajtanak, szükséges. Hogy mar a beiratasok alkalmával je- i lentkezzenek A zongora-tanfolyamban résztvevők 1 frt beiratasi dijat es havonkint eióle- geseu 2 frt 50 «r. tandijat fizetnek az iskola igazgatóságánál A rendkívüli torna, mühimzós, müvíragkeszites, ..yorsíras es aquarell-festeszet tanulásáért szinten külön niersekelt dij fizetendő. b) A női kereskedelmi tanfolyamba oly leanyuövtídekek vetetnek fel. kik a polgári- vtigy felsőbb leányiskola 4. osztályát, vagy a felső leány-iskolát legalább elegseges eredmeny- nyel vegeztek. A tanfolyam csak egy évig tart, Felvétetnek továbbá azok is, a kik hanem is végezték az említett iskolákat, de felvételi vizsgálattal igazoljak, hogy van kellő elő képzettségük a tanfolyam sikeres elvégzéséhez. A beiratások szeptember hó 1—5 napjain j délután 3—-5 ig. a polgári leányiskola igazgatósági irodájában történnék. A felvételi vizsgák szeptember 7 én déi- í után tartatnak. A tanitas szeptember 7-en ke’z- ) dödik. A felveted vizsgákért 10 frt dij fizetendő. A tandíj — a rendkívüli tantárgyakkal együtt — havonként 7 frt. Beiratási dij 2 frt. A budai női kereskedelmi tanfoly amot — mely mar hat év óta szolgaija a közérdeket — a um. vallás és közoktatási minisztérium kezdeményezésére a székes főváros hatósága állította. A tanfolyam czélja a nőknek előkészítése és szakszerű kiképzésé kereskedelmi foglalkozásokra, nevezetesen könyvvezetői, pénztárnoki, levelezői, stb. állasokra. i Tantárgyak: kereskedelmi számtan, kony\ vitel, kereskedelem es valtóisme. irodai munkaiatok. magyar es nemei levelezés, arúisme, keresked Imi földrajz, gyorsírás, szépírás es gépírás; utóbbi mint rendkívüli tantárgy. A tanítási kereskedelmi szaktanárok teljesítik. A növendékek állandóan női felügyelet alatt állnak. A női kereskedelmi tanfolyamban a. (állítási idő egy iskolai évre terjed — A tan
