Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-09-01 / 25. szám
Budapest. 1898. v||. évfolyam 25. s- (S?ent-Mihály hava) Szeptember I AZ ORSZÁGOS magyar iskolaegyesület hivatalos közlönye. Szerkeszti: IEEEEOÉXj'ZI G-TUL^íi. KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik havonkint háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre (> korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTÖSEG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. ■ar Ne bántsák a Vérmezőt! Nem érezi egyes szerveit, tagjait az egészséges ember, csak az, a melyik beteg. Mondják, hogy volna, ki csak főfájás nyomán lúd arrM, hogy ő néki feje is légyen. Az egészséges Buda városának még eddig soha sem okozott bút, hogy a Vérmező helyén, szabad üres térrel rendelkezik. Kedvező közegészségi viszonyok közepette, mindig hasznát tudta venni a szabad Vérmező-tői alkotta üres térségnek Azonban most, hogy némileg kicsinosult, hogy fölüle- tét kiegyengették, igyekeznek állandó volt porfellegeit lekötni és megszüntetni; íme most a jobbparii város lakóinak szemét szúrja az a fenséges ür. Mert láz gyotri jelenleg Budát ! A bérház építő láz! Az a kór, az az epidémia, mely tele k-é s ép i r k e zó spekuláczió alakjánál), megelé- gelvebalparton véghezvitt rombolásokat, utat talált magának át a Dunán a jobb- partra. hogy Lr hatalmiba kerítse a még szűzies talajt, s hogy teleépithessen jövedelmező bérkaszárnyákkal itt is, mint oda át, minden talpalatnyi tért. A bérház epitő epekuláczió, mely Budának e tájékain rövid idő óta lábra kelt, már is ijesztő mérveket kezd ö teni, sőt valósággal orgiákat ül. E bérház építő láz már is oda rakta és rakja még förtelmes arányú bérkaszárnyáit föl a magasba, oda, a hová ilyenek csakugyan nem va ók ! A hegymagaslatokon a begyűjtőkön már négye m e 1 e t e s óriad házak ormai és tetői meredeznek ! Kietlen, •ivár és csupasz t ű z i f a 1 a k letekintenek a magasból a messzetávolba. azokról a hegy lejt ők ről. a honnan rövid idővel ezelőtt, még a vegetáció iiditő zöld lombja ragyogott, kellemetessé és kívánatossá téve a környezetében való tartózkodást. Belepi ma a hegylejtőket, a folyosókkal körülvett magas bérház- udvar elszomorító látképe, a hol, természetszerűleg csak is zöld lombozat között előbukkanó egyes házikók, családi házak csinos alakjait kell vala láthatóknak lenni! Szinte bizonyos hogy az igy természetellenes irányban megkezdett építkezésnek. ez irányban tova haladva csak ham a r sikerülni fog a Várhegy oldalait csuff'á tenni, a magas bérházak tűzfalai- es udvarainak a szemlélő felé való fordításával az egész környezet kies képét a szó szoros értelmében elrontani! A ki pedig rontani, rombolni kezd, úgy tanítja a tapaszta,lat, az nem hagyja abba, hanem azt rontási kedve, rombolási dühe csak egyre tovább ragadja. Látjuk ezt itt is. Mert ime nem elég, hogy ahegy lejtőket rosszul alkalmazott, és oda, nem való beépítő módon rönkre teszik, nem elég továbbá, hogy a Krisztinavárosi) a k eddigi nyaraló karakterét, magas és aránytalan kiterjedésű bérkaszárnyák oda építtetésével megszüntetik, még több áldozat kell a herostratosi mániának, a hydra fejű telek- és bérnáz építő üzérkedésnek ! Ide a Vérmezővel, annak szabad üres területével! Ide csak. hadd lakmározhassék itt és általa a telek- és építkező spekuláczió. az üzérkedés! Sajnálatos, vészthozó kívánság. A heves, romboló láz betegség tünetei nyilvánulnak abban, a, most föltámadt követelésben, mely úgy hangzik: hogy be kell építeni a Vérmezőt! Miként, ha a vízben szabad úszó elvesztve egyensúlyát, vele hidegvérét is veszti, és azután kapkod, mind jobban kapkod, a mivel csak sietteti eb merülését, olybá tűnik előttem is az itteni állapot. Egy hely telen építkező rendszernek ide való applikálásával, mintha csak megtévesztetek volna a higgadt gondolkozási képesség, felcsigázva a hirtelen meggazdagodás vágyától, sem látnak sem hallanak azok, kik a jobbparti városrészben a Vérmez ő-nek beépittetését sürgetve, e városrész agyon építtetését siettetik ! De szóljunk és Ítéljünk higgadtan, és nem a fájdalomtól keltett kesergő irónia hangján. Nehány éve még, hogy ama lelkes és magas lát körű férfiak társaságában találta* magamat, a kik Budapest székesfőváros nagy s fényes jövőjében • a V é r mező t k i v a n t u k az u j o n- n an építendő e g y e t e m i építkezések színhelyévé tenni ! A majdan kifejlődött nagy világvárosban valóban nincs alkalmasabb, nincs megfelelőbb, nincsen méltóbb helye a tudományos egyetemnek, mint a mélyet a V é r m e z ő t e r ü 1 e t e nyújt, 1895-ben hosszabb tanulmányban, a városépítés fan összes érveivel, a szitu- aczió alapos mérlegelése alapján igyekeztem ezt kimutatni és bizonyítani. Sokak helyeslésével találkoztam. Kitüntettem ott, hogy a nagy világvárosban a Vérmezőn e 1 h e 1 y e- z e t t tudomány egye t -e in, arr* létesít, hogy vele a k i r ál yi palotát lehet t é r b e1 i I e g vonatkozás ha, hozni, a, mint azt az egyetemek iradiciódús története, az elhelyezés mindmegaunyi példája által szinte föltétlenül megszabja! Ha, ma még nem, de idővel bizonyos, hogy Budapest összterületének megmásíthatatlan szituacziója kénysze- riileg is érvényesíteni fogja és valósággá érlelni azt: hogy az egyetemnek a Vérmezőn van a helye. Ez hitem, ez reményem ! A jobbparti város csak ez utón jut majd fejlődése igaz és helyes medrébe. Csak ez utón leend Budapest — valóban azzá, mivé lenni a törvény elő- irja, a mivé megtenni a tisztult s ma- gasb láthatáru közóhaj igyekszik. Epitő hatóságunk itteni helytelen és elégedetlen ténykedései, a melyekről a helyi szit.uacziónak meg nem felelőépitőmód meghonosításával oly kirivó bizonyítékot, szolgáltatott, engem meg nem réveszrenek Mert, várost, plane nagy várost —- igy a hogy most — terv nélkül in infinitum nem lehet tovább épirt,etni! Minden létesítmény itt a jobbparton eláruljak tervszerűtlen séget, az összefüggéstele nr ha p- sodikusságot, és kivált azért tartó n imminens veszélyesnek, ha a még fönnlévő szabad terület,» hová a rontás szele még ma nem ért, minden jól megfontolt terv ellenére, idő előtti g igy oda nem való építkezéssel: a természetszerű rendeltetésétől eltérittetnék. Azért ne bántsák még most a Vérmezőt ! Semmi esetre se engedjenek, a csak is vészthozó, és rontást előidéző jelszónak : bogy a Vérmezőt b építsék, Maradj onaz szabadnak, avagy alakitr,assék ár parkra, de egészében semmi r öv i d i t é s s e 1! Mivel ez utóbbi est-tben is, a parkban elhelyezendő egyetemi építkezések elébe gátat nem emelünk. De a mi leginkább és legelső sírban szükséges, az az. hogy nein d u 1 j a n a, k el e gyAdako/zuiik a/, Országos Magyar Iskola Egyesület perselyébe.
