Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)

1898-05-11 / 14. szám

B u d apest, 1898 (2.)____________ B UDA és VIDÉKÉ

Magyar szobormíívészet.

Ő felsége apostoli királyunk legfelsőbb elhatározása alapján tiz szobor emlék felállításának ezélja; hazánk történelmi alakjai megörökítését alapította meg : ezzel nemcsak meg mutatta, mennyire tiszteli elődjeiuek nagyjait, hanem egyúttal a mostani képzőművészetek fejlesztéséhez hathatósan hozzá járulni kívánt, a mi hazáuk felvirágzásának előnyére is szolgál Ez alkalommal nem lehet elmulasztani, hogy e liz szobor készítéséhez hozzá ne szóljunk. Mindenekelőtt kívánatos leend, hogy mostani szobrainktól eltérve, nem csak bronzból, hanem feher márványból is szobrok készíttessenek és pedig hazai termő kőből már az uj Országház belső díszítése alkalmával hazánk különféle szinű márványai igen előnyösen lettek felhasználva: Hauszman Sándor kőfaragó mester e téren egy nagyszabású gépekkel ellátott márvány faragó telepet létesített; de ó is a hazai fehér márvány hiányában szenved, ámbár van Erdélyben elég, csakis buzdítani kell a termelőket megrendeléssel, vagy oly egyéneket kell kiküldeni, kik elég tapasztalással birnak ily fehér márvány után való kuta tásra. Ugyan már eddig is történtek ily irányban kutatások, de nem teljes eredményuyel, mert a kutatás, mint magam is meggyőződtem, oly egyénekre bízatott, kik épeuséggel nem feleltek meg. Ily fehér márvány anyaggal azt is.elérjük, hogy szobrászaink a hazai kőben Való működést mivel könyebben hozzá fognak férhetni, gyakorlatilag is elsajátítják. Tudjuk hogy már Michel Angelo is sajátkezüleg készített cararai márványból müveket; ily munkát minden jó szobrásztól meg kell követelni és igen világos, hogy ha márvány szobrot kap megrendelésre, maga készíti a segéd mintát és csak ő maga fogja azt úgy átérezni tudni márványból is. Ilyenféle kőmunkával szobrászaink több évi teendővel lennének elfoglalva, úgy mint Bécsben is megtörtént, mikor az Arsenal alakjai készültek hogy még maga az academikus szobrász tanár a végleges kidolgozást is végezte. Igen nagy hibát követünk el. hogy szobrász tanítványaink gyakorlatilag nem erre lesznek kiképezve vagy nem adnak nekik alkalmat ennek tanulásához. Van elég példa, hogy műtermeikben csakis külföldiek találnak alkalmazást; elég hátrány fiatal művészeinkre nézve, hogy ők oly korán mindjárt kénysze riilve vannak saját kezükre küzdeni az önállósággal ; itt ia utalok a külföldre, hogy nagyja ik a végső művelődést csakis műtermekben kapják meg. Hogy visszatérjek a bronz és wá-ványszobrok kiviteléhez, utalnom kell a bronz szobrainkra; már többeknek feltűnt ezeknek a színe, szemben a külföld bronz patinával ; úgy hogy nem tudjuk megmagyarázni mi az oka annak ? A rni kitűnő szobrász meste rünk Stróbl Alajos is, a mesterséges bronz

kincstárából. Ugyan e kitétellel s ugyanaz nap szerepel két forint, melyet pharahonibus ín s t a d i o : a versenytéren a futamok közben muzsikáló czigányoku a k (fáraóknak) adtak, a kik a nádor és az egri püspök négy forinttal megjutalmazott t u b i c i u a - t óraival: trombitásaival fölváltva pengették huros szerszámaikat,

Kevés az adat, melyet a királyi száma tíáskönyvek II. Lajos lóversenyeiről magukban foglalnak; azonban elég ahhoz, hogy Uegé- iszitse ama hézagokat, a melyek a XVI. századbeli futtatásokról ránk jutott emlékekben, ez elmosódó halvány vonások közt mutatkoznak. Az igy nyert képből, mint előre bocsátottam, csakugyan az tűnik ki, hogy eltekintve a manapság szinte beteges mérvben elharapódzó szerencsepróbálásoktól, a melyek nél• kül el se képzelhetők a modern lóversenyek, főbb mozzanataiban csaknem azonosak a régi Budán rendezett futtatásokkal, a melyek leglelkesebb hive és Ültápolója maga a király volt, a melyek a királyi udvarral együtt az ország színe virágát gyűjtötték össze tavaszonkint a kelenföldi gyepre.

Tárcsái György.

patinához, folyamodott midőn az általa készített Arany János szobrot befejezte; őt is vissza riasztotta az itt feltűnt rideg bronz patina. A Duna parton levő szobrokon keményen hat a patina az is hozza járul még talán, hogy an nak idején a Dunaparti szonrok készítői ki voltak téve az akkor dívó ..Genie1' kereső laikusok boldogító protectíójának. Ott van éppen három szobor mestere, a kinek akkor módjában állott minden országrészből segédművészeket alkalmazni, de nem volt elég erejök azokat egyesíteni egy nemzeti jellegű művé szvité ; ha még olyan rossz a mű, de egyón tetű legyen, a mint kortársunkban találjuk; Izsó Miklósban igen sajnos, hogy oly korán kellett neki az élettől megválni s hogy több oly jó müvet sajátkezüleg márványban megteremteni nem tudott, minta ,.busulójuhásza/1 Egyébként azért is ajánlatosak a márványból faragott szobrok, mert bebizonyult, hogy tartó- sabbak és hosszabb időre maradtak fent az utó kornak, mig a görög és római bronz szobroknak csakis egy csekély része látható

A Vérmező beépítése.

(A budai kereskedelmi társaság előterjesztése a székes főv ros tanácsához.)

Tekintetes tanács!

A Vérmezőnek részben való beépítése iránt már az I. kér. választmány indítványt j terjesztett a Tekintetes Tanács elé. A buda- I pesti (budai) kereskedelmi társulat 1898. évi április hó 14-én tartott választmányi ülésen a műegyetemnek a buda: részre áthelyezésének kérdésével kapcsolatban szintén foglalkozván az ügygyei, hasonlóképen czélszerünek találta, miszerint a Vérmező területének végleges rendezése tárgyában javaslatot nyújtson be a Tekintetes Tánácsho* *, melyben kérje annak lehetővé tételét, hogy a Vérmező egyrészének park gyanánt való meghagyása mellett, a műegyetem czéljaira átengedtessék.

A Vérmező kérdésének sikeres megoldása nem csak a Krisztinavárosnak és a budai oldalnak, hanem az egész székesfővárosnak érdekében áll. A budai résznek dombos fekvése a nagymérvű fejlődést s a Duna balpai ti részé j óriási fellendüléshez hasonló arányokban való I előrehaladást talán örök időkre elzárta. A vár, a Gellert hegy, a Rózsadomb és a Naphegy mind megannyi természetes akadályai a tova- terjeszkedésnek és a forgalom s a közlekedés gyorsaságának, ezekkel szemben miért nem felhasználni azon egyetlen nagyobb sík területet.. a mely ugyan eddig a helytelen. Budának mindig ártani, de sohasem használni akaró közlekedési politika folytán, csak a Uánczhid ás az Alagút által volt megközelíthető, de a mely a Vámház-téri, de különösen az Eskütéri hidakon és az ezeken létesítendő modern közlekedési eszközök felhasználása mellett hozzáférhetőség tekinteteben az eddiginél sokkal előnyösebb és őt méltán megillető helyzetbe kerül.

Azt, hogy mennyire mesterséges akadálya a vérmező Buda haladásának, legjobban illusztrálja azon körülmény, hogy mig a Vérmező északi és déli oldalán, úgy jelenleg, mint a közelmúltban a 2 — 3 emeletes bérpaloták gombamódra teremtek, addig a keleti és nyugati, az előbbieknél hosszabb oldalon mind eddig egyetlen egy új ház sem épült, hanem helyettük a. rozzant, földszintes hazak sora csúfítja el az egész vidéket, melynek nagyvárosi színezetet semmi sem ad

Hozzájárul ehhez, hogy a. Vérmező a Krisztinaváros közlekedése gyorsaságának és forgalma biztonságának egyik, mondhatni egyetlen egy gátja, éjjel, különösen nyáron e nagy kivilágitatlan terület nem más, mint a csavargók tanyája, ilyent pedig a székesfőváros közepén megtűrni nem szabad.

E hátrányok mind megszűnnének a Vér- meiőnek részben való beépítése esetén, környékén a díszes paloták egész sora épülne, vidéke lakottabb, forgalma élénkebb és gyorsabb, kereskedelme és ipara, melynek raa a környéken

fogyasztók és megrendelők hiányában '— nyomát sem találjuk, fellendülne és virágzásnak indulna.

Nem is részletezzük tovább a részben beépítés következményeit, mert a hatóságok maguk is kénytelenek belátni, hogy egy város-* résznek, mely részint a hatóságoknak folytonosan tapasztalt közönye folytán, részint, pedig a hibás közlekedési politika következtében annyira hátramaradt a pesti rész mellett, lakottá kell lennie, s kereskedelmének és iparának fejlődésére alkalmas területtel kell bírnia.

1 e»\ünk nem azt jelenti, hogy a Vérmező teljesen beépíttessék, ezt magunk' is elitelnők, de hogy egész kiterjedésében igy maradjon’ azt feleslegesnek, karosnak tartjuk.

Fővárosunk szemben a külföld nagy városaival terek és sétányok tekintetében tagadhatatlan hátrányos helyzetben van, melyen, főlég a balparti részen — segíteni kell, azt mindenki regen beismerte De az, hogy az egesz 27 holdnyi terület parkká alakíttassák at. e helyen Kevésbbé szükséges, mert a Korváth-kert, a Városmajor, a Marczibányi- rét, a közeli Bastya-sétány, Várkert, bőven kielégítik az ezen városrészben lakó s üdülni vágyó közönség követelményeit.

Nézetünk szerint megoldható a kérdés mindkét jogos szempont Összeegyeztetésével oly formán, hogy a Vérmező nagyobb részének park gyanánt való felhasználasa mellett kisebb részében építtessék be.

Minden esetre a legszerencsésebb megoldás volna a műegyetem idehelyezóse, mert tudomásunk szerint a vallás és közoktatásügyi miniszter a műegyetemet a pavillonrendszer alkalmazásával óhajtja létesíteni, minek megvalósítására az itt felhasználandó terület igen alkalmas lenue. — különösen akkor, ha szem előtt tartjuk, hogy egy ilyen ideális elhelyezesd főiskola a főváros szépítéséhez is hozzájárul.

Támogatja tervünket ar a körülmény is, hogy a műegyetem felállításakor Budán, a Várban talált otthont és csak a közlekedés, a hozzáférhetőség hiánya volt az. minek következtében a pesti oldalra helyezték át.

Hogy ©zeu áthelyezésnek a közoktatás- ügy sikerességét előmozdító hatásuk nem volt, az tényekkel bizonyítható. Köztudomású azon körülmény, hogy a. vallás és közoktatásügyi miniszter belátván, miszerint a főiskolák eleihelyezésére a zajosabb pesti terület egyrészt mivel az utcza zaja, a közúti vasutak szüntelen lármája az előadások csendjét és háborítatlan menetét zavarja, de másrészt az ifjúságra nézve, a mely a modern életnek, mely pedig epeu a pesti oldalnak világvárosias természeténél fogva ott folyik le. káros kinövéseit követni legfogékonyabb, ezerféle veszélyt rejt magában, — uem alkalmas, a Lágymányoson kívánta a műegyetemet felépittetni, de ezen tervétől részint, ‘mert a magántulajdonosok a műegyetem oda építésének hírére telkeikért tulcsigázott árakat követeltek, részint, mert a Duna közvetlen szomszédságában történő építkezéseknél az épületeknek a közönségeseknél biztosabb, mélyebb, szilárdabb alapot adandó, ez az építési munkálatok költségeinek tetemes megdrágulását vouta vei na maga után. — elállóit.

Meg kell tehat ragadnunk az alkalmat arra. hogy Budának, az eredetileg innen elszakított főiskolát visszahódítsuk, különösen akkor, midőn az egészségügyi követelményeken kívül a műegyetemnek Budán a Vérmezőn való elhelyezése mellett, ez a körülmény is harczol, hogy oly területen lesz a főiskola elhelyezhető, mely megadja azt az előnyt is, hogy a műegyetemnek az idők folyatnám nagyobb látogatottságnak nem fogja maga után vonni a műegyetemnek újbóli áthelyezésének szükségét, mert a kibővítés kérdésé a műegyetem körül létesítendő park elenyésző csekély részének esetleges felhasznalása mellett, mindenkor megoldható lesz.

Természetes dolog, hogyha ezen tervünk valósággá lenne, első sorban arról kell gon____ ___________________Május. 11.