Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-08-21 / 24. szám
Budapest. 1 S'tS. (_ tatának, melynek most mar mielőbbi kiépítése iránt valahára jobb remények kecsegtetned. Mondottuk, hogy iraminens jelentőségű városépítő momentumot tulajdonítunk ez uj közúti vasútvonalnak. Be fogjuk ezt bizonyítani azzal, hogy a városépítő tényezőkre való közrehatását kifejtjük. A forgalmi igényekről már elmondottakon kívül, e vasút a főváros területének raczioná- lisabb felhasználására fog nemcsak figyelmeztetni, de a miatt, hogy e figyelmeztetés folytonos és állandó, rá okvetetlenül hatással is lesz. Mert e közúti vasútvonal Budapest budai ] észének belső városi területén halad át, központos a helyzete, s igy helyi forgalmát közvetítve, e városrész élénkítéséhez a legintenzi- vebben járul hozza. E vonal kiegészíti, bezárja a székes- ‘ fővárosnak a Duna mellett fekvő két alkotó része körül vezető kört, mely a balparti városban addig, mint belső körút szerepelt, a nélkül, hogy valósággal körutat képezett volna E körút csak most vált teljes kőrúttá, az ; által, hogy a pesti, valamint a budai belső vá- ! rosrészeket folytonos vonalozásban körülzárja : ! a közúti villamos vasút! S világossá válik, a mire ismételten ráutaltunk, hogy e körvonalozással zárt városi terület az, mely az itt fejlődő nagyváros legbensőbb magját, centrumát, belvárosát fogja képezni; ez a városi terület egész összességének : — a mi meggyőződésünk szerint — centrális városrésze ; kristálypontja annak a nagy- és világvárossá fejlődő Budapestnek, a mely a Duna partjain, a fölséges természeti ékességgel megáldva, e páratlanul álló természeti elő nyokkel magaban egyesíti az ország legelőkelőbb, legfontosabb épületeit : a király szék helyét, a törvényhozás a városi közigazgatás palotáit, legelső és legfölsőbb közművelődési intézeteinket ! Hogy e vasútvonallal megnövekedett helyi forgalomról, s a nyomában járó hatásról, unnak nagyreményű befolyásáról képet alkothassunk magunknak, meghívjuk tiaztelt olvasóinkat, hogy velünk együtt járjak be a vonalat Fölszálva a Vámház körúton, kezdjük meg tanulmanyutuukat, de nem mint egyszerű kéjutazók, hanem fölfegyverkezve a városépítő tudomány higgedt meggondoltságaval és Ítélőképességével, megkülönböztetve a jelen állapotot a leendő, a nagyváros igényei következtében itt múlhatatlanul bekövetkezendő átalakulásoktól ; tehát elmélkedve, Ítélve és következtetve indulunk útra. A Ferencz József hídon való haladtunkban gyönyörű várospanorámánkat élvezzük, a mely ez oldalról tekintve, szintén festőibbnek látszik, nagyszerű mint a már ismertebb álláspontokból. A parton föltűnik a hid tengelyét folytató ut, azaz annak a levegő által elnyelt, ideiglenes végződése. Kétfelé ágazik itt a vasút. Balra Kelenföld felé tart, jobbra a Gellérthegy sziklaalján visz tova a városba. E kétirány nincBen egymással összekötve, a mi mutatja, hogy habár mind fölfelé, mind lefelé, ez a terület egy városrészé, a jobbparti városrészé, ezek nem •zámittattak egymáshoz tartozó területekül, hanem világosan kifejezi városépítésünk eddigi tendenciáját, a mely szerint: Budapesten az BUDA ét) V 1 D É R ÜL I összes forgalmi arak csakis pesti oldalból1 indulnak el es oda is visznek vissza. A hidról kezdve felsővezetekiivé- válik a villamosvasút, tehat jele hogy a városból kifelé vagyunk indul ban, bogy, máris külsőbb területen haladunk. A Gellérthegy lába és a most kiépülő dunapart között, csak oly utvonalszélesség i marad, hogy oda házakat építeni lehetetlen. : Egész a Rudas fürdőig, tehát puszta területen haladunk. Kívánatos, hogy ide mégis kerüljön legalább valami építészeti disz ! Szép thema I volna építészeink szamára rendezendő tervpályázatnak. Emlékszünk ugyan ra, hogy teivben volt, legfőképp biztonsági szempontból, a Geilért hegy lábát faliul körül venni;, de azt hiszszük, hogy e feladatot olyképpen is meg lehetne oldani, hogy .az eszthetikai érzék is kielégít- térnék. Ez azonban a jövő zenéje és sokkal közvetetlenebb előttünk az a jövő, melyet a Rudasfürdö körüli mozgalmas élei sejtet; és a majdan elkészült Eskütéri-hid által elővarázsolt nagy alkotásokon legeltetjük szemünket, midőn a most meg rendezetlen területen hadaatlunk. Sőt olyba kell vennünk csaknem az egész utat, melyet itt bejarunk. Enyésző jelen és sarjadzó jövő állapotokkal találkozunk tova* haladtúukban, minden lépésén. Tehat mi sem természetesebb es megokoltabb annal, mint hogy vizsga szemetükkel az itteni állapotok szándékolt, illetőleg tervezett megváltoztatását is figyelembe vegyük. Utunk természetszerű iránya — az esküién hídtól — e hegyesvölgyes vidék völgy fenekén keresné folytatását, úgy hogy a beépítésre jobbról és balról maradjon még elegendő sik tér. E helyett azonban íme már itt van előttünk egy uj háromemeletes ház, mely a természetszerű irauy útjába illesztetett oda, és az „ Attila körut“-nak minősitett utat — jobbra, a hegy iranyaba kauyaritaui kényszeríti E náz a Fővárosi Közmunkák Tanácsának palotája. Nincs is Budapesten — a sik varosban — más ház, kiveve a belvárosi Csekonicspa- lotát, mely igy, hatsó oldalával allana az ut- czának. De folytassuk utunkat, mely mint jeleztük, hegynek vi$z. Ez irány végén egy emlék szerű falikút bukkan elő. Tehát végre, párisi minták szerint, perspektiva az ut tengelyében! A kút valóban ott is van az úttengelyben, díszítené és élvezetessé tenné a benyomást; de ime a kút elé magas ház épült, és tekin tétünk egy meredek, izetlen tűzfalon akad meg, mely a kút felét elfödi ; s igy szerencsésen megfosztja művészi hatásától. Többszörös törésben, föl és lefelé menő szakaszokban halad azután ennek a vidéknek és városrésznek főutja. Első rangú útja, 19 (tizenkilencz) méterre tervezett szélességben! Elhalad az újonnan fölépített királyi palota előtt, a melynek Impozáns magassága arra kényszeríti a nézőt, hogy, ha csak látni is akarja? vízszintesen hajtsa hátra fejét I Nincs időnk elmélkedni, mert a vasút most tér át, emelkedve és nagy kanyarulattal a „Szent János-körutrau, mely szélességre és kiképzésre nézve épp olyan mint az Attila- körut ! Élénk sürgés-forgás van a krisztina[ városi -templom körűik hogy zzuiá>n ismét csend í következzek, a melyben a Vérmezőnél való-* utunk közben elámulunk a várhegy oldalán támadói roppant éktelen uj alkotásokon és építkezéseken! Megkerülve a Vérmezőt, odaérünk a már kiépített körútra, a hol sik területen : földszintestől háromemeletesig, magas házakkal találjuk be- és elépitve a Városmajor oldalát. Itt torkol be vonulunk a Zugligetbe vivő régibb vonalba, s evvel bejártuk azt a közúti vasútvonalat, melyet a jobbparti városrész néz és vall első sorb an magáénak, mely Buda helyi forgalmát van hivatva fejleszteni, és amelynek végtére- az egész városépítésünkre nézve oly nagy fontosságot tulajdonítunk, a minek — igaz — a bizonyításával még tartozunk. De hát térjünk erre! Mondottuk, hogy e most, bejárt terület, helyzeténél fogva, a székes-fővaros belső részéhez tartozó városrésznek tekintendő, 8 ezért úgyis lesz kiképzendő. Hogy ez ma még nincs igy, kilátszik az itt alkalmazott épitő alkotásokból, illetőleg mértékükből,, méreteikből. Mert noha útvonalunkon ott találtuk a m. királyi székpalotát: ime oda a székesfővárosban Csak oly alárendelt méretű „körút“ visz, a minőt vidéki vatosbau talán annak minősíthetni — de nem Budapesten a király székvárosában. Es erre — erős reményünk — e vasút rá fogja terelni a közfigyelmet is, és- pedig csakhamar és oly időben, a midőn ezen talán még segíteni is lehet! Ki fog világiam, hogy a jobbparti: városban létesítendő 19 m -nyl körút, és velejárókig az egész környéknek alacsony városi színvonala nem lehet méltó és megfelelő, hogy Buda pest balpartjának kiegészítő részét képezze, még kevésbbé arra, hogy a m. királyi szekpalota* (mely csak most lesz állandó székhelylyé) ily alacsony fokon álló környezettől körülvétessék i* S annal világosabb lesz, hogy a városépítés mértéke itt nagyon szerényre van véve, ha összehasonlítjuk e városrész mai állapotát avval az állapottal, mely a 7ö-es évek elejével a VI. kér Andrassy-út helyén állott fenn. Minő ellentét az akkori Könyök-utcza, Kömives-utcza és a mai Andrássy-úttól elővarázsolt, állapotok között! Vájjon elöallhatott volna-e ilyesmi akkor, ha oda Andrassy Gyula is csak azt a szűk mértéket alkalmazta volna, a minőt itt a királyi palota előtt alkalmaznak. Pedig ma már távol állunk attól az egész város nívójával, a hol akkor Pest városá állott. 8 ma az erőtől duzzadó nagyvárosban szerénykedünk es mintha a jövőjében nem bíznánk, mint ha nem is a nagyarányú Budapest föld' jén, mai talaján volnánk, hanem messze a múltban, jóval azon kor előtt, midőn a kicsiny, de nagyreményű város a Sugár-út vállalatát megindítani merészkedett. De nemcsak a rendező munkákon mutatkozó szűk méret és kishitűség az, mely itt kirí, még szembetűnőbb az a hibás beépítő mód, a melylyel a Várhegy oldalait «ári sorban épített három, sőt négyemeletes házakkal úgy beépitik, hogy a messze távolba is csak nyílt folyosókkal körülvett udvarok látszanak, s » tekintet csupa tűzfalra, folyosóra és árnyékszék- ablakokra esik ! Tehát téves városépítő alkotások az egész vonalon ! Hogyis ne, midőn — e városrészről — a jobbparti városról eddig mintha raegfeledkez_______ .Augustus 21.
