Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-09-01 / 25. szám
Budapest, 1«98. (2) BUDA és V I n É K E Szép te ÍU bt’ I 0 1 d a 1 u 1 a g, t e rv n é 1 k ü I. T e I- V kell e 1 ő s z ö r is, és pedig á 1 t a1 á ii o s városépítő terv az egész budai oldalra: az egészfőváros egyetemle- g es szituacziój á, i* a ! Az építő hatóságunk eddigi jóakaró (lilietau tizmusa meg nem fogja állhatni az utókor kritikáját, itélőszékét, ha továbbra is? ha ezután is csak részletről- részletre, al alomról-alkalomra fogna haladni. Mert Budapest mai fejlett áíla- pota, annak előkészítendő jövője a lehető legsürgősebben követeli : hogy u j a b b á 1 t a 1 a, n o s v á r o s re n- d e z ö é s besoztási terv szereztessek őe. a mine hiányában csaku^yaíl tovább építeni a várost nem lehet. Egész hosszú sora a téves, hibás Vai'osépitő alkotásoknak jellemzi eddig, kiyált a székesfőváros dunajobbparti városrészét, se k h a o s-ban a lehető ^egtévesb lépés volna még az, ha a Vérmező területét is a beépittetéssel Rönkre tennők ! Azért ne bántsák a Vérmezőt! Paloczi Antal építész. itorosjenő község története. Irta : Navarra József. A megyebeli községeknek a török uralom alóli felszabadulás után történt összeírásakor (1690-ben) Borosjenö. mint lakatlan hely emIntetik. az 1695 iki portaiyazitás szerint pedig portával még nem bírt mert szegény lakosainak semmijök sem volt. A lakosság szegénysége mellett bizonyít a már közölt 1818-ki nyilatkozat és az 1821 ki kgelő-felosztás *, Az ismertetésünk során vázolt adminisz- traczionális gazdálkodás, az eszem iszomáldo- itias”) es a kánrortanitójegyzők rnanipulácziói hozzájárullak a községek vesztét mielőbb előidézni Ekkor mondatott ki. hogy a kántortanitói és a községjegyzői állás incompatibilis. És 1858 ban Borosjenö Ürömmelmár köv jegyzöséget képez, melynek székhelye Üröm voltEkkor Thoma Antal, ürömi kauiortanitó lemond ezen állásáról és felcsap — körjegyzőnek ; de ezen első körjegyző működésesem külön böz ik sokkal a volt kántortanitójegyzők működésétől és az elvégzendő munka egyre szaporodott. 1878 évi jan. 26 an, az e nápon tartott közgyűlésen bevallja Thoma Antal, hogy ö, mint Üröm-borosjenői körjegyző, nem képes a ,temérdeg“ sok munkát vsajátlagu elvégezni; erre a két község képvieelő-testületeöO—50, ösz- Bzesen tehát 100 fit segédtartást ajánlt és szavazott meg De Thoma nem vette hasznát a megszavazott segédtartásnak ; — bűnös rnanipulácziói révén a börtönben fejezte be földi életét. Utóda Stuhlreiter Antal, jelenleg is ürömi jegyző, mindössze csak egy évig (1879 ben) adminisztrálta Borosjenö községet, mert a bo- rosjenőiek. mint értelmes cazdák és mint a bő Szüretekkel jutalmazott virágzó szőlőmivelés Szorgalmas munkásai, a költségektől sem riadva ▼issza, jobbnak látták az önállósítást. Még 1880 ban. mint „nagyközség“ szer ▼ezkednek és önálló jegyzőt választanak Kormos Ödön. jelenleg dunabogdányi jegyző sze*) Lásd : Buda, és Vidéko f. ó. 18. számát. <s Vidéke f. é. 21. számát. J melyében Az 1881 évi nov 19 én kelt adas- • vételi szerződés tanusaga szerint 2000 frtnyi örökáron megveszik Wimme Lörincztöl, a (néhai Kelndorfer József, volt járási orvos által épített) jelenlegi községházát és a jegyzői hivatalt felszerelve. megállapították egyidejűleg annak , fűtési es világítási átalányát. 1883. évi marcz. 1!-én szervezhetik a községi szülésznői állás, mely alkalommal, h még most is működő Czánkáss Julia választa tolt meg bábának. 1888 évi jul. 15 én egy négytagú bizottság nyer teljes felhatalmazast egy a község szamara vásárolandó tüzifecskendó beszerzésére (Megvették Walsernál 550 fi ion ) 1890. évi nov. Idén Luppa Péter pomázi nagybirtokos és országgyűlési képviselő 1000 darab termő szőlővesszőr, ajánl fel a községnek teljesen díjtalanul es a. község elfogadva a nagylelkű ajánlatot. 1892. évi aug. 7-én tartott közgyűlésében hatarozatilag kimondja, hogy a községi földekből négy kárászt,ralis hold lesz kiültetendő és pedig 1—1 holdra Ripária Sou váge, Vitis-Solonis, Jácquez es Jork Madeira nevű americai szőlőfaj ültetendő; — de ebből semmi sem lett. Mert a községi képviselő- testület 1893. évi márcz 25 én tartott közgyűlésében elrendeli, hogy. tekintve, miszerint a talaj forgat ás (rigólozas) sokba kerül, az államtól — ingyen — kapott 6000 darab americai szőlővessző eladandó Borosjenö községnek a közügyek iránti hajlandóságában már nem egyszer áldozatkészségesnek bizonyult értelmes képviselő testületének ezen határozata annál megbocsájthatat- lauabb és nem elegge megrovandó, mivel ez a község lakosságának legsajátosabb érdeke ellen elkövetett súlyos és olyan hiba, melynek jóvátételére egyhamar kedvező alkalom nem fog kinalkozui. Igaz, hogy a szőlők felújításához pénz, sok pénz kell. tetejébe meg türelem, kitartás es idő; de hat koczkazat nélkül nincsen nyereség kerek e világon. Midőn ;iz állítólag Flandriából Borosjenőre beköltözött 18 csalod elszánta magát a parlagon heverő földet, megművelni, — az is áldezat volt ám; — de értelmes gazdálkodás mellett, a szőlőmivelés virágzásnak indult es az Ur Isten bő szüretekkel jutalmazta a szőlőmunkások szorgalmát. Borosjenö község mindig szőlőtnivelő község volt. annak ismerte az egész környék és arra kell törekedni, ismét azzá lenni Ez a község legfőbb érdeke. Mert abból, hogy az utóbbi időben a föld- mivelés bt.Irerjesebb. hatályosabb lett s hogy a volt, kapasok mar nem irtóznak az ipari és gyári munkáktól sem, mert az is jól pénzel, még nem következik, hogy a szőlőmivelés fölösleges Egy kezem öt ujján tudom előszámlálni azokat, a kik ma bortermelést űznek Borojenőn és ezek valóságos missiót teljesítenek; mert különben ma-holnap teljesen feledésbe megy a lakosság ősfoglalkozasa. Mert, valljuk be. hogy az állítólag Flandriából beköltözött és ide letelepedett svábok 1695-től 1821-ig nagyon szegények voltak; csak a szőlő és borászati kultúra intenzivebb [ mivelésével nőtt, a jólét es a mód ; — annak köszönhető, hogy Borosjenö még ma is a vagyonos községek sorába tartozik. Az itt letelepedett szorgalmas ezőlőmun- kások csakhamar összevásárolták Békásmegyer, Budakalász, Csobánka, O-Buda, Solymár és Üröm községek határában, az ide közel fekvő ingatlanokat; — úgy hogy ma alig van család, a melyiknek a fenti községek valamelyikének h atárában birtoka nem volna ! Tény. hogy a szőlők elpusztulása óra a mezőgazdasági kultúra, gazdasági gépek, okszerű trágyakezelés és helylyel közzel műtrágyázás folytán intenzivebb lett és tény az is, hogy a tej termelésére és kezelésére, valamint a fejős tehenek ápolására és takarmányozására nagyobb gond fordít,tátik ; de a szarvasmarha czélirányos tenyésztését itten, alkalmas legelő hiánya teszi lehetetlenné ; ló tenyes/.tés egyáltalában nincsen, a sértési tenyésztéstől pedig a sertésvész okozta pán- félelem riasztja el a, lakosságot. Utóbbi időkben a község fajjelleggel biró jó tenyészbikák kiválasztására különös figyelemmel volt, a községbeliek is jó testalkatú teheneket tartottak és a jó minőségű borjukat szívesen vették meg a budai mészárosok De az a körülmény, bogy a székesfővárosi tanács beszüntette a budai hetivásárokat, igen elkedvteleniti az itteni tehéntartó gazdákat,. Az 1894. évi XII. r. ez alapján megalakult gazdasági egyletek minden fáradozása kárba vész a székes fővárosnak mindent Pestre központosító ferde politikája mellett; mert a budavidekieknek eddigi haszna mind a hid- és kövezetvamok pénztáraiba és a közvetítők zsebébe vándorol. Van olyan mészáros is ugyan, a ki vesz I magának annyi időt, és fáradságot és maga jön ki borjút vásárolni; de ezt az időt és fá- I radságot a husfogyasztó nagy közönség fizeti meg — drágán! Nagyon csodálom, hogy a budaiak ezt szó nélkül eltűrik!! ...Node nem birálgatni, hanem eg\szerűen regisztrálni lévén szándékom, minthogy I mar az állattenyésztésről szóltunk, ezzel kap- I csolatban felemlíthetjük, miszeiint, a nagy I községgé szervezkedett Borosjenö község kö- I zönségének derogált, hogy pásztorháza a köz sóg belsejében van s 1892-ben a pásztorház és bikaiatállónak a községen kívül elhelyezése határoztatván el, ezen kérdés az u. n. községi kovácsház átalakításával oldatott meg annál is inkább, minthogy a községi pajta úgy is ott volt már. Az ekként eredeti rendeltetésétől megfosztott régi pásztorház egyideig a községi szolga- és őrszemélyzet laktanyájául szolgált, ! de kelőbb a szolga- es őrszemélyzet bérfize I tési viszonyai szabályoztatvan. az épületre a I községnek szüksége már nem volt, miért is annak nyilvános árverésen való eladása elrendeltetett. Az 1895. évi decz. 4 én megtartott önkéntes árverésen e házat, udvart és kertet 760 frtért Zahlbrecht Vilmos, itteni kőfaragómester vette meg a ki a házat restauráltatván, az i most a község legcsinosabh házainak egyike Említést érdemei meg az 1896-ban Bemer József óbudai ács mester áltál épített nyaraló is, de csak — mint első és eddig a maga nemeben egyetlen emeletes épület Borosjenőn. •* Így legyen megemlítve, hogy Körmét Ödön, volt itteni jegyző. 1894. évi február havában Duuabogdany község jegyzőjévé megválasztatván, borosjeuöi állasáról lemondott Helyettesül Stuhlreiter Antal ürömi jegyző neveztetett ki. 1894. évi deczember hó elején e sorok Írója, Navarra József, albertfalvai helyettes- jegyző, előbb törökbálinti segédjegyzö választatván Borosjenö község jegyzőjévé, általa a jegyzői iroda 1894 decz. 11-én vétetett át. Helyen valónak találom e helyen a községi levéltár ügyében néhány észrevételt tenni. Borosjenö község irattára felétte szegény régi iratokban és okmányokban. Régi levéltári kincseitől különböző uton- módon különböző időben fosztatott meg. Különösen sokat szenvedett a káutor- tanitói jegyzők és a körjegyzőség idejében. Legrégibb okmány a levéltárban 1770. évből való. Ez a Maria Terézia-féle urbárium. Továbbá 1786. évről a község első rendszeres földkönyve. 1797. évről az állomások (stácziók) szerinti távolsági kimutatás (Tabuin- Stationum) — 1804/1805 bői a községbirói számadás. 1809-ből az árvák (követelési) főkönyve. 1817/18 hol a községbirói számadás, 1820-ból az arvatari adósok (tartozási) főkönyve, l - 21- höl a Lazaivih diilőbeli szőlők kiülteté- ről szóló okmány es felosztási jegyzék, 1826. évről a tüzkárkimutatas. 1828-ból pedig a ha tárbeli szól löknek napszámok szerinti összeírása, mely szerint a községben (1828 jan,
