Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-07 / 10. szám

minister úr indokolt kérelmünket nem teljesítette azon okból, mert szerinte az említett gaz- dászati hivatalnak a teherpályaudvar közelében kell létesittetnie

Viszont a megvalósuláshoz közeledik a déli vasút ind óházától a Fereucz József hídig tervezett hözuti vasúti vonalnak villamos üzem- J niel való kiépítése és a pesti oldallal való köz- , vetlen összeköttetése, a melynek létesítése tárgyában magunk is többször intéztünk a hatósághoz sürgető felterjesztéseket. A pályatest mentén elvonuló utak kiköveztetvén, végre megtörténhetett a közúti vonalnak politikai bejárása és reméljük, hogy székes-fővárosunk tanácsában lesz elég erély, hogy akár a közúti vaspálya társaságot, akár pedig a budapesti villamos városi vasút részvény társaságot, a mely az 1893. évi márczius 11-én kötött szerződés 11.

§ a értelmében hasonlókép kötelezve van e vonal kiépítésére, ezen kötelezettségük teljesítésére szorítsa.

Ez a reménységünk annál alaposabb, mert a polgármesteri állás jelenlegi viselőjét, a kit mint a kereskedelmi osztály igaz barátját megválasztása alkalmából szívélyesen üdvözölni tartottuk kötelességünknek, — erélyes és öntudatos férfiúnak ismerjük.

Bizton hiszszlik, hogy mig ő jár a fővárosi közigazgatásnak élén. nem történhetnek meg oly hibák, mint a közelmúltban, a melyek évtizedeken keresztül nem orvosolhatók, vagy ha igen, akkor is nagy áldozattal. A fővárosi kereskedelem érdekében mi is a velünk rokoutársulatokkal együtt folyton sürgetjük a Dunára nyíló utczáknak kiszélesítését, mindazonáltal a hatóság, ha erre alkalom kínálkozik is, elszalasztja azt. A Bombatér szabályozása alkalmával szinte magától kínálkozott az alkalom, hogy az apáczák zárdája, a mely nyugodalmasabb helyre, nem pedig a Vízivárosnak legélénkebb, — piacz és nagy forgalom áltál környékezett — helyére való, akár egy csendesebb mellékutczába, akár pedig a takarékosság szempontjából a kútvölgyi kórház felépültével rendelkezésre állandó Szent- János kórház helyébe helyeztessék. A hatóságok azonban a helyett, iiogy a dolog természete által követelt e megoldást létesítették volna, ellenkezőleg, hozzáépítés által még a bomba-tér szabad területéből is elfoglaltak egy részt, hogy annál inkább elzárják a Víziváros legerősebb erét, a Batthyány-utczát, a mely nemcsak az országúinak, de mondhatni, az egesz pilisi járásnak forgalmát bonyolítja le a Dunától.

Ilyen, rövid idő alatt alig orvosolható hiba történt az uj építkezési szabályoknak és abban az építési övéknek megállapításánál.

Budának belső területén, geográfiái fekvésénél fogva világkereskedés soha sem fog kifejlődhetni. Nagy városnak megfelelő iparés kereskedés is csak nagy körültekintés és a hatóságoknak öntudatos politikája mellett lesz képzelhető. Viszont azonban a természet kárpótlást nyújtott az erdők által övezett hegyvidékben, a melyen czélirányos intézkedések mellett a világ legremekebb villa-giaturája lenne létesíthető. A mi nézetünk szerint tehát a hatóságnak minden igyekezetét arra kellene irányítani, hogy a nyaralóknak építése az erre alkalmas budai hegyekre tereitessék, ide con- centráltassék.

Az építkezési szabályok megalkotásánál azonban erre nem gondoltak, sőt mondhatni, a budai hegyvidék kárára a nyaraló-övezetbe vették fel Zuglót és környékét, a mely Kőbánya közelsége, a futóhomok szomszédsága folytán nyaralásra nem alkalmas, sőt egészségtelen. Ez a sik terület inkább gyártelepek létesítésére és azoknak ezen a helyen con- centrálására lenne alkalmas s örökké bűn, hogy a hatóság a miatt, mert egyeseknek már ott nyaralójuk volt, ezt a homoksivatagot a nyaraló-övezetbe vette fel, sőt a budai hegyvidékkel szemben e tekintetben is kedvezményben részesítette, hogy az önálló építési telket csaknem felényire szabván meg, ez által előnyt nyújtott a nyaralóknak itt felépítésére. Pedig a hatóságnak nemcsak városrenBudapest, 1897. (4) .

B U D A és VIDÉKE

dezési, nemcsak szépészeti szempontból, de talán közegészségügyi szempontból is feladatai közé tartoznék a közönség Ízlésére is fiuo- mitólag és irányadóan hatni !

Az általunk fentebb ismertetett hibás építési adminisztrácziónak már is van áldozata. Az omnibusz-társaság, melyhez Buda annyi reményt fűzött, bukását a sok között nagyban köszöni annak, hogy a VI és VII. kerületek kültelkein, a nyaraló-övezetre tekintettel, nem engedtetvén meg istáiénak építése, a Gólyán túl, rengeteg távolságban oly messze kellett azt felépíteni, hogy mire a lovak a kövezetlen utón a város területére bejutottak, kifáradva, a kocsik bepiszkítva voltak s a lóállomány a szüretien viztől halomra pusztult el. Bár ezek a kérdések szorosan nem érintik a kereskedelmi társulatot, de fel kellett hoznunk egyrészt, mert jellemzi az általánosan kárhoztatott építési politikát, a melynek jóságát vagy helytelenségét a kereskedői karnak finom mérlege nagyon érzékenyen érzi és mert a közúti vasút előnyeiben eddig vajmi csekély mérvben részesített budai lakosság és ezek között különösen a budai kereskedők leginkább fogják tapasztalni az omnibusz-közleke- ; dés beszüntetésének hátrányait.

(Vége következik )

A budapesti (budai) tornaegylet kérvénye,

(a Christen teleknek télen korcsolyázásra a Budai korcsolyázó egylet részére, — nyáron pedig játszóhelyül

a kérvényező egyletnek átengedése iránt.)

36./1897.

Tek ízletes Tanács! |

Immár két és fél esztendeje annak, hogy a székesfőváros budai részének művelt közönsége hiányával van oly területnek, hol a mindennapi munkában kifáradt testének uj erőt, kimerült | szellemének üdülést szerezhetne. Ezen hiányt j annál inkább érezzük, mert nem reményeink i hiúsultak meg, hanem már meglévőt veszitet- I tünk el.

A II. kerületben fekvő Christen-féle telek évek hosszú során át a téli hónapokban jégpályául szolgált a budai közönségnek s mint ilyen is, egy ma már elsőrendűnek elismert társadalmi szükségletet elégített ki; sokkal na- l gyobb jelentőséget nyert azonban ezen terület,

! midőn az 1893. és az 1894. években a budai 1 tornaegylet játéktérnek rendezte be és igy alkalmat adott a közönségnek, hogy az esztendő minden szakában élvezhesse a szabadban való testedzés soha eléggé meg nem becsülhető előnyeit.

A budai tornaegylet ezen lépése, melyet a székesfőváros hasonló czélt követő egyesületei közt elsőnek tett meg, eseményszámba ment a budai társadalmi életben, mert úgy látszott, hogy egy uj korszak kezdetét jelenti, mely korszakban az utóbbi időkben általában hanyatlásnak indult társas-szellem, testileg és szellemileg egészséges alapon, újra fog ébredni. Sajnos azonban csak látszott, mintha ezen idő bekövetkeznék, a valóságban nem következett be; a megjelölt területről a testedzést kedvelő, művelt közönség éppen akkor lett leszorítva, a midőn ezen kis sporttelep a legszebb virágzásnak indult. A társadalmi ténA’ezők minden lehetőt elkövettek, megmentésére, sőt külön e czélra szervezkedtek is, megalakítván a Budai Korcsolyaegyletet. De mind hiába. A székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése 1385/95. számú határozatával, — a melynek meghozatalánál az I. és II. kér. bizottsági tagok legnagyobb része az összeférhetlenségről szóíó szabályok meglepő magyarázata folytán, azon czimen, mert tagjai a budai korcsolyázó-egyletnek, a szavazástól kizárattak, — a tek. Tanácsnak ezen ügyben ez alkalommal is, mint mindenkor, kedvező irányban tett javaslatát mellőzve, a Christen-féle teleknek jégpálya és játszótér czéljára a jövőben való átengedését

Márczius 7

megtagadta és utasította a tek. Tanácsot, hogy az egész teleknek parkírozására nézve a tervet minél előbb készíttesse el. Ezóta, két és fél év óta nincs a budai közönségnek korcsolya-pályája és labdázóhelye. Tettek kísérletet a Császár-fürdőben, a Konstantinápoly melletti holt Dunaágban, de hasztalan- Hogy legalább az iskola rossz levegőjét beszivni kénytelen tanuló ifjúság parányi része korcsolyázhassák, egyes iskolák udvarán létesítettek a növendékek egészsége és testi üdesége iránt érzékkel biró igazgatók kis korcsolya pályákat, a melyeken azonban 30—40 több tanulónál el nem fér. A budai művelt közönség családtagjai azonban, kik ezelőtt a Christen telken tétezett korcsolya pályát és labdázó-teret ezrével látogatták, elestek ezen egészséges élvezettől. A helyett, hogy a budai művelt társadalom ezrei szórakoznának ott, — a terület szemét és törmelléklerakodó helye lett. De ki fog szorulni innen a művelt közönség akkor is, ha ez a telek séta-térré fogna átalakíttatni, mert ezen esetben a szomszédos kaszárnyák legényei és ezek Júliái fogják azt maguk részére lefoglalni.

A székesfővárosi mérnöki hivatal a közgyűlés határozata folytán az egész teleknek . sétatérré való átalakításának tervét elkészítvén, a tek. Tanács azt hozzájárulás végett a fővárosi tanácshoz tette át.

Itt az ügy uj fordulatot nyert. A fővárosi közmunkák tanácsa ugyanis 50966/96. sz. átiratában kijelentette, hogy akár ha jelen állapotában marad a telek, akár ha a Preuszner- féle terv szerint fog feltöltetni, a parkírozás csak részben, a lejtős helyeken történjék s a teleknek sik része télen jégpályának, nyáron pedig játszóhelyül szolgáljon.

Ezen kedvező fordulat uj hitet ésuj reményeket kelt bennünk az iránt, hogy a Christen féle telek, melynél sport-térre alkalmasabbat a budai oldalon, sőt az egész fővárosban nem találhatunk, talán mégis azon czélra fog szenteltetai, melyre a természet fekvésénél, minden oldal ról hozzáférhetésénél fogva már mintegy kijelölte és a mety terület a budai részen sport czéljaira egyedül alkalmas. Hisz kísérletet tettünk a városmajor azon részének átengedése iránt, a hol a faiskola volt, a tek. tanács 7790/96. VI. sz. határozatával azonban kérelmünkkel elutasíthattunk, mert a készülő szabályozási terv szerint ezen területen uj útvonal fog keresztül vezetni. Gondoltunk a Marcibányi-telekre,

; mely ugyan a villamos vasúttól távolsága és a ■ terület egyenlőtlensége folytán korcsolyázó és | labdázó hely gyanánt kevésbé volna alkalmas,

] — de tekintve egyrészt, hogy ezen telek tulaj- i donjogának a székesfőváros részéről megszer- | zése előzetes törvényhozási intézkedést igényel | és a birtokbavétel csak évek múlva történhetik | meg, másrészt, mert a földegyengetési munká- j latok ezrekbe kerülnek, ezen tervről is le kel- j lett mondanunk, megerősödvén ezen kísérleteink után azon meggyőződésünkben, hogy a budai részen korcsolyázó- és labdázó-tér vagy egyedül a Chr isten-telken, vagy sehol nem létesíthető.

Tekintettel arra, hogy a tek tanácsot ez a meggyőződés vezette, midőn 32083/11. 95. számú határozatával a Christen-telken a vízvezetéki csőnek és a vízlevezető aknának a feltöltési munkálatoknak megfelelőleg fokozatos felemelését rendelte el, — ezúttal is a tek. Ta- j nácshoz fordulunk, hogy a testedzés ügyétől, i már eddig is mindenkor tanúsított jóindulatát most se vonja meg és kérjük, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának javaslatához hozzájárulva, azt pártolókig terjessze a törvényhatósági t. közgyűlés elé. Reméljük, hogy ez alkalommal a törvényhatósági közgyűlés is azon nézeten lesz, hogy csakis a székesfőváros közönségének érdekét mozdítja elő, ha a Christen-féle telket a szóban forgó czélra átengedi. Ha. a székes főváros megmenti ezen területet a testedzés számára, méltán számíthat a jelen, de különösen a jövő nemzedék hálájára.

Tudomásunk szerint a budai korcsolyázóegylet 51323/96. VI. t. sz. alatt már adott be kérvényt ezen ügyben a tekintetes tárnicshoz.