Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-21 / 12. szám

Budapest. 1897. (4) BUDA és VIDÉKE Márczius 21. történik, ez a kötelezettség az „0. M. I. E.“-re fog háramlani. Ezek után kérjük a t. közgyűlést, méltóztassék jelentésünket szives tudo­másul venni s javaslatainkhoz hozzájá­rulni. A felolvasott szerződést a közgyű­lés egyhangúlag jóváhagyta s kimon­dotta, hogy a Magyar Egyesület testvérisülve a Magyar Iskola Egyesülettel, ez utóbbi czim alatt munkálkodását továbbra is folytatni fogja. A kormányzótanácsot Dr. Svahu- lay indítványára utasították, hogy az 0. M. I. E.-tel a szerződést illető tanács­kozásainak eredményéről az egyesület minden egyes tagját időközönként ér­tesítse. Erdélyi Gyula, a Buda és Vi­déke szerkesztőjének átiratát, melyben a czélért továbbra is felajánlja szolgá­latait s az egyesülettől viszont erkölcsi támogatást kér, köszönettel tudomásul vették s érdemleges tárgyalhatás végett a kormányzótanácsnak adták át. Dr. Prey er Hugó emelkedett hangú s lendületes beszéde után több tárgy hiányában elnök az ülést bezárta. A mezőgazdasági termékek hamisítása. Vidéki gazdaközönségünk tudatába, úgy látszik, ez az újabb törvény még eddig vagy nem ment át egészen, vagy ha igen, ezt oly közömbösen veszik, mintha nem is az ö ér­dekeikről szólna. I A hivatkozott törvény már a múlt év júniusában lépett életbe s ezt a szomszéd községekkel a járási szolgabirákon kívül az egyes fővárosi kerületi elöljáróságok is közhírré tették s mégis a „Buda é s V i- d é k e“ újabb és újabb panaszt hall arról, hogy a vidékieket itt a fővárosban — sokszor önhibájukon kívül is — mily érzékenyen bírsá­golják meg. Mivel lapunk hivatva van a nagy kö­zönség érdekeit szolgálni, szükségesnek látjuk lapunk utján a községi és körjegyzők által leendő terjesztés végett a hivatkozott törvény végrehajtására kibocsátott rendeletből közölni mindazt, mit vidéki közönségünknek és olva­sóinknak okvetlen szükséges tudniok. A mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLVI. t.-cz. 1896. évi junius hó 10-éu lépett életbe. Ezen' törvény a jelenté­kenyebb mezőgazdasági termények, termékek, valamint a mezőgazdaságra fontos czikkek közforgalmának hatósági ellenőrzés alá helye­zését és azok hamisításának különleges tör­vényes intézkedésekkel való megtorlása által j a mezőgazdasági termelés, a kereskedelem és i a fogyasztó közönség érdekeinek együttes vé- J delmét czélozza. A törvény h atii.ro zmányai — e tekintetben teendő további intézkedésig — a következő mezőgazdasági terményekre, ter­mékekre terjednek ki, még pedig : 1. Tej- és tejtermékek : aj tej és tej­szín, b) vaj, c) tej. hevített (pasteurizált), ille­tőleg sterilizált vagy sűrített (töményezett, condenzált) állapotban, tejfel, túró és sajt. 2. Állati és növényi zsírok, zsiradékok és olaj ne miiek. 3. Gabona- és lisztnemüek : a) az or­szágban a mezőgazdasági termelés tárgyát képező gabnafélék, illetve b) ezek őrleményei: a különböző lisztek és lisztfelék, továbbá c) lisztből készült tésztanemüek : kenyérfélék, szá­rított vagy más módon konzervált tészták. 4. Méz. 5. Paprika. 6. Gazdasági, erdészeti és kertészeti vető- és fűmagok. 7. Abraktakarmány : a) természetes, sze­mes takarmányfélék (pl. zab-takarmány, árpa, tengeri, stb.j, b) takarmánylisztek, dara, ma­lom- és gyári melléktennények (pl. korpa, olajpogácsa, szárított moslék, szárított répa­szeletek, malátacsira, sörtörköly stb.) és erő- takarmány-konzervek. 8. Trágyanemliek : az iparszerben előál­lított vagy kezelt és a kereskedelmi forgalom tárgyát képező állati, növényi és ásványtrá­gyák, illetve trágyaszerek. A törvény határozmányai vonatkoznak ezeken kívül mindazon anyagokra, melynek a felsorolt mezőgazdasági termények stb. hami­sítására alkalmasak és e czélra hirdettetnek, illetve forgalomba hozatnak még akkor is, ha azok az ország területére máshonnan ho­zattak be. Tiltva van tehát a fentebb felsorolt ter­ményeket, termékeket és czikkeket hamisítani és a hamisitottakat forgalomba hozni, ezen czikkek hamisítására alkalmas anyagokat e czélra hirdetni vagy e czélra forgalomba hozni, nemkülönben a felsorolt termékeket, ter­ményeket és czikkeket, habár azok nem is ha­misítottak, oly7 elnevezés alatt vagy oly meg­jelöléssel árulni, illetve forgalomba hozni, mely azokat természetük és származásuk szerint valósággal meg nem illet, végül tiltva van ezen czikkek, illetve anyagok közforgalmának ellenőrzésével megbízott hatósági közegeket ebbeli működésükben akadályozni, illetőleg az ellenőrzést meghiúsítani. Mezőgazdasági termények, termékek és czikkek hamisítása alatt azoknak minden után­zása vagy olyneraü megváltoztatása értendő, mely a fogyasztó közönséget, vagy a vevőt a termény, termék vagy czikk eredete, összeté­tele vagy minősége tekintetében tévedésbe ej­teni alkalmas. A felsorolt mezőgazdasági termények stb., valamint ezek meghamisítására alkalmas anya­gok közforgalmának kellő ellenőrizhetése, va­lamint a büntetendő cselekmények kiderithetése érdekében azoknak hirdetései, kinálási, illető­leg forgalomba hozatali, valamint az e czélra kezelési, illetve előállítási módozatai tekinte­tében következők tartandók szem előtt: 1. Tej és tejtermékek, a) Tej név alatt minden jelzés nélkül csakis tehéntől fejt oly tej hozható forgalomba, melyének alkotó részei- j bői semmi elvéve, sem idegen anyagból semmi hozzátéve nincsen. Nem tehéntől fejt termé­szetes minőségű tej azzal az állatnem nevé­vel kapcsolatosan nevezendő, a melyből „bi­valytej“. „juhtej“, kecsketej“. A tejből — zsí­ros részének elválasztása utján — nyert fo­lyadék „lefölözött tej“, az elválasztott tej „tejszín “ Természetes utón megsavanyodott vagy megaludt tej, mint „aludt tej“ árusítható. A felsorolt tej és tejnemüek csak kizáró­lag e czélra használt oly fa, mázolt cserép vagy üveg és — a megsavauyodott vagy meg­aludt tej kivételével — jól czinezett bádog- edényekben szállíthatók a fogyasztókhoz, me­lyeken a bennük lévő tejnem neve olvasha- tólag és az edénytől elválaszthatatlanul vagy7 egykönynyen el nem távolítható módon fel van írva. Az üzletszerű tej szállító köteles nevét és lakhelyét feltüntető felírást jármüvén és el- áiusito asztalán alkalmazni és mindazon egyé- ! nek niházatáia állandóan, olvashatóan és köny- nyen felismerhető helyen viseltetni, kik a tej szállításával és elárusitásával foglalkoznak. Az állandó üzlethelyen árusított tej eladásánál elegendő az áruda helyiségén a ezég kiírása. Tejszállitó jármüveken oly tárgyak nem szállíthatók, melyek fertőző hatásúak, va°'y tisz- tátalanságot okozók. Romlott vagy egészségtelen takarmány­ai! ’ esetleg ártalmas minőségű vízzel táplált fejős állatok teje általában, valamint a boriu- zast vagy ellést követő nyolez nap alatt fejt tej a forgalomból ki van zárva. b) „Vaj“ név alatt, akár valamely jelző­I vei megjelölve, akár a nélkül az e név alatt ismert, csak oly tejtermék állítható elő és hozható forgalomba, melynek zsírtartalma ki­zárólag tejből származik. Vaj iparszerű előál­lításával és elárusitásával foglalkozóknak nem kizárólag tejből származó s a vaj hamisítá­sára alkalmas más zsiradékot ugyanabban a helyiségben gyártani, tartani, csomagolni, il­letve elárusítani, vagy a gyártási raktározást, csomagolást, illetve elárusitást ugyanabban a helyiségben másnak megengedni nem szabad. Ide nem tartoznak azonban azok a nyilvános üzletek, melyek vegyes élelmi szerekkel ki- csinybeni elárusitást folytatnak. c) Minden egyéb tejtermék neve alatt csakis az illető elnevezésnek vagy megjelölés­nek úgy az eredete, mint természetére nézve megfelelő oly tejtermék hozható forgalomba, mely kizárólag tejből származik és ahhoz mennyiség, vagy sulyszaporitás czéljából ide­gen anyag nem kevertetett. 2. Állati és növényi zsírok, zsiradékok és olajak az eredetüket és esetleg származá­sukat is megjelölő jelzővel, vagy a kereske­delmi forgalomban elfogadott és általánosan használt megjelölés alatt a kereskedelmi szo­kásoknak megfelelően hozandók forgalomba. „Margarin“ elnevezés alatt hozandó for­galomba minden oly zsiradék vagy zsirkeve- rék, mely a vajhoz hasonló s ugyanarra a használatra készült, mint az utóbbi, de mely nem kizárólag tejből származik. Mindazok a helyiségek, melyekben mar­garint gyártanak vagy elárusítanak, legalább 30 cm. magasságú betűkből álló és szembe­ötlő helyen alkalmazott, következő felirattal látandók el: „Margarin-gyár, raktár vagy el­adás“. Margarin-gyártáshoz tejzsir csak korlá­tolt mennyiségben és kizárólag csak tej alak­jában, még pedig 100 sulyrész margarinra legfeljebb 100 sulyrész tej használható fel, azonban akként, hogy margarinnak 5%-nál több tejzsirt tartalmaznia nem szabad. (Vége következik.) Márczius 15. Iskolai ünnepély. A budapesti I. kerületi állami főgimnázium tanári kara és ifjúsága, úgy, mint eddig, minden évben, az idén is kegyeletes ünnepélylyel megülte a népszabad­ság felvirradásának emlékét, márczius idusá­nak örökké emlékezetes évfordulóját. — A mai napon az ifjúság délelőtt 9 órakor gyüleke­zett az intézet bors-utezai tagas tornatermé­ben. Az ünnepélyt az intézeti daloskor a „Hymnus“ eléneklésével bevezette, dr. B a- d i c s Ferencz igazgató pedig lelkesítő sza­vakkal megnyitotta. Schneid er Sándor V. oszt. tanuló elszavalta Bajza „Ébresztő“ - jét; majd dr. Z i ra á n y i József tanar sike­rült beszédben méltatta a nagy nap jelentő­ségét. Ezután a daloskor a honfi-dalt éne­kelte, Szobovits Sándor V. osztálybeli tanuló pedig Petőfi „Talpra magyar“-ját sza­valta el. — \ lélekemelő ünnepély berekesz­tésein a daloskor a „Szózat“-ot énekelte. A tágas és szépen feldíszített tornaterem alig volt képes a népes intézet egész ifjúságát befogadni. Ez volt oka annak is, hogy a ke­rület közönsége, első sorban pedig a tanuló ifjúság hozzátartozói az ünnepélyre nem vol­tak meghívhatok. Ma is, mint sok más alka­lommal kitűnt, mennyire égető annak szük­sége, hogy az I. kerület főgymuasiuipa kellő helyen a saját kényelmes otthonába kerüljön. A polgári iskolai tanárjelöltek igen sike­rült ünnepélyt rendeztek a szabadság újjá­születésének emlékére márcz. 15-én délelőtt fél 11 órakor a Paedagogium dísztermében. A meglehetős nagy termet szorongásig meg­töltötte a meghívott fényes közönség, mely legnagyobb részben a budai oldalról gyűlt össze. Az ünnepély — melynek legérdekesebb része a Nagy József által tartott és minden tekintetben kifogástalan felolvasás volt — Er­kel F. „Hunyady L.“ nyitányával kezdődött.

Next

/
Thumbnails
Contents