Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-08-01 / 22. szám
Budapest, 1898 (5) BUDA és VIDÉKE Augustus 1. Sokkal több helyet kellene e jeles intézmény- | nek szentelnünk, ha annak beléletét, a benne uralkodó rendet, valamint részlet s programra- ját, a kimeneti szabályzatokat s az intézetben megtartott ünnepélyek lefolyását behatóbban ismertetni akarnék. Nagyjából kiemeltük kimagaslóéi) szervezeti pontjait, ér csak örömmel ismételjük, hogy az intézetben tapasztalható katonás rend és fegyelem s a növendékeknek a tanulásban elért kiváló előmenetele főképen dr Demeczky Mihály kormányzó nagy tapintatosságának, kiválóan finom érzekének tulajdonítható s annak a rátermettségének, melylyel — a gimnázium példaszerű igazgatásán kívül — Magyarországnak ez előkelő nevelőintézetét oly szerencsés kézzel vezeti. Az Országos Magyar Iskola- Egyesület évi jelentéséből. Tisztelt közgyűlés! Ez évben is a leg- hálásabb köszönetlinket kell kifejeznünk a Pesti Hazai Első Takarékpénztár iránt is, mely folyószambeli követeléseinket ez idő szerint ^°/o-al kamatoztatja, folyó számlánk s letétben levő papirjuiuk kezelését és a folyószámla terhére teljesített fizetéseket az 1897. évben 18 díjtalan eszközlé és mindezeken kívül még anyagilag 100 forintnyi adományával is növelé egyesületünk erejét A „Függelék" ben foglalt és helyesnek falait, vagyonmérleg és pénztári kimutatás átvizsgálása után a számvizsgáló bizottság el keszité az 1898. évre szóló költségvetést, melyet a felügyelőbizottság lényegtelen módo Utasokkal elfogadott és a „Függelék'-ben közzétett. B költségvetés szerint culturintézményekre 7150 frtot irányoztunk elő Az egyesület fennállása (1884.) óta egyesületünk pénztárába befolyt 122265 frt 11 kr. elkölthető összeg, továbbá 900 frtra tehető író s tanszereket és könyveket gyűjtöttünk össze Azonkívül óvodáink felszerelési és be bútorozási eszközei, nemkülönben népkönyv táraink is megérnek 1200 frtot; kiadtunk 1884 tői kezdve az 1897 év végéig 1 <>3115 frt 44 krt. A vagyonmérleg tanúsága szerint egyesületünk az 1897. évi decz. 31 én összesen 101538 frt 2 kr. va gyónnál rendelkezik, mely Vagyon alapszabályaink értelmében, mint alapítvány 95311 frt 77 krral lévén megterhelve, mint el kötethető rendelkezési alap. illetőleg tőkeként marad 6026 frt 25 kr. Az egyesületnek van jelenleg 1792 tagja; kik közül örökös 89. alapitó 945. rendes 472, pártoló 286 A tagok e számába nincsenek felvéve a Magyar Egyesület azon tagjai, kik az egyesülés után egyesületünknek is ragjai lehettek eddigi tagdijaiknak lefizetése mellett E tagok névsorának összeállítása most van folya m atban. Az 1892. év végén és az 1893. év elején újabb alapszabályaink értelmében megalakult kerületi választmányaink mandaiuma lejárván, az egyes kerületi választmányok uj megalakítására Gombár Tivadar dr. t (I kerület). Göőz József drt (II. kér ), Kugler Józsefet (III. kér.), Ágoston Józsefet (IV. kér), Mezey Lajost (V. kér), Fülöp Károly drt (VI. kér). Fektor Ferenczet és Weitzenfeld Jakabot (VII kér.). Pártos Gyulát (VIII. kér.), Hindy Kálmánt (IX. kér), és Beretzky Endre drt (X. kér) kértük föl az 1898 év első negyedében. A választmányok megalakítására fölkértek ezen névsora biztosítékát képezi annak, hogy az uj megalakulás mielőbb meg fog történni. Eddig már újra megalakult a III leer, választmány, megválasztván elnökké Kugler Józsefet, al- elnökké Lindner Károlyt és Weisz Gézát, jegyzővé a kerületből eltávozott és egyesületünk ügyei körül buzgón munkálkodó Kovács Rezső tanár helyére Watzula Rezsőt A választmány tagjai a régiek maradtak. E kerületi választmány arra törekedett, hogy a III. kerület minden iskolája részére egy-egy Gerlóczy féle j iskolaegy esületi ösztöndíj alapot teremtsen. ; Eddig kettőt létesített. A többi alapítvány lé- j íesitése czéljából május hóban nagyobb sza bá8u hangversenyre készül, melynek rendezé sére a választmány Göőz József dr. polgári iskolai igazgatót kérte föl. Újjáalakult V. kerületi választmányunk is. Elnök lett Mezey Lajos Alelnök : Beck Dénes Schlesinger Pál; jegyző Gyulay Béla dr. Szer vezé továbbá választmányát is. melynek tag jait jövő évi jelentésünkben teszsziik közzé. | A régi választmány főleg az V. kerületi | munkáskaszinó ügyeivel foglalkozott nagy buzgalommal es áldásos sikerrel. II. kerületi választmányunk buzgó elnöke, Rupp Zsigmond, más téren való nagy elfoglaltsága és a kerületből távozta miatt az elnökségről lemondott Az elnöki teendőket Göőz József dr , eddigi lelkes alelnökünk vezette Derük Sándor jegyzősége mellett. A választmány az évzáró vizsgálatok alkalmával a ke- i rület 5 elemi és 2 polgári iskelájában 40 frt értékű 69 jutalomkönyvet osztott ki a választ- I mánynak saját alapjából VII. kerületi választ- ; mányunk elnöke. Morzsányi Károly nagy el- ! foglaltsága miatt szintén leköszönt tisztségéről. IV. Kerületi választmányunk (elnök: Ágoston József, alelnök : Vámossy Károly, jegyző : ( Kiinda Gyula) Hahóthy Sándor indítványára ; elhatározta, hogy a 100 tagú választmányból | időközben kieső tagok a Magyar Egyesület ] tagjaiból pótoltassanak. A Magyar Egyesületnek egyesületünkbe , való beolvadását a magy. kir. belügyminisztérium a tavalyi jelentésünkben közzétett szerződési föltételek mellett 79364. — V / * 897 sz a. jóváhagyván, egyesületünk átvette a magyar Egyesületnek 3600 frtnyi tényleges értékű 4% os magyar járadék kötvényből. 995 frtról szóló 2 drb. pesti hazai első takarékpénztári betétkönyvecskékből és 299 fit készpénzből álló vagyonát. Átvettünk továbbá egy ezer forintról és egy száz forintról szóló kötelez vényt, mintegy 50 frtnyi értéket képviselő és népkönyvtáraink részére előnyösen értékesít, hető könyveket, továbbá irattárunkba elheL ez- tük a Magyar Egyesület, 1897 évi febr. 21 én j és márcz. 8-án megtartott közgyűlésének, továbbá központi választmánya és kormányzó ! tanácsa 1897. évi október 5-én tartott együttes | értékezleíéuek jegyzőkönyveit, A Magyar Egyesületnek tagjai, a szerző dés értelmében, egyesületünknek is tagjai le hétnek a Magyar Egyesületnél fizet» it tagdijak mellett. Egyesületünk ezen tagdíjak beszedését meg fogja kísérelni és ezután megállapít- 1 ható lesz, váljon a testvéregyesület tagjai sorából kik kívánják magukat egyesületünk tagjainak tekintetni Ismerőseink. (Fenyek és arnyak.) A „Buda és Vidéke“ múlt számában Méltatlanul czitnű cziklfúnkben azt, a vádat, mit Meehwart András tisztelt személye és a Ganz-gyár ellen a hazafiatlanság és germani- satió czimén emelt egy lap, már visszautasítottuk. A Hét és Ország-Világ czitnű szépirodalmi lapok hozzak ebből az alkalomból Meehwart András sikerült arczképéf, életrajzát és a Ganz gyár méltatását. Mi is mellékeljük mai szá- . inunkhoz a tisztelt férfiú arczképét. A Schweinfurtban született egyszerű fiú fényes pályát futott, be s tehetsége és akaraterejével a magyar gépiparnak a külföldön is becsületet szerzett, a Ganz-gyárt megmagyaro- sitotta s hazafiságát az is bizonyítja, hogy Erdélyből harmincé székely fiút hozatott fel a vasmesterség megtanulására. Meehwart András gépészmérnök, született Schweinfurtban 1834-ik évben, a hol a nép- és ipariskola befejezte után előbb kitanulta a lakatosmesterséget s csak azután ment az augsburgi műegyetemre, a hol felsőbb tanulmányait végezte. — Nemsokára a Károly- Lajo8-vasuti igazgatóságnál kilátásba helyezett mérnöki állomás elfoglalása végett Pestre jött. lit, megismerkedett Ganz Abrahámmal ki az intelligens fiatal mérnököt annyira megkedvelte, hogy a gyárába való belépésre es később végleges ittmaradásra bírta. — A Ganz- féle gyár óriási fejlődésének további története szoros összefüggésben van Meehwart eiettör- tenetevel. — Ganz halala után Meehwart es igazgatotársa Eichleiter társulatot szerveztek, a mely gyárát az örökösöktől átvette. 1874. évben Eichleiter, kilépett a gyár kötelékéből s ez időből kezdve a gyár sorsa es jövője teljesen Meehwart kezeibe volt téve. — Az általános nagy pénzügyi válság, mely különösen a vasúti felszerelések előállításával foglalkozó gyarakat razkodtatta meg, többeket el is buktatott, a Ganz és Társa-féle részvénytársaságot is fenyegette, de Meehwartnak eppen akkor sikerült a malomipar terén korszakot alkotó hengerjaratokat oly tökélyre emelnie, hogy a munkahiauyban szenvedő gyár ezen válságos időkben is fentarthatta magát. Meehwart ajaulatara a larsulat csakhamar átvette a pesti vagongyarat, mely az ő vezetese alatt nagyszabású gyárteleppé fejlődött. 1879 ben figyelme az elektrotechnika felé is fordult e térén megtetette a kisérletezeseket s nemsokára megalakult az elektrotechnikai osztály, mint külön gyártelep, mely ezen a téren is világra szóló hírnévre tett szert s készítményéi uemcsak az országban, hanem a külföldön, sőt a tengeren túli világrészekben is hírnevet szereztek a magyar gépiparnak. — Érdemeinek elismeréséül a Ferencz-Jozsef renddel, majd pedig a vaskorona renddel tűn tettek ki ; kereskedelmi érdemeinek méltánylásául pedig az osztrák magyar bank igazgatósági tágjául választatott Az Ország-Világ, ez a tekintélyes szépirodalmi lap ezeket írja többek között derek es tekintélyes híres budai polgártársunkról : „A uauz-gyar produktumainak 30 — 40 százaléka marad itthon, a többiert a külföld pénze árad be Magyarországba ; magyar mérnököket, magyar munkasokat táplál. Egész mérnöki kart nevelt Magyarorszaguak s alkalmat adóit sok fiatal, törekvő tehetségnek, hogy külföldön tanulhassanak — Magyarország javara. Évente egész munkásosztályt nevel gyarabau. Az idén harmiuez székely fiút vett fel tanonczul; azok teljes ellátásban es alapos kiképzésben részesülnek Derek, jó magyar iparos-muaüasok lesznek belőlük, mint az a tízezer ember, a kit a gyár ez idő sze rint foglalkoztat. Apja és baratja tisztviselőinek es munkásainak, tízaz meg száz epizódot tudnak felőle a gyár emberei, csupa olyat, a melyből megérti az ember, miért csüggnek rajta mindnyájan valódi rajongással A jóság, igazság es emberiesség kisugárzik minden szavából, minden tettéből. Műveltség, felvila- gosodottsag és jólét arad szét tőle A telepen óvodát es iskolát tart fenn, esti ipartanfolyamot rendezett be, két nagy kolóniát alapított munkásainak, a hol igen olcsón, igen jól élnek. Teremtett a tisztikarnak nyugdíj alapot, alapitó vagy pártoló tagja minden közhasznú egyesületnek s ezreket költ evenkeut szegény embertársainak tamogatasára. A szakemberről, a technika terén szerzett érdemeiről, a vailalat felvirágoztatásáról nem sz< lók. Ezen a térén nem támadták meg, hisz ezen érdemei előtt kalapot emelnek barátai es ellenségei egyaránt De en azi hiszem, Meehwartnak nincsenek ellenségei. A kik nevet ok nélkül, kósza mendemondák ötletéből, egy erdekes riport kedveert, tollúkra veszik, nem tudjak kiről Írnak s nem tudjak, mit Írnak. Hisz meg azt sem tudjak, — a miről pattig bármely pillanatban meggyőződhetitek —hogy a Ganz-gyar tisztviselőinek 9O°/0-a magyar, 6°/0 a német, 2%-a olasz s 2%-a más nemzetiségű ; a mi tehat azt jelenti, hogy Meehwart András vezetése alatt a Ganz-gyár teljesen magyar vállalat lett. Oly vállalat, mely külföldön a magyar iparnak nagy becsületet szerzett
