Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-21 / 12. szám

Budapest, 1897. (3)

BUDA és VIDÉKE

Márczius 21

és a tagságukkal járó kötelezettségeiket teljesitik: az Országos Magyar Iskola Egyesület tagjaiul tekintetnek, még pedig aképpen, hogy ugyanazon jogokat gyakorolják és ugyanazon kötelezettségeket viselik, a melyek őket a Magyar Egyesületnek most érvényben levő, 1891. évi november hó 5-én megerősített alapszabályai értelmében illetik és terhelik. A Magyar Egyesületnek azon tagjaira, kik a Magyar Egyesület javára 1000 frtos alapítványokat tettek, alkalmazást nyer az Országos Magyar Iskola Egyesület alapszabályai 7. §-ának azon intézkedése, hogy ezek a felügyelő-bizottságnak életük fogytáig tagjaivá lesznek, sőt ezen tagsági joguk az egyik törvényes örökösükre is átruháztatik, ha az örökös egyébként a tagsági minő- sitvény követelményeinek megfelel.

7. Ezen szerződés a Magyar Egyesület alapítványának alapitó levelét képezi s egy eredeti példánya az Országos Magyar Iskola Egyesület levéltárában fog őriztetni, egyszersmind az Országos Magyar Iskola Egyesület legközelebb tartandó közgyűlés elé terjesztendő felügyelő-bizottsági jelentésébe tgész terjedelmében felvétetik.

Tisztelt közgyűlés! Minthogy az „0. M. LE.“ — alapszabályaink 54. §.

a) czikkelye értelmében — jogosítva van, az előterjesztett szerződést egyesületünkkel megkötni, mivel a „M. E.“ — alapszabályaink 41. §. czikkelye értelmében — az általunk javaslatba hozott „beolvadás“ esetében is, vagyonát csak magyar hazafias közczé- lokra fordíthatja, s minthogy végre a 42. §. czikkely értelmében mindazon közgyűlési határozatok, melyek az egyesület föloszlatását (a mi esetünkben más egyesületbe való beolvadását) s ebben az esetben az egyesület vagyonának hováforditását czélozzák, foganatosítás előtt a m. kir. belügyminiszter elé terjesztendő: azzal járulunk a T. k. elé, hogy a „M. E.“ az „0. M. I. E.“-be az előterjesztett szerződés alapján való beolvadását kimondani, ennek végrehajtásával a kormányzó tanácsot és a központi választmányt megbízni, illetőleg erre meghatalmazni és a határozatot a belügyminiszterhez felterjeszteni méltóz- tassék.

Az egyesület vagyona, melyet az „Országos Magyar Iskola Egyesületinek átad, a következő:

a) magyar királyi korona járadékban 7200 korona . . 3582 frt.

b) még be nem fizetett alapítványi követelésben . . 1100 „

c) készpénz

........................1021 „

d) Budapest szék.-főv. közgyűlése által 1895. évi 216. sz. alatt a Magyar Egyesületnek még 1898. évre 500 frt segély összeg................... 500 „

. Összesen 6203 frt.

Kiadás 1896. jan. 1-től decz. 31-ig. Tanároknak magyar órákért . . 597.25 Iskolaszolgáknak magy. óráknál. 55.—

Nyomtatv. plakátok, körlevelek . 439.— Einmerlingnek plakát ragasztás . 45.—

Egyesületi alkalmazottak fizetése 785.—

Czimkönyvért...................... 6.—

Sz

ékely ifjak karácsonyfájára . 70.—

Költségekre.................................. 4.50

500 korona járadék vásárlása . 246.83 Nyomdai költségek 1897. évre. 100.— Irodai alkalmazottak fiz. 4 hóra . 260.— Összesen frt 2608.58

A vagyonból törültük a bútorok értékét, a mely legfölebb 150 írtra tehető. Erre vonatkozólag a kormányzó tanács oly javaslattal járul a t. közgyűlés elé, méltóztassék e bútorokat a IV. 'kér. felsőbb leányiskolának, illetőleg a székes fővárosnak odaajándékozni. Ezt bővebben megokolni talán fölösleges; csak annyit legyen szabad felhoznunk, hogy ezek most már az egyesületre nézve igen csekély értéket képviselnek, de az iskolának s igy a fővárosnak rájok szüksége van; a főváros részéről pedig az egyesület eddig is jelentékeny segélyben és több rendbeli támogatásban részesült.

Az általunk tervezett népkönyvtárak számára eddig adományozott könyvekre vonatkozólag azt javasoljuk, méltóztassék azokat jegyzék szerint az 0. M. I. E.-nek átadni, ajándékozni, kellő felhasználás végett.

Ha az egyesülés megtörténik, akkor a M. E.-nél az eddigi irnoki és szolgai állás, a melyek rendes havi fizetéssel voltak szervezve, megszűnik. Erős Gy. állami hivatalnok 35 frtot, Mogyorós szolga pedig 20 frtot kapott havonkint. Méltányosnak tartjuk, hogy úgy az Írnok ur, mint a szolga, akik mindig kiváló pontossággal, buzgalommal, hűséggel és lelkiismeretességgel teljesítették kötelességöket, némi kárpótlásban részesüljenek. Azért javasoljuk, hogy mindkettőjüknek, nemkülönben a fűtő és takarító iskola szolgának is, két havi fizetésük, összesen 120 frt megszavaztas- sék Abban a reményben, hogy ehhez a t. közgyűlés hozzá fog járulni, ezt az összeget már kiadásba vettük.

Végül a magyarnyelvi tanfolyamokat illetőleg van szerencsénk jelenteni, hogy ezek — az előadó tanároktól nyert adatok szerint — szép látogatottságnak örvendenek. A látogatók, illetőleg hallgatók száma, csekély különbséggel, mely inkább a mérleg javára esik, megfelel a tavalyinak. A tanfolyamokat legerősebben látogatják november, deczember és január hónapokban, mig február és márczius hónapokban, kivált a munkás osztályhoz tartozó látogatók lassan-lassan elmaradoznak. A mi pedig az eredményt illeti, az — a kormányzó tanács kiküldött tagjainak jelentése szerint, teljesen kielégítő, a mi — e jelentések szerint — főleg a működő tanárok ügybuzgalmának és a Lád Károly igazgató ur által e czélra irt nyelvtanának köszönhető. E kézikönyv, mely az „Eggenberger“ czég- uél jelent meg, Lád K. tulajdonát ké pezi és a M. E. csak arra kötelezte magát, hogy minden évben legalább 200 példányt vesz meg (40 krjával) a kiadótól s ezeket ingyen osztja ki a hallgatók között. Ha az egyesülés megnem tesz semmit, az élet neki már úgy is , teher. Lelkét már az által is megkönnyebbültnek érzi, hogy megállóit a bűn utján és előttem beismerést tett. Bocsánatot kért, a miért talán megbántott vagy terhemre volt, azzal távozott, hogy nem látjuk többé egymást. ;

Ez álom engem annyira felizgatott, hogy felébredtem és reggelig nem tudtam aludni.

Reggel, mielőtt hivatalba jöttem, a Duna- partra mentem sétálni, mindig az éjjeli álom volt a fejemben. Találkoztam Papsajthy itteni dijnokkal, annak el is beszéltem. Tessék csak megkérdezni.

Hivatal-társaim Papsajthy nevének hallásakor fészkelődni kezdtek. A főnök átkiáltott a mellékszobába :

— Papsajthy ur! — jöjjön ide.

Eljött.

— Mondja csak, Horgas ur beszélt ma reggel magának valami álmot?

— Nekem nem beszélt álmot, hanem azt beszélte, hogy Katófalvy ur sikkasztott és öngyilkos lett vagy akar lenni.

— No hallja Papsajthy ur! hát nem mondtam én azt, hogy én ezt álmodtam ?

— Nem.

Visszaemlékeztem és csakugyan eszembe '

jutott, hogy azt beszéltem, hogy mi történt velem az éjjel.

— De azt mondtam ugy-e, hogy ne szóljon róla senkinek.

— Igen azt mondta, épen azért hittem,

: hogy valósággal megtörtént és —

— Maga ostoba ficzkó, Papsajthy ur! — mondja a főnök, — hát maga ilyen mesékkel ültet föl engem.

— Meg az egész hivatalt, — zúgják utána kórusban. Skandalum ! Mindenkinek ő beszélte a sikkasztást. Persze, hog}^ szegény Katófalvjr beteg, nem igazolhatta magát, sőt meg is erősítette a gyanút.

Minthogy Papsajthyn kívül senki sem tu- ; dott a sikkasztásról semmit, ő pedig reám hivatkozhatott, világos dolog volt. hogy a sikkasztás csak mese. Papsajthy az én nevemet | előbb azért nem említette, mert titoktartást Ígért nekem.

— Uraim! — szóltam, — bocsássanak meg, hogy hiányos elbeszélésem által ily kellemetlenségre szolgáltattam okot. Hogy hibámat helyrehozzam, elmondom még álmomnak folytatását is, a mit Papsajthy ur már nem hallgatott meg.

— No mi az ?

— Álmomban ugyanis én és Katófalvy

| nem voltunk hivatalnokok, hanem szőlőcső- i szók. Egymás mellett volt a járásunk. Ő az én járásomban 500 almát lopott és annak felét nekem adta Ez volt az álom vége.

— Ilyen buta álma is csak magának lehet, mondták többen.

A főnök pedig lehordva Papsajthyt és engem, figyelmeztette a tisztviselőket, hogy jövőre az ily mende-mondáktól tartózkodjanak és ilyesmiknek hitelt ne adjanak, a hivatal reputácziójának érdekében pedig utasított bennünket, hogy az egész dolgot titokban tartsuk és ezzel távozott.

— Tudtam én, hogy ez csak ostoba tere- 1 fere, mondta a báró.

— Tehát mégis csak nem csalódtam Katófalvy barátom józan eszében, szólt a hivatal praktikusa.

— Fődolog az egészség, — mond a hivatal bölcse.

Kívülről az ismeretes recsegő bang ballatszik.

— Édes fiam! én mondom neked, különben mindig is mondtam neked, bogy ez a Katófalvy egy páratlan derék ember.

Ezzel végződött a bisiória, éu pedig megfogadtam, bogy soha többé álmot senkinek nem beszélek. Sütő János.