Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-07-21 / 21. szám
Budapest, 1898. (2) Julius 21 BUDA es V 1 I) E K K arra, miszerint az ördögárok a folyó évben a Csaba utczáig be lesz boltozva, ennélfogva i te bat, föltéve, bogy egy uj 7 5-iki felhőszaka- ! das fordulua elő, idézhetne e ez a felhószaka j das oly mérvű katasztrófát elő. minő a 75-iki j volt', figyelembe véve azt, hogy most mar a i Vérmező sem szolgálhatna egy tartalék reser ■ voir czéljára úgy mint ez a mostani bebolto- zas előtt volt ? Ezen kérdésre megadja a fele- i letet a következő hasonlat Nincs az a nagy j színház egész Európában a melyből a közön- I Seg 5 perez alatt ki ne tudna jönni, ha azon ; színház a teljességig is zsúfolva van. És mégis í minő borzasztó katasztrófákról tudunk az j utóbbi időkből. Kérdezen most már helyes i eljárás volna-e ha ily katasztrófák elhárításának czéljára csak oly természetű intézkedéseket tennénk, melyek nagyobb számú kijáratok létesítésére vonatkoznak ? Bizonyára nem, a szerencsétlenségek csak ismétlődhetnének Hanem igenis igyekezünk minden áron azon, hogy az esetleg keletkezhető tűz kis területre terjedhessen ki, szóval a tűz megfékeztessek. Teljesen igy vagyunk az ■ ördög árokkal is, mint egy színház veszedelemnél Meg kell akadályoznunk, hogy torlódás ne létesüljön. — A budai hegyek közt levő árkok ugyanis elvannak úgynevezett bukókkal látva, a melyeknek az a rendeltetésük, hogy a szilaj sebességgel lerohanó víztömeg azáltal, hogy magasról a mélységbe bukik, elveszti ! sebességet, a mi által meg van akadályozva ! az, hogy a víztömeg romboljon, s gyors idő múlva gyülekezzek össze a beboltozott j csatornánál Ezenkívül az úgynevezett kőfogók j is iétesültek. 75 óta, a melyeknek rendeltetésük I az, hogy a viz áltál lesodort különböző anyagok j ne juthassanak a beboltozott csatornába. Möst ezek után azt gondolom megfelelhetünk azon feltett kérdésre,hogy előfordulhat-e oly katasztrófa a milyet a 75 iki felhőszakadás | előidézett Bizonyára nem. — A budai hegyi árkok lehet mondani teljesen reudeztettek. A budai hegyi vizek levezetésének kérdését szakférfiúink alaposan megvitatták, s ezeknek eredményeként 75 óta igen sok történt, es ! ezért nem kell már katasztrófától tartanunk. Azért tehat nagyon naiv vélemény az, hogy a vérmezőn egy tavat kellene ásnunk stb., mert ezen tóba az említett feltevések mellett viz soha sem jönne. Lehetnek ugyan a budai tisztelt polgártársaink öregebbjei között olyanok, a kiknek meggyőződésük, hogy a Vérmezőt nem szabad bántani mert az egy felhőszakadás alkalmával tartalék reservoir czéljára Bzolgal. Ók azonban a változott viszonyokkal nem számolnak, azokat figyelembe nem veszik, 8 innét van az ő tévedésük. Végül pedig szabadjon nyíltan és határozottan kijelentenem, miszerint az ördögárok beboltozási munkái a legszigorúbb ellenőrzés mellett történnek, s erről bárki a helyszínén meggyőződhetik. Az alkalmazott szigorról fo- • galmat szerezhet az, a ki az építési naplót megtekinti. És a midőn ezen szigorú ellenőiv zésről van szó, nem lehet említés nélkül hagyni azon buzgalmat, a melyet az építés ellenőrzésére kiküldött felügyelő bizottmány tisztelt tagjai: Arnstein. Biscera, Garancsy, Mauks, j Osztoits, Ohlhau8er és Scheich urak kifejtenek, a kik minden alkalommal jelen vannak, valahányszor az építésre vonatkozó bizottmányi ülések tartatnak. teuÉá#Az ördögárok beboltozott reBzéuek szelvény alakja valamint annak iránya úgy van legjobban, ahogy az tényleg létesült. Ejtse tehát el a tisztelt szakértő ur annak a tónak az eszméjét, s legyen inkább támogatója az I. kér. érdemes ^elöljárójának azon lelkes törekvésében, hogy a vérmezőt adja át a katonai hatóság a fővárosnak s használtassák az fel városrendezési czélokra. Budapest, 1898. julius 12. Maradtam szerkesztő urnák kiváló tisztelettel Pirovits Aladár székesfővárosi mérnök, az ördögárok beboltozási munkálatok művezetője. I körösjeiéi község története. Irta : Navarra József. (Folytatás.j Minthogy Borosjenőn csak 1880 óta van rendszeresítve a jegyzőség, tehát érthető, hogy csak attól az időtől kezdve találunk rendszeres irattári kezelést. A regi iratok, mint sajtos boltban a makulatúrák, össze-vissza hevertek a községháza padlasan, martalékául az idő és az egerek mindent megsemmisítő fogának . . . Mindössze a bírói számadások és az árva- tári számadások maradtak meg az utókor részére. De ezek is eléggé érdekes fényt vetnek a község háztartási ügyeire. A régi időben, mikor még az áldomás járta, úgy volt, hogy biró uramnak és az esküdt uraimék fizetést nem igen kaptak a községtől, de azért volt áldomás"—^Gőviben ! A törvénytevő urak áldomás révén el- dáridózták a község minden activ jövedelmet, a többit pedi^ kivetettek — pótadóba ! Innen magyarázandó, hog) Borosjenő községnek 1834. évi költségvetési előirányzatának csak szükségleti része van ; más fedezetet, mint a kivetendő pótadót, nem találunk abban felemlítve. Pedig a községi korcsmáita- tási jog, meg aztán a községi földek után csak járt valami kis haszonbér ? Az érdekes költségvetést egész terjedelmében ide igtatjuk : „Egyszersmind azt is megjelentem Tettes Fó Szolga Biró uramnak, hogy mennyi költsége vagyon Borosjenő Helységnek egy Esztendőre : 1. Plépanus urnák ós Cántornak esztendei fizetésük . . ....................... 2. Szőllö pásztorok még Csőszöknek esztendei fizetésük............................. 3. Egynéhány község ünepeki Misékre 4. Az uraság kaszájába a Deputátus faért, a mi a plópáuus urnák és Cantornak Esztendőre jut . . . , 5. Repartitióra.............................................. 6. Téntára és papirosra............................. 7. Esztendei Diurnumokra....................... 8. Esztendei kiadás mindenféle Reparatiókra......................................................... 9. Községnek különös költsége . . . 10. Tettes Vármegyének Huszárjáikra ós az Executiókra................................... 210 frt — kr. 90 frt — kr. 16 frt — kr. 112 frt 30 kr. 856 frt 59 kr. 25 frt 48 kr. 62 frt — kr. 164 frt — kr. 160 frt — kr. 40 frt — kr. ........................................Öszvesen: 1737 frt 17 kr. Költ Borosjenőn, Máyus 12-kén 1834. Klopfer t. k. yegyző. Az 5-ik positióban a Repartitióra kivettetett Summa 800, a 8-ik, 9-ik és 10-ik pontok alatt foglaltatott egyes Summák pedig öszveseu 264 forintokra reducáltatván, ezen yegyzék foglalatja egyébberánt helyben hagyattatik s e szerént a kivetendő Summa tészen Öszvesen 1580 fkát 18 Xkat. Kelt u-Budán, '4. May, 1834. Simontsits János s. k. EöSzolgaBiró.“ Ebből is látszik, hogy nemcsak áldomás, de különös költség is voll 160 fit erejéig. Hogy miket soroztak a községnek különös költségei közzé, arról tanúskodik az alábbi „ Összeadás. “ „Azon Költségeknek, melyek Verbungi alkalmatosságán Boros-Jenői Helységben tétettek, úgy mint : F. X. 1. Az musikusoknak.................................. 10 — 2. 42 Itze borér, az Itzót 6 kr. számlálván 4 12 3. 9 fut Hussór Vatsora alkalmatosságán 1 39 4. 39 Semleór.............................................. 2 18 5. Az föröstökömér.................................. 2 30 ............................. . . Összesen 20 fi’t 39 kr. Si g. Boros-Jenő, 9-dik X-ber 1822. f Mátyás Stampf Biró és Esküitek." Ebből látni, hogy a muzsika mindig az első! Hogy a bor olcsó volt és hogy akkoriban egy font hús éppen 11 krba került. Hogy a zsemlye máskor is drága volt és hogy a biró uram jól fölöstökölt! Node ez szükséges is, mert hisz — enni vagy nem — enni, nagy különbség! No meg aztán nem is ér semmit se az éhes ember. Az „esküit* urak sem koplaltak. Áldomás nélkül nem ietezett hivatalos eljárás És ezzel beigazoltuk, hogy az adminisz- tráczió azelőtt is drága volt . . Boros Jenő község folyó i 8 18 évi költség- vetési előirányzata szerint: a szükséglet....................................... 6000 frt 00 kr a fedezet ........................................ 5476 frt 05 kr. a kiadási többlet tehát .... 523 frt 95 kr., mely 3274 frt 72 kr. állami egyenes adó utánié % os községi póradóval fedeztetik. Az elmúlt 1897. évi községi zárszámadás szerint volt : Összes bevétel . ..... 7078 frt 84 kr. Összes kiadás ........................................ 65 2 frt 07 kr. Pé nztári maradék............................ 556 frt 77 ir. Me gtakarítás........................................ 403 frt 06V, kr. Tehát rendelkezési alap .X ~ ! 959 frt 8372 kF Vagyis nyilvánvaló, hogy a községnek pénzügyei most, a drágának és rosznak hiresz- télt jelenkorban sokkal jobban állanak, mint azokban az agyondicsért régi jó időkoen ! Az 1834. évi költségvetés szerint kitesz a pótadóba kivetendő fedezetlen hiány 1737 frt 17 krfc *) a mi a mai értékben megfelel 2084 korona 74 fillérnek ; 1898-ban, vagyis az idén ezen szükséglet csak 1047 korona 90 fillért teszen. Tehát 64 év alatt majdnem 50%-kal javultak a pénzügyi viszonyok ! A községi lakosság általánosan ismert példás tisztaságának dicséretére legyen még fölemlítve, hogy Borosjenő takaros egy kis falucska. Már 1853 ban „a községbeli utzák és házak tisztaságára, csÍ7iosságára és kármentességére ügyelendő bizottmánya“ van ennek a helységnek, melyben most is sokat adnak az építkezésekre és a — szépésze're ! A népmozgalmi adatokat illetőleg az 1850. és 1857. évi népszámlálási eredményeket közölhetjük. Volt 1850-ben: Férfi Nő Összesen. Nőtlen (Hajadon) . . . 166 176 342 Nős (Férjes) .... 140 140 280 Özvegy .................................. 8 23 21 Ö sszesen: 314 339 653 A marhalétszám állt 99 lóból, 9 és 205 tehénből. csikóból 1857-ben volt : Férfi Nő Összesen Nőtlen (Hajadon) . . . i 97 213 410 Nős (Férjes)...................... 12 0 120 240 Özvegy ................................... 9 39 48 Összesen: : 326 372 698 A marhalétszám állt 85 lóból, 13 csikóból. 194 tehénből, 21 borjúból és 176 sertésből. Ma közel 1200 lélek lakja a községet. — A hasznos házi állatok tavaszi összeírása pedig a következő számokat adja és pedig van ez idő szerint: 134 ló, 257 tehén, 41 üsző- borjú, 70 sertés és 50 kecske. (Folyt, köv.) Méltatlanul. Egy Budapesten alkonyat felé megjelenő lap Slarafia czimű czikkében Mechwart Andrást a Ganz-gyár igazgatóját festi oly módon, melyről nem ismerhetünk rá tisztelt és hazafiul érdemekben gazdag polgártársunkra. Sem Mechwart Andrást, sem a Ganz gyárat és annak személyzetét, nem illetheti a németesítés vádja. Ha czikkiló figyelemmel kisérné a budai társaséletet, úgy jobban megközelíthette volna czikkében az igazságot és beteljesíti Deák Ferencznek egyetlen egy pontból álló sajtó törvényét, hogy csak azt szabad Írni a mi igaz. Akármelyik budai körben jelenik meg ott,csak szépet és jót hallhat Mechwart Andrásról és a Ganz-gyár tisztviselőiről. Mechwart András családja teljesen megmagyarosodott és ő maga is beszél magyarul, auynyit a mennyit az ö idejében és a székesfőváros viszonyaihoz képest megtanulhatott. A Ganz-gyár ügykezelése *) Egy forintot 60 krral számítva 1
