Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-07-21 / 21. szám
BUDA Es VIDÉKÉ AZ ORSZÁGOS MAGYAR ISKOLAEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkeszti: EEIDEL'Z’I <3-"ST"CTI-.-A^Budapest. 1898. VII. évfolyam 21. sz (Szt.-Jakab hava) Julius 21 Yálasz a „Budai ördögárokról“ czimü czikkre. Tekintetes Szerkesztő Ur ! Becses lapja legutóbbi számában a fnnti czimen egy terjedelmes czikk jelent meg. E nagyszabású csaturna mű kétségkívül első sorban a Dunajobbparti város résznek képezi vitális érdekét, s igy érthető, hogy a „Buda es Vidéke“ mely a budai részek varosrendezési ügyeinek nem csak lelkes szószólója, de egyszersmint hű őre is. a fentnevezett be- boltozási munkálatokkal bővebben fogl ilkozik. De valóban elszomorító. — tisztelt szer kesztő ur. s udvariasságból csak ily kifejezést kell használnom. — mennyire a való lényá'la- déknak nem megfelelő, s merőben téves nézetek s állítások foglaltatnak említett c ikkben. Nem akarok jelen soraimmal hosszadalmas lenni, s igy csak azokra óhajtanék kiterjeszkedni. a melyekben azon tiszta t szakértő ur tájékozatlanságot, s bocsána a ki fejezésért, tudatlanságot árul el. Szó van a beboltozott csatorna c céljáról, s az van mondva, hogy „— a felsőbb környéken álló házakból és nyaralókból jövő árnyék- vizek (?) és excrementumok, melyek a többi eső és csatorna vizekkel az ördögön üba befolynak kipárolgásuk által a környéket, többé ne infipiálják, s hogy az efluatiokon k.vül rendeltetése még az uj ördögárok csatornának azon vizeket is mind magába foglalni, melyek nagyobb zápor eső alkalmával erre veszik utjokat “ — Azon tisztelt alapos szív értő ur véleménye szerint az uj ördögárok e rendel tetősének, nagyobb víztömegek összetorlódása esetén nem tud megfelelni, s szerinti a „be- boltozás jelenlegi keresztül vitele és n )dja teljesen elhibázott.“ Alulirt véleménye szerint ha most egyáltalján elhibázásról lehet beszélni, úgy a t Bztelt szakférfiú érveléseit lehe' teljesen elhibázottnak mondani Hogy az uj öi iögárok csatornájának szelvénye nem helyés és a czél- nak nem megfelelő, mert annak veder alakot kellett volna adni, erre nézve alulirt ; ion felvilágosítást adja, miszerint valamely vizleve- zetés czéljára szolgáló csatorna rend Etetésének egyformán meg tud felelni, csak akkora nyílást és esést adjunk neki amekkorába annak a víztömeg levezetése czéljából szül ég van. Ezen értelmezés mellett tehát, ha egy ly nagy csatornára van szükségem, melynek m gassága 6 méter, szélessége pedig 4 méter, a i Elásnak területe tehát 24 00 m2, úgy ezen ez Inak ép úgy megfelel egy oly csatorna is, a nelynek magassaga 3 méter szélessége pedig 8 méter, vagy fordítva, mert a belső nyílásnak területe mindkét esetben ugyanaz, s igy tehá ; az idő egység alatt egyformán képesek m yanazon víztömeget levezetni. Hogy hol, minő alakú csatornát lasznál- junk, veder alakú vagy függélyeges i dazatut, — boltozattal vagy pedig vas traverse csatornát, azt a fentemlitettektől külön al ó, más okok és körülmények határozzák mef. Veder alakú, vagyis felfelé szélesedő illet e lefelé keskenyedő csatornát a gyakorlatba! nem is használnak és tökéletesen helyesen De mondjuk, hogy a szakértő ur tojásalaku ( satornát akart mondani. Ezen alakú csatorna <. zélszerü akkor, ha. rendes körülmények közt kevés viz folyik le. Ilyenek a közönséges utczai csatornák. Itt, szükséges, hogy a fék ai iákat. s egyébb anyagokalh^yj&jjmazó viz a csatornában ne terjedjen szét, hanem minél kisebb területen folyva, úsztassa, le azon fenti anyagokat rendeltetési helyére. Felső boltozat nélküli csatornát csak szükségből csinálnak ott, ahol igen csekély a fedőréteg Itt aztán a boltozat helyett vastartókat használnak. Példa reá az Andrássy úti földalatti vili. vasút, hol a vastartókon mind járt az útburkolat fekszik Merő tévedés tehát, hogy itt más alakú szelvényt kellett volna használni, s plane vederalakut. A kérdéses czikkben a falazásra vonatkozó adatok s megjegyzések azon szakvélemény koronáját képezik. Az van ugyanis mondva, hogy az i ly féle munkálatoknál, melyek vízmentes hydraulikus habarcscsal (? ?) lesznek eszközölve, csak jó nedves téglákat szabad használni. Mit értsünk vízmentes hydraulikus habarcs alatt ? Annyit mint vízmentes leves, avagy Iából vas karika alatt, Az van állítva, hogy a tisztelt szakértő ur megfigyelte azon munkákat Bizonyára akkor láthatta, midőn a boltozást, már bevégeztek, a midőn túl tehát már nem falaztak, téglát nem helyeztek el, hanem a boltozat külső felületét be vonták malter réteggel — Azon állítás pedig mintha az ördögárok beboltozasánál elhasznált téglákat az elsőtől az utolsóig kellőleg nem áztatták volna meg, teljesen valótlan s a, tényállásnak nem felel meg. Hogy e tekintetben felvilágosítással szolgáljak, — midőn napjainkban a földalatti építkezésekhez kizárólag hydraulikus mész (czement) habarcsot használunk, még szólni sem lehet arról, hogy száraz téglákat használunk. Azt különben a legfiatalabb tót napszámos is tudja, hogy szárazon a téglát nem szabad az építéshez illetve a falazáshoz vinni Az ellenőrzésnek itt csak az a szerepe van. hogy a téglák „kellőleg“ áztattassa- nak, de hogy ez nem történne, az absolute ki van zárva. Ami a továbbiak folyamán azon felfogást illeti, hogy az ördögárok belső méretei kicsinyre vannak véve, e szerint tehát, feltéve, hogy a felső Duna vidékén egy szokatlan kemény tél után, junius havában oly nagy viz tömeg jön be. a mely a magyarországi ágak által még szaporítva a legmagasabb vízállást is túlhaladva, roppant sebességgel és ennélfogva óriási nyomással halad el azon pont előtt, melynél'az ördögárok vizei betódulnak, — azon kérdés van felvetve, mi történnék akkor, ha másrészt az ördögárok vízgyűjtő területén egy felhőszakadás állna be ? Erre nézve alulirt először is azt a felvilago- sitást nyújtja, hogy az ördögárok belső nyilasa nem csak hogy nem kicsiny, de a vérmezőn túl határozottan nagyobb mint kellene. Itt ugyanis lehetett volna már a nyílást, szűkíteni, és csakis a „Gut ist gut, — besser ist besser“ — elve alapján lett a szelvény nagysága megtartva Ha tehát a fentemlitettek alapján egy Junius hónapban magas Duna vízállás követ keznék be. s a Duna víztükre pl. 7 00 a Duna 0 pont felett foglalna helyet, úgy akkor már valóban magas vízállásról beszélhetnénk, mely elöntené az alsó rakpartot több mint 1 méter magasságban. A Duna viz még magasabbra nőve, 8 sőt, mondjuk 9 méterre. — akkor mar árvízi katasztrófáról lehetne beszélni, a mely elöntené a Duna balparti városrészt. De tudvalevő dolog, hogy ez idő szerint már ha a. Duna Budapestnél 7 méteren felül emel kedik. akkor már a Csepel sziget környékén átszakitja a soroksári gátat s a fővárosnál apadás fog beállni. Vagyis szó sincs arról, hogy junius havában a Puna vize 8 métert elérjen. Télnek idején jégtorlódás alkalmával még lehetne arról beszélni. — Tegyük azonban fel, hogy 9 méter magas a Duna vize a 0 pont felett, Ekkor természetesen az ördögárok nyílása teljesen el van fedve, s a viz feltódul benne, de meddig? Nem tovább mint a szarvas tér környékéig Ezen helyen feljebb tehát már az ördögárok a Duna fel tóduló vizétől már teljesen mentes Ha most egy felhő- szakadás az ördögárkon nagy víztömeget hoz le, úgy ezen magasabban fekvő víztömeg a természet örök törvényeinél fogva még le mehet a Dunába, mindaddig, inig a két különböző magasságú víztömeg közt ezen niveau differentia ki nincs egyenlítve. Vizsgáljuk tehát azt, hogy mily magasra kellene a Duna vízállásnak emelkedni, hogy az ördögárok vizének lefolyását megtudja akadályozni. Erre nézve megmondom, hogy 17 méteren felül kellene a Dunának emelkedni, hogy az ördög árokban a Karácsonyi palota előtt annak talpáig fel hatalj on. Ekkor azonban az egész balparti városrész majdnem viz alá kerülne. A Diófa- utczában például a földszintes házak ki sem látszanának. Miután az ördögárok csatornája a Karácsonyi palota előtt 4 70 méter magas, ezenfelül meg mintegy 2 30 métert kellene emelkedni a viznek. hogy a Vérmező legalacsonyabb pontjáig felhatolhasson. Ha most a Duna vize még tovább nőne és pedig mondjuk 25 0 méterrel, s feltéve, hogy azon eset tényleg beállna mit szakértő ur gyanít, hogy t. i. a nagy viznyomas a boltozatot felszakitaná, akkor az ördögárokban felnyomuló viz elöntené az egész vérmezőt s azt sziliéig megtöltené. Ekkor azonban a Duna magassága 26 és fel méter volna, vagyis még a balpart leg magasabban fekvő városrésze, Kőbánya, ia annyira viz alá kerülne, hogy a földszintes házaknak csak teteje látszanék ki. — Ez azonban természetesen egy merő képtelenség, mert akkor nem dunai árvízről beszélnénk, hanem egy. vizözönről. Semmi értelme nincs tehát annak, ha ily kérdést teszünk fel mint aminőt a szakértő ur ezen czikkben felállított. Az egyik abnor nis eset ugyanis nem alterálja a másikat Vagyis ha egy rendkívüli nagy Duna vízállás van junius hónapban, akkora, hogy az egész ördögárok nyílását elfödi, s ugyanakkor a budai hegyeken at egy felhőszakadás vonul végig, az fog történni, hogy mint fentebb már mondva volt, a természet örök törvényeinél fogva a sokkal magasabb helyről jövő esővíz le fog folyni a Dunába, természetesen azon határig, a midőn a dunai viznek és az ördögárokban levonuló esővíznek niveauja ugyanazon magasságban vannak. Nem is ezt a kérdést kellett volna felvetni tisztelt uram, hanem azt, hogy tekintettel KIADÓ-HIVATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Vároomajor-utcza 28. Megjelenik liavonkint háromszor. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 8 korona. SZERKESZTÖSEG: Varosmajor-utcxa 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni,
