Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
Budapest. 1897. VI. évfolyam 35. sz. (Kisasszony hava.) Vasarnap, augusztus 29. Hetenként megjelenő lap^tőziga/gatás. közgazdaság és társadalom köréből, BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEDNEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: lE^ZDÉnLTSTI Fiatal véreim.- Nyílt levél Szemere Miklóshoz. — Kedves Barátom! Elolvastam a mit írtál. Elolvastam és felfedeztem ebben boldogult Miklós bátyád szellemét. Ne hidd, hogy ez a szellem nem nagy. Én a csekélység, életében bámultam öt személyes ismeretségünk alapján és úgy hiszem, — ha a lélekvándorlás elhihető — Szemere Miklós — a költőn kívül, boldogult apád Szemere István és közel rokon bátyád néhai sz at hm ári Király Lászlóban hittem, hogy felébred II Rákóczy Ferencz szelleme. Ezt csak hittem, de minden genealógiai tudás vagy nem tudás daczára a történelmi és vérátköltözés igazsága és a te személyed érvényesülése utján felismerem benned a Rákóczy vért. Felismerem szavadban, Írásodban és tetteidben. Felismerem én: „Ki büszke magyar vagyok és keleten nőtt törzsöké fámnak.“ Keleten nőtt. ha nem is a két vezér törzsökéből, Mint büszke magyar, büszke önérzettel olvastam a te úri könyvedet. Elolvastam és abból örömmel látom, hogy n e m faj u 11 el még a r é g i vér, minden c s e p j e száz aranyat é r. Kedves Barátom ! Örömmel üdvözöllek Üdvözlöm szép és eme gazdag munkádat. Adja Isten, „BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. A Lobkowitz codexről. Több szóban tartott fenn oly hosszú hangzót, melyet ma már röviden ejtünk, mint aach (adsz ma adsz), haach. vaal, haal, mely utóbbiaknak hosszú hangzóját a rokon nyelvek is igazolják; a kérdő -e szócska is eredetibb ee (é) alakban van meg ; a harmadik személyit rag eredetibb hosszúságát mutatja kegössegee (kegyössége) alak. A hangrendi illeszkedés csak az angel (angyal) szónál nem ment egészen végbe. Az eredetibb mélyebb hangzót mutatják tahat (tehát), sohol, sohova. sohonnat (sehol), tarto- manbaly (tartománybeli), világosság nalkul (világosság nélkül); a szer rag legtöbbször illeszkedés nélkül fordul elő: háromszer, másodszer. Érdekes hangszinbeli sajátságokat is találunk : urozni (orozni), tanol (tanul), kéváu (kíván), épől (épül), fii (fül), héség (hőség), szi vedbél (szivedből), lehessenk (lehessünk), feje- delménk (fejedelmünk), semmibél (semmiből)stb. hogy fiatal véreink eszméidből táplál- | kozzanak. Kívánom szivemből. Nagybecsű munkádat olvasva, szemembe ötlik a vadvizes Lágymányos, a lakatlan Gellérthegy kifejezése. Tovább forgatva a tartalmas lapokat úgy látom, hogy te úgy mint én a kulturális deczen- tralisátió hive vagy. Igaz. Jól teszed. És miután Buda nem Pest, a törvény daczára a vidéki városok között mi a főváros szebb fele szintén ott vagyunk. így van, hiába festi más szebben Buda nem Pest. A vadvizes Lágymányos, a lakatlan Gellérthegy és az egész adófizető I—III. kerület olyan kevéssé főváros, mint Sáro s-P a t a k. Benne van a főváros övezetében, de a nélkül, hogy fővárosi ellátást és gondolkodást élvezne. Az egyetemnek nem Pest a helye, mely megmérgezi az ifjúság testi és szellemi életét. Helye a vidék. Legyen az Kolozsvár, Sárospatak, Eperjes, Pécs, Kassa stb Legyen helye a vidék, de B u d á t ki feledni nem lehet, nem szabad. A kifeledés ellen tiltakoznak történeti hagyományaink. Hol M á t y ás az igazságos ............... Ez a Lágym ányos különben sem annyira , vadvizes, nem anynyira egészségtelen, mint sokan hi ük. Nem egészségtelen és alkalmas és méltó arra, hogy ott egye- térni város épüljön. Épüljön egy fővárosi egyetemi város, mert hát a fővárosnak is van joga ahoz, hogy ott egészséges helyen egyetemi ifjúság nevelődjék. Te elvetetted a koczkát, te vissza nem léphetsz, szavaid, kijelentéseid a magyarok Mózesének jelöltek. Tégy és alkoss legjobb belátásod szerint. Hidd el, mi követünk, a jó budaiak követnek. Lehet, hogy a Lágymányos, vadvizes. Feltéve, de meg nem engedve lehet az, de a jó budaiak jó hazafiak, kik ezeken a vadvizeken is veled mennek. A lakatlan Gellérthegy sziklái is megmozdulnak a hazafias ügyért, a hogy a jó budaiak megmozdultak mindég. . . . A vidéki városok megerősítése munkájából Buda is részt kér. Részt kér a megmagyarosodásért, a saját és vidéke megmagyarositásáért. Hogy pedig a magyarositásra és elveid érvényesítésére mily fontos volt a hajdani műegyetem, arról nem is beszélek. Szép nők, szép leányok itt is vannak Budán és vidékén. Itt is van művelt családi élet. Legyen szerencsénk. ERDÉLYI GYULA. Több alak a maival szemben eredeti ; mássalhangzót tüntet fel, mint hív (hű), épülti j (építi), emléközjél (emlékezzél), hoszjabban i (hosszabban), hozjá (hozzá). Sok szónál meg eredetibb hosszú mással- j hangzót őrzött meg, melyeket ma már röviden ejtünk ugyan, de a rokon nyelvek bizonyítják, j hogy eredetileg hosszúak voltak, mint telljes, j esső, es8edez, éppit, hallogat, tiizzes, settét, J visszont, hassad, mezzitelen, kesseredik. közzé, : eggyetlen ; az -ás -és főnévképző és-oss.-ess, ' -öss alakban fordul elő; a magyar fosztóképző i -falan, -télén. -Pan, -tlen is nyújtottál) fordul j elő : -ttlans - ttlen. A hangszervi közeledésre is, t. i. hogy a j zöngés (lágy) mássalhangzók a zöngétlenék | (kemény) előtt szintén zöngétlenekké válnak és [ viszont a zöngétlen hang zöngés lesz zöngés j előtt, elegendő példát mutat, mint imátság, fá- ! ratsclg. ezegböl, boldogtalamb. A ragok közül csak a -ved, -vei rag van > hasonulás nélkül: istenvei, malasztval, halálod- ! ved, szegekvel. Ezek e nyelvemlékben található fontosabb i és érdekesebb hangtani sajátságok. j # * * Az alaktan terén is találhatunk különféle I régiségeket. így érdekesebb összetételek: holt- , eleven, idönap, titokház. Mozzanatos m képzőt mutat az igeképzésben: uszcmiJc, iszcimó, to- lyamik, futamik; p képzőt hagyap (mai jelentése : köpni.) Érdekes szenvedő alak születtetek, mely nyilván bizonyítja, hogy az egyszerű születik alakot az iró nem érezte szenvedőnek, mint a nép még manap sem. A névszóból igét képző -it képzőt még eredetibb alakban mutatja épült, jobbojt, világosojt, erőssét. A névszóképzésnél az -ás -és, mely a nőmén actiouis képzője, többször kifejezi a nőmén acti-t, mit táplálás (e. h. táplálék). g0n~ elolás (e h. gondolat), cselekedés (e. h. cselekedet); és viszont a nőmén acti képzője az .at, et, többször nőmén actionis-t fejez ki, mint teremtet (e. h. teremtés), meggonclolat (e. h. meggondolás) A mai -alom, -elem képzőt még eredetibb -aim. -elm alakban látjuk: érteim, jutáim, szidalm, fájdulni, veszeelelm. A határozó igenév is mindig -vein, -vén teljesebb álakban fordul elő. pl. Lássatok etz szegény sz Hättetr feküvén, bepólálván, futván, ilvén, figgvén. —- Érdekes a ság képző jelentese e szóban: rómaság. mely annyi mint római birodalom. Foutos továbbá még a többes képzőnek t: k. változása, mely nagyon gyakori e codexben ; de azért mégis kétségesnek tartom, hogy az a t az eredeti többesi t képző volna, mert mindig figyelembe kell ,,Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesületjelszava. KIADÓ-HIVATAL, bol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : VároBmaiop-uicra 28. mcyjcicimv iiiiiiucm vasai nay. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre G korona, évnegyedre 3 korona. SZEPKESZTOSEG: Vár 'najor-utcza 28. Kéziratokat és kö ménveket ide kérjük küldeni.
