Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-03-07 / 10. szám
Márczius 7. 1897. (5) BUDA é a VIDÉKE Budapest, Mi ezen kérvényünkkel nem vetélytárskéut akarunk fellépni a nevezett egyesülettel szemben, hisz ezzel csak a jó ügy szenvedne, hanem ellenkezőleg csatlakozni akarunk a budai korcsolyázó-egylet kérelméhez, mert azt hisszük, ha vállvetve dolgozunk, biztosabban fogja működésünket siker koronázni. Ezen álláspontunknak megfelelően kérelmünk oda terjed : méltóztassék a Chr isten-féle teleinek jégpálya- és játszótérre szánt részét a budai korcsolyázó-egyletnek a korcsolyázás czél jár a oly kikötéssel átengedni, hogy ezen területet tavasztól őszig a budapesti (budai) tornaegylet játszótérül használhassa. Budapesten, 1897. február hó 20-án. A budapesti (budai) tornaegylet nevében Dr. Erny&i Pád, Kollár Lajos, jegyző. elnök. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Schiller György. A mészáros-mesterség egyike a magyar üép legrégibb, legeredetibb foglalkozásainak. Az ős hazából útra kelt eleinkről tudjuk, hogy ha nem is épitettek állandó lakóhelyeket, ha nem is űztek rendszeres földművelést: a ló- és szarvasmarha-tartásban túltettek bármely más nemzeteken. S bár az évszázadok hosszú lánczolatán sok ősi szokásából kivetkőzött a magyar, a húsevésről, erről a fejedelmi élvezetről, nem birt lemondani. így tehát a mészárosság is velünk fejlődött az idők folyamán, s manapság annyira el van terjedve, s oly szilárd alapon áll, hogy bátran megállja a sarat a — vegetáriánizmussal szemben. Nálunk, Budán, e tisztes iparágnak több jeles és hivatott művelője van; közülök ez alkalommal Schiller Györgyöt óhajtjuk pár rövid vonásban bemutatni. Eléggé népszerű ember s a II. kerületben kevesen vannak, a kik úgy személyét, mint ízléssel berendezett, tisztaságtól tükröződő fő-utczai mészárszékét ne ismernék. Ha hivatalos teendői másfelé nem szólítják, ott látják Schillert csaknem egész nap az üzletében, példát nyújtva mindazon iparosoknak, kiknek helyzetük jobbrafordultával igen sokszor derrogál a műhely felé nézni és segédekre, üzletvezetőkre bízzák a gazdálkodást. Schiller György, bár anyagilag épen nem szorult rá, hogy a virágzó üzletre személyes felügyeletet tartson, de mint nemes törekvésű, józan és okos gondolkozás!! iparos igen jól tudja, hogy minden munkának arany a feneke, s idegen kezek alatt hova-tovább kilyukadhatna a fenék s a meggyűlendő arany, ha nem is tűnnék el egészen, de legalább is talmivá változhatnék. A boldogulás titka az iparos életében, a szorgalom és igyekezet mellett a gazda szemének éber figyelése. Ezt vallja Schiller György s hogy nem vallotta vele kárát, mutatják: szép vagyona, rendezett viszonyai, az a tekintély, melylyel polgártársai körében bir, s az a tisztelet, melylyel iparos mester-társai őt körülveszik. Fentebb „hivatalos teendőket“ említettem ; igen, Schiller Györgyöt ilyeuek is lefoglalják. Mint a budapesti mészárosok tekintélyes ipartestületének elnöke, Schiller igen derekasan megállja a helyét s nyugodt és higgadt modorával, tapintatos eljárásával csak növeli és fokozza maga iránt a tiszteletet, melyet iparos társai eddigelé iránta tanúsítottak. Tagja e mellett a fővárosi köztörvényhatóság bizottságának is, a mely tisztségének szintén derekasan és lelkiismeretesen megfelel s e minőségében történő felszólalásai soha sincsenek a szakszerűség hijján. A II. kerület csaknem minden társadalmi mozgalmában részt szokott venni, s a kerület vezető-férfiai valamely fontosabb terv keresztülvitelénél Schiller György személyét soha sem szokták mellőzni Kérjük azokat, kik a amit évi előfizetést még be nem küldték, hogy azt mielőbb beküldeni szíveskedjenek. Lapunkból négy mutatványszámot ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Vidéke terjesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján és a vidéken az összes nyilvános helyeken : kávéházakban, vendéglőkben stb. Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készséggel elvégezzük. Az előfizetés árai; Egész évre , . 12 korona Fél évre ... 6 korona Negyed évre . . 3 korona. Különfélék. — Hazai fürdők népszerűsítése. A „Buda és Vidéke“ programmjában a helyi érdekek ápolása mellett, ott van minden a mi a magyarságot, a magyar nyelvet és szellemet emeli. Ott van a hazai fürdők népszerűsítése is, a fürdők túlságos kendőzóse nélkül. Sok ezikket irtunk erről s azzal terjedelmesebben és behatóbban foglalkoztunk, mint egyéb lapok. Miután minket a politika nem f á r a s z t, ráérünk a társadalommal, az emberiséggel is foglalkozni. Ez évben is folytatjuk a fürdők népszerűsítését és megkezdjük Korytniczáról irt közleményünkkel. Ez Budát még jobban érdekli országos ügy létére, ha elolvassák a szerző nevét, ki nem más, mint Seidl Imre barátunk, ki költői ke* j délylyel, hazafisággal ajánlja a gazdagok és az ország figyelmébe Korytniczát. Ki ne emlékeznék a mi Brinza Janónkra? a ki ebben a levélben is megmutatja, hogy ő a mi kedves, jó kedvű, szellemes öreg budai barátunk, távol a hegyekben, hol neki most legközelebbi i szomszédja a jó Isten. — Ünnepelt polgármester. Legközelebb Szent-Endre város polgármestere a 25 éves polgármesteri állását ünnepeli, mely alkalommal a város közönsége fényes ováczióban fogja részesíteni, — ezért már a városház termében is értekezlet volt, melyben elhatároztatott, hogy az ünnepély alkalmával a közönség által vett értékes ajándékot fognak átnyújtani. — A Il ik kerületi választmány ülése. A II. kerületi választmány 1897. február hó 27-én Kállay Jenő h, elöljáró elnöklete alatt tartott ülésén Németh Imrének azt az indítványát tárgyalta, hogy az uj műcsarnok számára a főváros a budai részen jelöljön ki építési helyet. Az inditványttevő első sorban a Pálffy- teret mondta a jelzett czélra alkalmasnak, a vitatkozás és tárgyalás során azonban elhatározták, hogy az elöljáróságot oly előterjesztés megtételére kérik föl, a melyben a budai Dunaparfcnak a Margithid és Lánczhid között elterülő részére kérje, hogy építsék az uj műcsarnokot, a segélyügyek elintézése után az ülés véget ért. — A III. kerületi választmány ülése. A III. kerületi választmány Bencze Benő elöljáió j elnöklete alatt tartott ülésén elhatározta, hogy a főváros tanácsához kérvényt fognak intézni, a melyben külön állami postahivatal felállítását és a villamos vasút sodronyainak a telefonhálózattól kissé távolabb való áthelyezését fogják kérelmezni. Mindkét sérelem orvoslása a kerület lakosságának óhaja és igy remélhető, | hogy a tanács a maga részéről mindent el fog J követni arra nézve, hogy a kerület lakosságának óhaja teljesedésbe menjen. — Felhívás. Azok az urak, kik a Kút- völgyben telket bírnak, vagy irásbelileg, vagy személyesen jelentsék be a Buda és Vidéke szerkesztőségében nevüket és lakásukat, úgy hogy rövid idő alatt összejöhetnének, hogy egymás közt érdekeiket letárgyaljuk. Mert az állapoton okvetlenül változtatnunk kell. —• j Egy birtokos. — A budai zenekör február hó 22-én és 24-én tartotta ötödik hangversenyét az eddigieket is felülmúló sikerrel. Mindkét est fényi pontja Halász Adél urhölgy (budai) művészéneke volt, ki Dienzl Oszkár, hazai tehetséges zeneszerző dalaival és a Hamlet-áriával valósággal elragadta a díszes közönséget, mely szinültig megtöltötte a budai casino dísztermét, A lelkes tapsvihart nem győzte elégszer megköszönni, pár ráadással is kedveskedvén a közönségnek. Kiemelendő még Dienzl Oszkár lendületes magyar suit-je és Szegő Sándor ismert fiatal zeneszerzőnk zongoraversenye, mely i utóbbiban Schubert Stefánia urhölgy tűnt fel j kitűnő zongorajátékával. Szerzők személyesen vezényelték jeles műveiket. Nagy tetszést ara- i tott Halács János „Pacsirta“ czimű szép vegyes kara, valamint a szabatosan előadott nyitány rCzár és ács “-hoz és Krug gyönyörű „Szerelmi novellája“ Eisvogel Ferencz egyleti karnagy kitűnő vezénylete alatt. A szemmel láthatólag izmosodó „budai zenekor“ legköze- j lebbi rendkívüli hangversenyét, mely valószínűleg április hó 5-én lesz, zongora s egyéb hangszerek beszerezhetése czéljára belépő dij mellett saját alapja javára rendezi s azon tekintettel Schubert halálának 100-ik évfordulójára, kizárólag tőle fog müveket előadni. Örülünk, hogy referádánkhoz, mely a múlt számunkból helyszűke miatt kimaradt, most a Schubert-hangversenynek előre való jelzését is fűzhetjük s a közönségnek e hangversenyt figyelmébe ajánlhatjuk. — Halálozások. Reitter Mihály róm. katholikus kántor és főtanitó, a koronás ezüst érclemkereszt tulajdonosa hetvenegy éves korában Nagy-Kovácsi községben meghalt. A tanitói kar tisztelt tagja volt. Az érdemes férfiú halálát Reitter Mátyás duna-bogdányi tanitó és lapunk munkatársa is gyászolja. — Scliwent- ner Ödön fővárosi tisztviselő harmincz éves korában meghalt Budapesten. A megboldogult fiatal férfi a budai gazdasági hivatalnál is működött. Halála veszteség a tisztviselői karra, ismerőseire és barátaira, de legnagyobb veszteség tisztelt családjára, melynek önfeláldozó gyámolitója volt. — Buda és Vidéke naptára. A jövő 1898-ik évre a Buda és Vidéke naptára meg fog jelenni. Régen készülünk erre, de most már munkába fogtunk. A naptár 10 ív tartalommal jelenik meg. Igazi Útmutatója lesz Buda és Vidékének. A kik a naptárban valamit ismertetni óhajtanak, azok forduljanak a lap szerkesztőségéhez. — Budapest központi vásárcsarnok állomás bevonása a magyar vasúti kötelékbe. A magyar vasúti kötelék forgalom II. rész 1 és 3 díjszabási füzeteiben Budapest Józsefváros állomásra nézve foglalt közvetlen díjtétel hatálya f. évi február hó 10-től kezdve a Búd a- pest központi vásárcsarnok állomásra rendelt vagy7 onnan elszállítandó küldeményekre is kiterjesztetik. — Addig is, mig ezen állomás az emlitett díjszabásokba fölvétetik, a magy. kir. államvasutaknak 1897- évi január hó 1-től érvényes helyi árudijsza. bása (II. rész) Ili. fejezete A) szakaszának 7. pontja alatt foglalt korlátozások ezen forgalomban is mérvadók.
