Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-07 / 10. szám

minister úr indokolt kérelmünket nem teljesí­tette azon okból, mert szerinte az említett gaz- dászati hivatalnak a teherpályaudvar közelében kell létesittetnie Viszont a megvalósuláshoz közeledik a déli vasút ind óházától a Fereucz József hídig tervezett hözuti vasúti vonalnak villamos üzem- J niel való kiépítése és a pesti oldallal való köz- , vetlen összeköttetése, a melynek létesítése tár­gyában magunk is többször intéztünk a hatóság­hoz sürgető felterjesztéseket. A pályatest men­tén elvonuló utak kiköveztetvén, végre megtör­ténhetett a közúti vonalnak politikai bejárása és reméljük, hogy székes-fővárosunk tanácsában lesz elég erély, hogy akár a közúti vaspálya társaságot, akár pedig a budapesti villamos vá­rosi vasút részvény társaságot, a mely az 1893. évi márczius 11-én kötött szerződés 11. § a értelmében hasonlókép kötelezve van e vo­nal kiépítésére, ezen kötelezettségük teljesíté­sére szorítsa. Ez a reménységünk annál alaposabb, mert a polgármesteri állás jelenlegi viselőjét, a kit mint a kereskedelmi osztály igaz barát­ját megválasztása alkalmából szívélyesen üd­vözölni tartottuk kötelességünknek, — erélyes és öntudatos férfiúnak ismerjük. Bizton hiszszlik, hogy mig ő jár a fő­városi közigazgatásnak élén. nem történhetnek meg oly hibák, mint a közelmúltban, a me­lyek évtizedeken keresztül nem orvosolhatók, vagy ha igen, akkor is nagy áldozattal. A fő­városi kereskedelem érdekében mi is a velünk rokoutársulatokkal együtt folyton sürgetjük a Dunára nyíló utczáknak kiszélesítését, mind­azonáltal a hatóság, ha erre alkalom kínálko­zik is, elszalasztja azt. A Bombatér szabályo­zása alkalmával szinte magától kínálkozott az alkalom, hogy az apáczák zárdája, a mely nyugodalmasabb helyre, nem pedig a Vízivá­rosnak legélénkebb, — piacz és nagy forga­lom áltál környékezett — helyére való, akár egy csendesebb mellékutczába, akár pedig a takarékosság szempontjából a kútvölgyi kór­ház felépültével rendelkezésre állandó Szent- János kórház helyébe helyeztessék. A ható­ságok azonban a helyett, iiogy a dolog ter­mészete által követelt e megoldást létesítették volna, ellenkezőleg, hozzáépítés által még a bomba-tér szabad területéből is elfoglaltak egy részt, hogy annál inkább elzárják a Vízi­város legerősebb erét, a Batthyány-utczát, a mely nemcsak az országúinak, de mondhatni, az egesz pilisi járásnak forgalmát bonyolítja le a Dunától. Ilyen, rövid idő alatt alig orvosolható hiba történt az uj építkezési szabályoknak és ab­ban az építési övéknek megállapításánál. Budának belső területén, geográfiái fek­vésénél fogva világkereskedés soha sem fog kifejlődhetni. Nagy városnak megfelelő ipar­és kereskedés is csak nagy körültekintés és a hatóságoknak öntudatos politikája mellett lesz képzelhető. Viszont azonban a természet kárpótlást nyújtott az erdők által övezett hegy­vidékben, a melyen czélirányos intézkedések mellett a világ legremekebb villa-giaturája lenne létesíthető. A mi nézetünk szerint tehát a hatóságnak minden igyekezetét arra kellene irányítani, hogy a nyaralóknak építése az erre alkalmas budai hegyekre tereitessék, ide con- centráltassék. Az építkezési szabályok megalkotásánál azonban erre nem gondoltak, sőt mondhatni, a budai hegyvidék kárára a nyaraló-övezetbe vették fel Zuglót és környékét, a mely Kő­bánya közelsége, a futóhomok szomszédsága folytán nyaralásra nem alkalmas, sőt egész­ségtelen. Ez a sik terület inkább gyártelepek létesítésére és azoknak ezen a helyen con- centrálására lenne alkalmas s örökké bűn, hogy a hatóság a miatt, mert egyeseknek már ott nyaralójuk volt, ezt a homoksivatagot a nyaraló-övezetbe vette fel, sőt a budai hegy­vidékkel szemben e tekintetben is kedvez­ményben részesítette, hogy az önálló építési telket csaknem felényire szabván meg, ez ál­tal előnyt nyújtott a nyaralóknak itt felépíté­sére. Pedig a hatóságnak nemcsak városren­Budapest, 1897. (4) . B U D A és VIDÉKE dezési, nemcsak szépészeti szempontból, de talán közegészségügyi szempontból is felada­tai közé tartoznék a közönség Ízlésére is fiuo- mitólag és irányadóan hatni ! Az általunk fentebb ismertetett hibás épí­tési adminisztrácziónak már is van áldozata. Az omnibusz-társaság, melyhez Buda annyi reményt fűzött, bukását a sok között nagyban köszöni annak, hogy a VI és VII. kerületek kültelkein, a nyaraló-övezetre tekintettel, nem engedtetvén meg istáiénak építése, a Gólyán túl, rengeteg távolságban oly messze kellett azt felépíteni, hogy mire a lovak a kövezetlen utón a város területére bejutottak, kifáradva, a kocsik bepiszkítva voltak s a lóállomány a szüretien viztől halomra pusztult el. Bár ezek a kérdések szorosan nem érintik a kereske­delmi társulatot, de fel kellett hoznunk egy­részt, mert jellemzi az általánosan kárhozta­tott építési politikát, a melynek jóságát vagy helytelenségét a kereskedői karnak finom mér­lege nagyon érzékenyen érzi és mert a köz­úti vasút előnyeiben eddig vajmi csekély mérvben részesített budai lakosság és ezek között különösen a budai kereskedők legin­kább fogják tapasztalni az omnibusz-közleke- ; dés beszüntetésének hátrányait. (Vége következik ) A budapesti (budai) tornaegy­let kérvénye, (a Christen teleknek télen korcsolyázásra a Budai kor­csolyázó egylet részére, — nyáron pedig játszóhelyül a kérvényező egyletnek átengedése iránt.) 36./1897. Tek ízletes Tanács! | Immár két és fél esztendeje annak, hogy a székesfőváros budai részének művelt közönsége hiányával van oly területnek, hol a mindennapi munkában kifáradt testének uj erőt, kimerült | szellemének üdülést szerezhetne. Ezen hiányt j annál inkább érezzük, mert nem reményeink i hiúsultak meg, hanem már meglévőt veszitet- I tünk el. A II. kerületben fekvő Christen-féle telek évek hosszú során át a téli hónapokban jég­pályául szolgált a budai közönségnek s mint ilyen is, egy ma már elsőrendűnek elismert társadalmi szükségletet elégített ki; sokkal na- l gyobb jelentőséget nyert azonban ezen terület, ! midőn az 1893. és az 1894. években a budai 1 tornaegylet játéktérnek rendezte be és igy al­kalmat adott a közönségnek, hogy az esztendő minden szakában élvezhesse a szabadban való testedzés soha eléggé meg nem becsülhető előnyeit. A budai tornaegylet ezen lépése, melyet a székesfőváros hasonló czélt követő egyesü­letei közt elsőnek tett meg, eseményszámba ment a budai társadalmi életben, mert úgy lát­szott, hogy egy uj korszak kezdetét jelenti, mely korszakban az utóbbi időkben általában hanyatlásnak indult társas-szellem, testileg és szellemileg egészséges alapon, újra fog ébredni. Sajnos azonban csak látszott, mintha ezen idő bekövetkeznék, a valóságban nem következett be; a megjelölt területről a testedzést kedvelő, művelt közönség éppen akkor lett leszorítva, a midőn ezen kis sporttelep a legszebb virág­zásnak indult. A társadalmi ténA’ezők minden lehetőt elkövettek, megmentésére, sőt külön e czélra szervezkedtek is, megalakítván a Budai Korcsolyaegyletet. De mind hiába. A székesfő­város törvényhatóságának közgyűlése 1385/95. számú határozatával, — a melynek meghoza­talánál az I. és II. kér. bizottsági tagok leg­nagyobb része az összeférhetlenségről szóíó szabályok meglepő magyarázata folytán, azon czimen, mert tagjai a budai korcsolyázó-egy­letnek, a szavazástól kizárattak, — a tek. Ta­nácsnak ezen ügyben ez alkalommal is, mint mindenkor, kedvező irányban tett javaslatát mellőzve, a Christen-féle teleknek jégpálya és játszótér czéljára a jövőben való átengedését Márczius 7 megtagadta és utasította a tek. Tanácsot, hogy az egész teleknek parkírozására nézve a tervet minél előbb készíttesse el. Ezóta, két és fél év óta nincs a budai közönségnek korcsolya-pá­lyája és labdázóhelye. Tettek kísérletet a Csá­szár-fürdőben, a Konstantinápoly melletti holt Dunaágban, de hasztalan- Hogy legalább az is­kola rossz levegőjét beszivni kénytelen tanuló ifjúság parányi része korcsolyázhassák, egyes iskolák udvarán létesítettek a növendékek egész­sége és testi üdesége iránt érzékkel biró igaz­gatók kis korcsolya pályákat, a melyeken azon­ban 30—40 több tanulónál el nem fér. A budai mű­velt közönség családtagjai azonban, kik ezelőtt a Christen telken tétezett korcsolya pályát és labdázó-teret ezrével látogatták, elestek ezen egészséges élvezettől. A helyett, hogy a budai művelt társadalom ezrei szórakoznának ott, — a terület szemét és törmelléklerakodó helye lett. De ki fog szorulni innen a művelt közön­ség akkor is, ha ez a telek séta-térré fogna átalakíttatni, mert ezen esetben a szomszédos kaszárnyák legényei és ezek Júliái fogják azt maguk részére lefoglalni. A székesfővárosi mérnöki hivatal a köz­gyűlés határozata folytán az egész teleknek . sétatérré való átalakításának tervét elkészítvén, a tek. Tanács azt hozzájárulás végett a fővá­rosi tanácshoz tette át. Itt az ügy uj fordulatot nyert. A fővárosi közmunkák tanácsa ugyanis 50966/96. sz. át­iratában kijelentette, hogy akár ha jelen álla­potában marad a telek, akár ha a Preuszner- féle terv szerint fog feltöltetni, a parkírozás csak részben, a lejtős helyeken történjék s a teleknek sik része télen jégpályának, nyáron pedig játszóhelyül szolgáljon. Ezen kedvező fordulat uj hitet ésuj reménye­ket kelt bennünk az iránt, hogy a Christen féle telek, melynél sport-térre alkalmasabbat a budai oldalon, sőt az egész fővárosban nem találha­tunk, talán mégis azon czélra fog szenteltetai, melyre a természet fekvésénél, minden oldal ról hozzáférhetésénél fogva már mintegy kije­lölte és a mety terület a budai részen sport czéljaira egyedül alkalmas. Hisz kísérletet tet­tünk a városmajor azon részének átengedése iránt, a hol a faiskola volt, a tek. tanács 7790/96. VI. sz. határozatával azonban kérelmünkkel el­utasíthattunk, mert a készülő szabályozási terv szerint ezen területen uj útvonal fog keresztül vezetni. Gondoltunk a Marcibányi-telekre, ; mely ugyan a villamos vasúttól távolsága és a ■ terület egyenlőtlensége folytán korcsolyázó és | labdázó hely gyanánt kevésbé volna alkalmas, ] — de tekintve egyrészt, hogy ezen telek tulaj- i donjogának a székesfőváros részéről megszer- | zése előzetes törvényhozási intézkedést igényel | és a birtokbavétel csak évek múlva történhetik | meg, másrészt, mert a földegyengetési munká- j latok ezrekbe kerülnek, ezen tervről is le kel- j lett mondanunk, megerősödvén ezen kísérleteink után azon meggyőződésünkben, hogy a budai részen korcsolyázó- és labdázó-tér vagy egyedül a Chr isten-telken, vagy sehol nem létesíthető. Tekintettel arra, hogy a tek tanácsot ez a meggyőződés vezette, midőn 32083/11. 95. számú határozatával a Christen-telken a vízve­zetéki csőnek és a vízlevezető aknának a fel­töltési munkálatoknak megfelelőleg fokozatos felemelését rendelte el, — ezúttal is a tek. Ta- j nácshoz fordulunk, hogy a testedzés ügyétől, i már eddig is mindenkor tanúsított jóindulatát most se vonja meg és kérjük, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának javaslatához hozzájá­rulva, azt pártolókig terjessze a törvényható­sági t. közgyűlés elé. Reméljük, hogy ez alka­lommal a törvényhatósági közgyűlés is azon nézeten lesz, hogy csakis a székesfőváros kö­zönségének érdekét mozdítja elő, ha a Chris­ten-féle telket a szóban forgó czélra átengedi. Ha. a székes főváros megmenti ezen területet a testedzés számára, méltán számíthat a jelen, de különösen a jövő nemzedék hálájára. Tudomásunk szerint a budai korcsolyázó­egylet 51323/96. VI. t. sz. alatt már adott be kérvényt ezen ügyben a tekintetes tárnicshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents