Buda és vidéke, 1898 (7. évfolyam, 1-36. szám)
1898-05-11 / 14. szám
Budapest. 1898. (3) BUDA és VIDÉKÉ Május 11. doskodni, hogy a katonaság részére más alkal- ínas gyakorló-tér jelöltessék ki. E kérdés megoldása nem lehet, nehéz akkor, ha figyelembe vesszük, hogy összhangban áll úgy magának a. hadügyminiszternek, mint az egész kormánynak politikájával, mel>- nélfogva. rniv^l megszűnt annak szükségessége, hogy a kaszárnyák a város középén helyeztessenek el, a modern igényeknek többé meg nem felelő, a város belsejében levő ósdi laktanyák lei ómból tatnak és a városon kivül építtetnek fel. Ezzel párhuzamban oldandó meg a gyakorló-tér kérdése is, még pedig olyképen. hogy a kaszárnyák a város területén kívül lévén, nem alkalmas már és a katonaság részéről felesleges ídővesztesseggel jár a mostani gyakorló-terek használása, hanem oly területeket kell a katonaság részére e czélból átengednünk, mely az ö érdekeiknek is megfelel, az pedig nem lehet más. minthogy a gyakorlóterek szintén a város határán kívül állitassanak fel. Ezen feltevésünk helyességének legpraeg- nansabb példájául hozhatjuk fel, hogy a Mar czibányi-rét megszűnt a szekerészeknek gyakorló-tere lenni. A pesti oldalon olykép volna a gyakorlótér kérdése megoldható, hogy e czélra a székesfőváros a Rákoson fekvő nagy kiterjedésű ingatlanainak egy részét engedne át. Ha a katonai hatóság azt tartaná, miszerint kell, hogy a budai részén állomásozó katonaság a budai részen gyakorolja magár, a Petneházy-rét lenne e czélra alkalmas, esetleg a Lágymányos, vagy Kelenföld környéke. Azzal a kérelemmel járulunk a Tekintetes Tanács elé. miszerint méltóztassék 1. a Vérmező kérdésének tárgyát napirendre venni, eziránt a tárgyalásokat oly szellemben megindítani, hogy a műegyetemnek idehelyezóse esetén az épületek által igénybe nem vett terület nyilvános parknak fenntartassék. 2. ennek fejében kárpótlásul intézkedni az iránt, hogy a Vérmező helyett a katonaság részére esetleg úgy külön a budai, mint a pesti oldalon alkalmas gyakorló-tér jelöltessék ki 3. a. mérnöki híva alt a szabályozási tervek oly értelemben való sürgős elkészítésére utasítani, hogy a Vérmező helyének a csekélyebb részben való beépítése mellett, azon a területen egy nagyobb kiterjedésű park maradjon. Kiváló tiszteletiéi a budapesti (budai) kereskedelmi társulat nevében : Kollár Lajos. kir. tan. ügyész, jegyző. Freyberger Pál, elnök. Községeink. Pestmegye pomázi járás. Xév jegyzéke Dunabogdány község képviselőtestülete. elöljárósága, szakbizottságai, segéd és kezelő személyzetének. Legtöbb adót fizetők : M kir. korona urad. érd., Stage! és Schmiedt köb. kéz.. M. kír. kincstári kőbánya kéz., Wallenfeld Mihály, özv. Stagel Ferenczné, Wallenfeld Károly, özv. Schmiidt Ferenczné kb., Dunabogdány község Úrbéresei, özv. Fábián Andrásné, özv. Schmidt Ferenczné. Vogel József, Pizág József, özv. Vogel Péterné. il Lang Antal. Elter János Póttagok: Stágel Márton. Zeller Mihály. Választottak : Bergman János. Kuffert György. Le- sinszki András, Heer Mihály, Lang András, Spiihaler Jakab, Kreisz Mihály, Spáth András, Spáth János, Prikozovits Antal Rudolf József, Knáb János. Póttagok : Lang József b. Írnok, Fábián Mihály, Vogel Péter. ifj. Schilling Péter. Helyhatósági közegek. Rittinger János biro, Kormos Ödön jegyző. Spáth János. Spáth Já nos törvényb., Spáth András közgyám, Fábián Mihály községi pénztárnok, dr. Fogolyán Gyula orvos, Neufeld Bertalan állatorvos, özv. Balogh Andrásné szülésznő, Pátz János segédjegyző, Egyud Lajos. Elter András, Rippe! Ignácz, Lang János, Puhl Ferencz, Lang Antal, Veidner ! János, id. Schilling Péter, Schnszter Tamás, Vácz János, Schvarcz Mihály. Fábián András. Elöljárók : Kis oroszt község elöljáróság és képviselő testület tagok névjegyzéke. 1) Községi biró : Gál András. 2) községi jegyző : Csuhák József. 3) Törv. biró : M. Greff Mihály, 4) Pénztárnok : A. Ferbert Janos. 5) Közgyám : Szűcs Lajos. 6] Esküdtek : Sági Lajos, Szaitz János. Borisza János, Bruder Márton. 7) Körorvos : Dr Fogolyán Gyula 8) Állatorvos : Neufeld Bertalan Képviselők : 1) Virilisek : Korona uradalom, Szabó István. M. Greff József, Dobos Ferencz. Vörös András, Sági Lajos (esküdt) B. Czikora István. B. Ferbert József. Gombár György. 2) Választottak : Szüts Lajos (közgyám), Herr Ferencz, Gál András (biró), Fabi Lajos. Borisza János (esküdt), M. Greff Mihály (törv. biró), Mikolai József, Néder Lajos, Bruder Márton (esküdt), Kiss János. 3) Póttagok : A. Ferbert János (pénztárnok), M. Greff János Névjegyzéke : Visegrád község elöljáróinak és képviselő testületének. 1) Elöljáróság. Biró: Nadler Lőrincz. Törvónybiró: Nadler Ferencz. Pénztáros: Schwartz, Ferencz. Közgyám: Id. Scheili Lőrincz..Esküdt : Ifj. Scbubauer Antal, Hübler János. Scheili Ferencz. Meszarek József Fröhlich Janus Gutbrod József, Nadler Mihály, Scheili János. Fröhlich József, Meszarek Márton. Jegyző : Metzker Károly. H. körorvos : Dr Benkö Béla. Körállatorvos : Neufeld Bertalan. KÖzs. szülésznő: Özv. Reiter Józsefné Képviselő testület. Adó alapon : M. kir. korona uradalom, kincstári kőbánya kezelőseg. Cserepovszky János, Nadler Lőrincz, Zoller Ferencz, Obhut Jónás. Nádler István. Neiser Annin, ifj Scheili Lőrincz, Birkl József, Holdampf János. Portelki Tivadar. Papp József. Metzker Károly. Választottak : Legifj. Scheili Ferencz. Nadler Ferencz. Scheili Janos (kovács). Holtság János, Neiser Annin. Neiser János, ifj Friedrich Flóris, id Zeller Ferencz, Portelki Tivadar, Gerstmeyer Márton. Holdampf János, Heyer Mihály. Eisele János, Preháczky Ferencz. Póttagok : Özv. Andrássy Gyuláné. Nádler Mihály ne, ifj. Neiser János, Görgey István, ifj. Scheili Lőrincz, id. Scheili Lőrincz, Teller Frigyes, Hachschild Albert A visszafejlődő város. Lapunk kezdete óta figyelemmel kisérte Buda és vidéke lokális érdekeit, kereskedése és ipara fejlődését és hanyatlását, s ott a hol fejlődött azonnal észre vette s dicsérte a fejlődés előmozdítói, s viszont észre veszi azt is a hol hanyatlik, s a. hanyatlás okait is iparkodik kipuhatolni s ha lehet gyógyító irt pró bál — ha nem is keresni — de ajánlani az intéző köröknek. Ezt tette eddig s teszí ezentúl is, nem törődve azzal, hogy a kimondott szó sokaknak érzékenyen esik. ,,.A közérdek mindenek előtt“. Azt tapasztaljuk, hogy Buda kereskedelme és ipara teng. a közélelmezés drágasága nap- ról-napra elviselhetetlenebb. Kerestük kutattuk a hanyatlás okát s rájöttünk arra, hogy a kereskedelem és ipar hanyatlásának s a közélelmezés drágaságának elsősorban a budai vágóhidak beszüntetése s ezzel kapcsolatban az állatvásárok betiltása az oka Az olvasóközönség egy részének tán tudomása van arról, hogy f. évi január 1 ével Buda három kerületének mészárosai magán vá^óhidjaik beszüntetése után a főváros pesti vágóhidjára kellett menni marháik levágassa czéljából, — tehát Buda husélelinezését most Pest látja el. A laikus fogyasztó ezt nem tudja mit jelent ez egy budai iparosra Némelyiknek a lét- fentartasat ingatja meg. Több cseléd,( b'dvám és fuvarozás. A mit eddig egy cseléddel végzett. oda most három négy kell, a ki eddig egy lovat Tartott, annak most kettő-három ke1) s mindezen kiadás mellett az üzlete mégis pang. mert ha a nagyobb kiadását rá akarja róni az amugyis keresetképtelen szegény fogyasztóra, az a drága, élelmezést nem búja, s nem vasáról, a mészárosnak a bevásárolt áruja meg, marad, tehát, hogy üzletét fentartsa még vesz- I teség árán is kell neki a jobb jövő reményében küzködni, az ilyen iparos nem gondolhat arra, hogy jövedelme egyrészét akar más vállalatba, akar bevásárlásokra fordítsa, tehát ha ő nem tud megélni, nem nyújthat megélhetési módott más iparos társának vagy kereskedőnek sem . . . Ha egy lánczszem meglazul, gyengévé teszi az egesz lánczot. A budai vágóhidak beszüntetésének természetes folyománya volt a budai állatvásárok beszüntetése is. Hogy azt beszüntették, kiszámíthatatlan károkat okoztak vele nem csak a kereskedőknek és iparosoknak, hanem a közfogyasztásnak is Láttuk edtfig, hogy hány vidéki kocsi kereste fel a budai heti vásárokon, most tessék azt megnézni, hányán jönnek, a hol eddig husz- harmincz kocsi szokott leuni, ott alig van most egy kettő, mennyi és hányféle különböző élelmiszereket hoztak azok eladás czéljából Budára, a vásár megszüntetve azok mind elmaradtak S mi ennek a következménye, az, hogy a hol kínálat nincs ott megszűnik a kereslet és most úgy a kereskedőnek mint az iparosnak és fogyasztónak az eddig helybe hozott tárgyakért vagy* messze kell menni, fáradni, vagy helyben drágán megfizetni. Hogy mily hátránya van a vásárok beszüntetésének az alábbiakból meggyőződhetik az olvasó. Buda három kerületének a filoxera által elpusztított szőlőtulajdonosai s jobb módú kertészei most kivétel nélkül tehenészettel foglalkoznak Addig a mint tehenét egyik másiknak haszonnélkül kellett volna tartani vagy borját el akarta adni. eladhatta a helybeli mészárosnak', ma a változott viszonyok közt azt nem telteti, most muszáj neki ti pesti vásárra menni, mert csak ott adhat el valamit, ezt pedig vajmi kevés teheti és teszi is, tehát megkell neki bízni egy ügynököt ki neki a vásáron az dadáit közvetíti s a mi eddig haszna volt, ha egy kihizott tehenét el adott — azt most az ügynök teszi el, ebben tehat a mészárosnak semmi haszna sincs, de a tulajdonosnak vagy a termelőnek sincs így segítik elő ti drágaságot. Ha a vágatást beszüntették is. a vásárok megmaradhattak volna, de a vásárok megmaradása a vágóhídi huspénztárra néhány forint vesz- tességet idézett volna elő. tehát egy milliós vállalatért a 3 kerület Összességét ki kellett szolgáltatni úgy a kereskedelem mint ipar és közfogyasztás tekinteteben is Mint föntebb említettem az állatvásárok beszüute előtt a piaczokra rendesen, 15—30 vidéki kocsin élelmi szer, baromfi, tojás érkezett. melyek mindegyike egy két borjut is ho- [ zott magával, ma azok nagyobb része a budai | piaczról egészen kimaradt. Azok a vidékiek, ha I áruikat eladták, jövedelmük egy részét az itteni ! kereskedők és iparosoknál költötték el, kik | most a vidékiek egy részétől nyert jövedelmüktől estek el. Az állatvásárok közelében levő iparosok némelyike az üzlet könnyebb lebonyolítása czéljából mázsát is tartott, mi neki üzletéhez nem kellett ugyan, de ezért a vásáros felektől bizonyos dijat vett. Tudok olyan iparost, ki az ilyen vesztesége fejeben öt-hatszáz forintot számit üzleti vesztességuek. De a falusiak hiánya sehol sem oly szembeötlő mint a közélelmezésnél. A budaiak a baromfit, tojást s más élelmi szereket csak a falusiaktól szerezték be, most nagy ritkánlátni egy egy eltévedt tojásos- vagy baromfias kocsit. Mas években, ha még oly rossz tél és tavasz volt is, husvétre a tojás annyira olcsóbb lett, hogy a szegény néposztály csak azzal táplálkozhatott a böjtben, eddig 20—22 db.tojást lehetett venni 40 krjával, ma már rég elmúlt husvét s még most sem lehet 18 — 19 nél töb bet kapni, mert nincs hozatal, a borjukereske- déssel elmarad a tojás kereskedés is. Ha szép jó és friss tojá t akartak a pesti czukraszok vagy vendéglősök a tavasz bealta- val venni, ügynökeik által kerestették fel a budai piaczokat jó és friss tojásért, mert ide
