Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-08-21 / 24. szám
Augustus 2L. tünk’volna; midőn e területről, mely épp úgy képezi Budapest alkotó részét, mint Pest, sőt mely Budapest rengeteg területének (20 090 hat) nagyobb félét (10.430 hai) teszi., még az egyeseknek is csak alig v.olt rejtelmük, meet hozzáfér hetetlennek tartottak ! Így vagyunk a közlékeáémgy terén iß-, melynek minden rendező tervezetében csak a balpwrh városrész játszik szerepet Ez kitűnik abból is. bogv a Zieltnszkytöl tervezett budapesti központi fövasut csak a bal parti város érdekét tartja szemmel ! Csak Pestet látjuk itt szerepelni Budapest helyett. iE.zen egészségtelen. — mert a nagy 'bölcsességgel és előrelátással szerkesztett, egyesítő törvény nyel ellenkező — viszonyokon, a jobbparti városrészben most már lehetővé vált forgalomkifejlés ok vetetlenül nag3*ot fog változtatni; az uj vasútvonal a székes-főváros polgárságának -figyelmét e jobbára nem is ismert, egészséges és szép vidékre fogja terelni, s igy a szekes-főváros alkotó részéül csakhamar le fogja foglalni. A kifejlődő forgalom hatása a főváros e területrészének a polgárság szeme elé vonása, ezek a momentumok lelkesítenek arra, hogy a mint eddig is, az egyetemleges Budapest érdekeiért szálljunk síkra, és üdvözöljük e most alkotott vasút vonalat, mint hathatós szövetségesünket, mint küzdő társat, mely következményeivel támogatni fog abbeli törekvésünkben, hogy az egységes Budapest s/ékms-töváros 'vegre vnlóseágga váljon ! A fejlődő forgalmi életnek következése esz mih unambb az általanoB elégületlenseg. nemcsak a lokális — a budai polgárság iq^é rőt. hanem a pesti ember is eszre fogja venni, hogy itt Budapest egészséges e# legszebb te rülete előle is el van zárva, hogy e terület be építésével nem bánnak okszerűen, s a nagy város igényeihez mérten, S ez ime egy hathatós érvvel is több lesz arra, hogy végre- valahara lássanak hozzá hatóságaink a Magyar Mérnök és Építész-Egylet, az Országos Iparegyesület, az Országos közegészségi egyesület azon kívánalmának teljesítéséhez: hogy Budapest összes területére újabb általános szabályozó és rendező terv szereztessék be ! Mert igy tovább haladni — a jobbparti városrésznek eddigi figyelmen kívül hagyásával —csakugyan nem lehet többó! Erre fognak ösztönözni ez uj vasútvonal nyomán beálló fejlemények ; s igy meg fogják adni az impulzust arra, hogy a I városépítés terét) Budapestnek uj és szebb j korszaka meginduljon, és hogy az egységes 1 nugyváros — Buda és Pest összeolvadásából 1 valóban elő is álljon ! Nufcapest. 'iS'^8- (3) A Csepelsziget megmentése. A „Budapesti Közlöny“ e napokban Zsák Hugó miniszteri osztálytanácsos a csepelszigeti ármentesitő társulat miniszteri biztossá történt kinevezését hozta. E kinevezéssel a földmivelésügyi miniszter ur a Csepel szigeten a nagy Duna mentén tervezett vezér és védtöltésnek a gyors kiépi- tését biztosítani akarta, mivel nevezett osztály- tanácsos kiváló szakember, pontos hivatalnok és a reá bizott teendőket a. legnagyobb szívó Sággal szokta keresztülvinni. Ő már a hetvenes évek óta jelentékeny részt vesz a Duna sza bályozási munkákban sót, azokat most, már évek óta személyesen is vezeti. A csepelszigeti töltések felépítését ó már 1878-ban tervezte, de azokzak az érdekeltsének idegenkedése végett csak most kerültek kivitel alá, a mi -különösen Dr. Darányi Ignáez földmivelésügyi miniszter ur energiájának és jóakaratának köszönhető. Ezeknek a töl esek nek kiépítése nagy jelentőségű, mert ,cshk a promontori dunaág szabályozásának utolsó részletét képezik és a szabályozott promontori dunaág a székes főváros árvíz biztonságának főkelléke, mivel most a jég sem a főváros alatt, sem Érdnél, sem Baltánál, de még Ercsi es Adonynál sem tor- lódhatik össze és igy nem állkatnak elő az állapotok, melyek 1838. 1876, 1878 és 1893 bari előállottak és a fővárosra nézve vészt hozók voltak. 8 mikor a fővárostól a vész elhúzódott, mindig a szegény Csepelszigvr volt az, a kinek az elárasztást tűrnie kelllett 1676 és 1878 ban a viz a nagy Dunából a szigeten at a soroksári ágba ömlött s útjában a földekről a termő humust magával vitte Ezek az árvizek után 1878/9 ben épült, a szigeten egy rövid 8 kilométer bosszú töltés, de ez még korántsem kepes az egész szigetet az elárasztói megmenteni ; s minthogy most már a fővaros mentén és innen le egész Rácz- Almásig a Duna medre tökéletes rendbe ho ZHtütt, és az által a székes főváros árvizbizton- sága a legmagasabb fokra emelkedett a földmivelésügyi miniszter ur egesz helyesen a Csepelsziget megmentéséről is gondosbodik. B i© D A -é s V IDE KE Az aquincumi múzeum. A főváros régiségeinek érdemes búvára, Kuzsinszky Bálint dr. beterjesztette a tanácshoz az aquincumi muzeum s a vele kapcsolatos régé szeti ügyek múlt évi állapotáról szóló jelentését. A jelentés szerint az u. n Papföld mellett, két, olyan helyet jelöltek meg ahol a kutatások eredményűvel kecsegtetnek Az egyik a Krempel- malom előtti terület, melyen a vasúti föld- munkálatok alkalmával Midrasra vonatkozó 5 fölirat,os oltárkő került napvilágra, A második hely O-Budán van a Vihar-utczában, a hol a légszesz-csövek lerakása alkalmával terazzomaradványokat. két domborművet és kőtáblát találtak, melyeknek egyike Jupitert és Junót, a másik Isist és Serapist, Mercuriust, és egy Isis papnőt ábrázol. Az idén az ó budai kaparóházig folytatják a kutatásokat, Azután a Miihraeumtól északra fekvő erősen hepehupás terület felásására térnek at. A Papföldön megtörtént ásatások alatt találtak : 1 kőszoborrószt, 8 márványt, 5 stuccot, 1: falfestmónydarabot, 88 terra sigillata-töredéket s 125 másfajta edényrészt, továbbá 13 bronz-, 6 csont . 19 üvegtárgy és 23 érem került napfényre. Egyéb szerzeményei a múzeumnak: 3 bronz fibula, 5 agyagmécs. köztük egy ép háromlángu, 17 ép edény, 19 terra sigillatH-töredók, 6 ezüst és 5 bronz római érem A fővárosi muzeum számára beszereztek egy hóberfeliratu sirkövet a XV. századból, az Attila és Roham utczák sarkáról, Szent Flórián szobrát a Lipót-utcza 6. sz házáról. Dánielt az oroszlánok között ábrázoló zárókövet a Sebestyén utcza 8 sz. házának kapujából, 1 nagy barokkfaragásu kőkapudÍ8zt és 30 darab bélyeges középkori vízvezetéki csövet a régi ujvilág-utezai egyetem- épületből. A muzeum igazgatója különben föl panaszolja a fővárosnak, hogy az ásatások helyszínéről nem készittetetr, térképet. E nélkül pedig igen nehéz a munka, a mihez még az is hozzájárul, hogy a telektulajdonosoktól sok esetben csak sok utánjárás és kapaczitálás mellett lehet az ásatási engedélyt kieszközölni. Haez az anquincumi muzeum nem a székesfővárosban vau. hanem bárhol Európában, a tudományos és műbarát világ valóságos népvándorlását látjuk s itt a székesfővárosi művelt Ji ennek az oka, hogy nálunk kevés a történeti érzék. Ezek a beszélő régi remek kövek nem gyűjtenek közönséget, A III ik kerületre nézve az Aquincum olyan kincs, melyből igazi gyors fejlődése várható. A III ik kerületből na gyón szép dolgot lehet alkotni. A pompás fekvésű hegyek fejlődés képessé teszik sha aszékes-fővá| ros a faültetésben szenvedélyesebb lenne, ez a : hegyvidék is oly keresett volna, mint a. többi. A harmadik kerület elöljárósága, a bizottsági I tagok, a kerületi választmány lelkesen karolta | fel a kerületet, csak felsőbb helyen is támo- | gassák erélylyel és gyorsan. ! Iskolai értesítők. A Budapest székes fővárosi I. kerületi felsőbb leányiskola Hatodik értesítője, szerkesztette Pora Ferencz igazgató. Az értesítő közli a felsőbb leányiskola czélját és aiapelveit s ezek között azt a fontos kijelentést, hogy kerüli a műveltség luxusát. A tiz szobor ünnepélyen Oyöry Ilona tartott fennkölt szellemű beszédet. A tanári kar irodalmi működéséről is beszámol Dr. Anderki Aurélt a földmivelési miniszter külföldi tanulmányútra küldötte György Ilona felolvasást tartott a „Népszerű felolvasásokat rendező egyesület,“ ben „Körjellemző nőalakok* ezimen. Szerkesztette a „Párisi Divat,“ czimühetilapot. Fordított a „Szép I Fernand“ és a „Szeret? Néni szeret?“ czimü j regényeket; irt továbbá prózai és verses közleményeket a „Pesti Hírlap“ ba. Pora Ferencz sajtó alá rendezi „Magyar Szinonimika“ czimü munkáját, melyet a M. T. Akadémia 1896-ban a Marezibányi féle nyelv- 1 tudományi pályadijjal koszoruzott „Magyar szókincs“ czimü munkáját néhai 1 Szarvas Gábor nyelvtudósunk a M. T. Akadó- j miának kiadásra melegen ajánlotta. E munka j szintén meg fog jelenni Társadalmi téren működik mint a „Buda- 1 pesti népszerű felolvasásokar rendező társulat* í elnöke; továbbá mint a várbeli iskolaszéknek, j az „Országos magyar iskola-egyesület“ I kér. választmányának és számos tudományos és ; társadalmi irányú társulat tagja. A beírás szeptember 2.. 8. és 4. napján végeztetik a. felsőbb leányiskola helyiségeiben, ; reggeli 9 — 12 óráig. (I kér. Vár. Iskola-tér 1. ! szám. 1. emelet, balra.) A rendes tanítás szeptember 9 én kezdődik. Elkésve jelentkező tanulók csak a még netán rendelkezésre álló helyre való tekintettel vehetők fel. Az I. osztályba olyan leányok vétetnek fel, kik az elemi iskola IV. osztályát sikeresen végezték, vagy a felvételi vizsgálaton megfelelő ismereteket tanúsítanak. A tanulók létszáma az 1897—98. tané'-ben. 1 Általános áramlat szerint: Beíratott 169, az itteni alsóbb osztályokból fellépett 166. ismételt 1, más iskolából jött 52, kimaradt 7, ma- , radt a tanév végén 162. osztályoztatok 160, | vizsgálatlan 2 ; 2. Születési hely szerint: Budapesti 124, vidéki 44, külföldi 1 ; 3. Vallás szerint-. róni. kath. 147. görög kel. 1, ev. ref. 6, ágostai hitv. evang 6, izraelita 9 \ 4 A szülök lakhelye szerint: helybeli 168, vidéki 1. A budapesti I. kerületi magyar kir. állami fögymnasium értesítője Közzéteszi Badics Ferencz igazgató. A terjedelmes és az intézetnek hű képét adó tartalmas jelentésből adjuk a következő részt: Az ifjúság vallás erkölcsi állapota A tanári kar a foP ó évben is különös gondot fordított a vallás erkölcsi nevelésére A róm. es gör. kath ifjak az intézetben nyertek oktatást a karácsony, husvér és pünkösd hetében végezték el a sz. gyónást és áldozást; sz misét pedig minden vasár- és ünnepnapon tanári felügyelet mellett a várbeli Mátyás templomban, iskolai ünnepélyek alkalmával a Krisztina városi templomban hallgattak Ns. Vezinger Károly apát 8 kir. palotai plébános ur mint erseki biztos két Ízben meglátogatta a hittani órák alatt az intézetet; az év vége felé 0 Felsége által esztergomi kanonokká neveztetvén ki az óvvégi vizsgálatok 0 eminentiája, a herczegprimás ur intézkedése folytán, ft. Dömötör Oedeon II. kér. plébános ur elnöklete alatt tartattak meg: jun. 14 én. — A másvallásu tanulók közül az intézet épületében nyertek még saját hitoktatóiktól oktatást az ág. hitv. evangélikusok és az ev. reformátusok, a többiek az intézeten kívül;