Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-26 / 52. szám

7 ” BUDA és VIDÉKÉ Deczember 26 l ezen két erény képezi szeretve tisztelt igaz­gatónk jellemvonását, kívánom én és társaim, hogy a Mindenható őt és derék gárdáját a hazai és székes fővárosi tanügyiek díszére és javára, családjuk boldogitására és a mi határ­talan örömünkre sokáig, igen sokáig éltesse ! Éljenek !“ Ezen szavak elhangzása és az intézet igazgatójának juttatott zajos ovácziók után általános figyelem között Lengyel Sándor, az iskola legelső tanárja, jelenleg felső ke­reskedelmi iskola igazgató szólalt fel és a volt tanárok nevében a következőket monda: „Igen tisztelt ünneplő Gyülekezet! Boldog vagyok e perczben, mert ezen iskola megszületésénél, bölcsőjénél mint első tanár működtem. Buda hazafias közönsége magyaros ér­zelmektől vezettetve teremtette meg az első tanári kart. Engem is az .Alföld síkságáról hivott ide, hogy azzal az eszközzel, a mely a legneme­sebb eszköz : a tudomány és a műveltséggel, magyarokká neveljük, ne csak az egyik vagy másik részét a polgárságnak hanem az egész polgárságot. Fiukat és leányokat kellett az első évben nevelni, egymástól szétválasztva, de a közös tanárok tanításában őket egymás­sal egyesítve, hazafias szellemben és oly irányban, a melyben ezt a nemzeti eszme kí­vánja. Valóban buzgalommal fogtam a munká­hoz, mert két kézzel kellett dolgoznom. Bal kézzel neveltem a fenyő szálat és a tölgyet, jobb kézzel ápoltam a virágokat. Kellemes volt a virágokkal foglalkozni, mert a női természet olyan, hogy dolgozik, fárad, munkálkodik nemes ambiczióval fiatal korábaim^s ez végig vezet egész életén a haláiio^/míg a fiukat bizonyos lanyhaság j el - lemaiirmég' fiatal korában is. Könnyen vissza­írnának azon a téren, a melyen a nő oly gyorsan tud haladni. Én a női képzés terén előbb még nem működtem, de midőn láttam mily szépen le­het őket vezetni, kedvet kaptam a munkára és egész lelkesedéssel törekedtem arra, hogy a kezdetben idegen intézménynek látszó leány- polgári iskolát Buda hazafias közönségével meg­kedveltessem. A mire vállalkoztam lelkes oda­adással. fiatal hévvel végeztem, annál is in­kább, mert alkotmányosságunk és szabadságunk hajnalán történt ez. Sajnálom, hogy munkámból már egy év múlva ki voltam szakítva, a fiú iskolához mentetn át; ott végeztem tovább teendőmet. A virágok nevelését tovább nem eszközölhet- tera, — tovább kellett folytatni munkámat a fenyő szálak és tölgyek képezésén. De hátra maradtak az utódok, kik nemes hévvel vet­ték fel a fonalat, a melyet elejtettem és foly­tatták a munkát. Azt mondja az ünnepi beszédet tartó Igazgató, hogy tövises pálcát végezünk. Én ezt nem tapasztalom. Tövisek vannak minden pályáu, de én ezt hiszem, hogy nekünk nem volt anuyi, — hogy ne lett volna több a vi­lág a tövisnél; mert a fővárosban mindenkor találkoztunk áldozatkészséggel, szeretettel és támogatással azok részéről, a kik igaz haza­fias érzéstől áthatva minden téren, tehát a tanügy terén is támogattak, nem azért, hogy a hiúságot kielégítsék, hanem, hogy a haza és a főváros szent ügyét szolgálják. Átvették a munkát mások, a melyet el­kezdtünk mi, a kik feltűnés nélkül szerényen végeztük munkánkat. Később az intézet tanu­lóinak száma gyarapodott, és a közönség kedvet kapott ez intézet iránt és ma a mint látjuk, bár nehéz napjai is voltak a múltban, viiágzik. Első sorban nektek lehet köszönni tisztelt Kartársaim, a kik a jelenben oly sze­rencsések vagytok, hogy ezen intézetet veze­titek, kiknek a mai ünnepélyből a legnagyobb rész jutott: a h á 1 á s elismerés. r A kik a gondolatot megvalósítottátok a fuvaros Duna jobb partjának női közönségét megmagyarositottátok, műveltekké, képzettekké tettétek és ezáltal a székes főváros és a ha­zát díszesebbé. Fogadjátok tehát a volt taná­rok nevében hálás elismerésünket, hogy azt a munkát nem hagytátok abba, melyet mások kezdtek, hanem igaz lelkesedéssel tovább folytattátok. És most azon szerencsés körül­mények közt, hogy a 25 év elmúltával min­den oldalról elismeréssel találkoztok, mit kí­vánhatnék egyebet, mint hogy tovább is lel­kesedjetek a hálás elismerés alapján és kívá­nom, hogy ez iskola tovább is virágozzék és gyarapodjék.“ Végül L á d Károly, az „Orsz. polg. isk. Egyesület“ elnöke üdvözölte az igazgatót és a tanári kart, a következő beszéddel : ,,Mélyen tisztelt Közönség Szívesen lépek azok sorába, a kik az intézetet e mai napon üdvözlik ; teszem ezt a ..Polg. isk. orsz. egyesület“ nevében. Egy régi mondás azt tartja, hogy „a háznak uralkodója a nő“. Ő adja meg jellegét a ház­nak, ő adja meg jellegét a családnak. Ha a nő magyar nő, az egész család is az lesz és kicsinyei is azok lesznek ; azokat is a magyar szellemben fogja nevelni, és képesekké teszi azon kötelmekre, melyeket iránta a haza a jövőben támaszt Nagy hazafias cselekedetet műveltek te­hát a törvényhozók akkor, midőn Csengery Antal tervezetét törvényre emelték. Ez által tették lehetővé az idegen ajkú családok ma­gyarosítását, A társadalomban, a művészet — és tudományban legyen szerepe ugyan a nő­nek, de eredeti hivatása, az Ur Isten által számára kijelölt foglalkozási kör: a család maradjon továbbra is. Midőn tehát a „Polg. iskolai Országos Egyesület“ nevében a mai napon az intézet tanárait és növendékeit a legszivélyesebben üdvözlöm, és midőn általánosan tisztelt Igaz­gatóját, ki 25 évi tanári működésének ma év- j fordulóját üli, a legnagyobb örömmel üdvöz­löm. nem fejezhetem be beszédemet méltób­ban, mint ha azt kívánom az egész haza min­den polgári iskolája nevében, hogy az intézet kitűnő tanári kara növendékeivel együtt virá­gozzék, gyarapodjék, növekedjék és teljesítse feladatát úgy mint eddig, és ha lehet még jobban is“. Ezzel bevégződvén az ünnepély hivatalos része, megkezdődött a művészeti előadások sora, s végződött oly lelkesedéssel, melyhez foghatót iskolai ünnepélyeink nem mutathat­nak fel. Valóban aranybetükkel Íródik e szép nap emléke az iskola történet lapjaira. „Római fürdőtelep“-egyesület alapszabályai. (Folytatás és vége.) 12. §. Az egyesületet hatóságok irányában az elnök képviseli; a. választmányi, valamint a közgyűléseket szintén az elnök hívja egybe s ő elnököl azokon, vezeti a tanácskozást, ki­mondja a határozatokat, egyenlő megoszlás esetén dönt; az okmányokat, határozatokat, szerződéseket a titkár ellenjegyzése mellett aláírja; őrködik a határozatok foganatosítása felett, a pénztárt bármikor megvizsgálhatja, de azt két választmányi tag jelenlétében évenkint legalább kétszer megvizsgálni köteles. Az elnök akadályoztatása esetén mindezen jogok és köte­lességek az alelnököt illetik. 13. §• A választmányi üléseken határozathoza­talra az elnök vagy alelnök és legalább 4 vá­lasztmányi tag jelenléte szükséges. A mely választmányi tag egymás után következő 3 választmányi ülésről igazolatlanul elmarad, le- mondottnak tekintetik és helyébe a legtöbb szavazatot nyert póttag hivatik be. Í4. §.- énzutalványozásra, a kezelési és irodai szükségletet kivéve, melyek az elnökség ha­táskörébe tartoznak, választmányi határozat szükséges. 15. §. A tisztviselők teendőit és a választmány ügyrendjét az igazgató választmány maga ha­tározza meg. 16. § Közgyűlés minden év első negyedében tartandó, szükség esetén azonban az elnök azt bármikor összehívhatja, 10 egyesületi tag Írás­beli kérelmére pedig ha a czel meg van ne­vezve, a közgyűlés összehívandó. A közgyűlés összehívása legalább 8 napra teendő és tárgya előre kitűzendő A közgyűlés határozatképes, ha a tagok egyharmad része személyesen vagy képviselve van jelen Ha a közgyűlés nem határozatképes, 30 napon belül ugyanazon tárgyban újabb köz­gyűlés tartandó, mely a jelenlevők számára való tekintet nélkül, határozatképes leend. Határozathozatalra absolut többség kí­vántatik A szavazás felállas vagy névszerinti szavazás által történik. A közgyűlésről jegyzőkönyv vezetendő, melyet az elnök, titkár es hitelesítésre elnöki- leg előre felkért legalább 2 jelen volt tag ir alá Választmányi ülés a szükséghez képest többször is, de legalább negyedévenként egy­szer tartandó A választmány összes határozatai a köz­gyűléshez fellebbezhetek. 17. §. Közgyűlésnek fentartott tárgyak. a) Az igazgató-választmány es számvizs­gáló bizottság megválasztása ; b) a választmány által a lefolyt évről be­mutatott jelentés tárgyalása, a múlt évi szá madások elintézése, az évi tagdijak megálla­pítása, valamint az alapszabályokban megha­tározott járulékok felemelése, leszállítása, meg­szüntetése, újabbak kivetése vagy felosztásá­nak kérdése. c) az alapszabály változtatása, melyhez mindenesetre az összes tagok 2/3-ad részének jelenléte szükséges ; d) az egyesület feloszlása, illetőleg gon­doskodás az egyesületi vagyon felosztásáról. A tagok díj kötelezettségének kiterjesz­tése vagy megszakítása csak alapaszabály-mó- dositás utján történhetik. Az alapszabályok netáni módosítására vo­natkozó közgyűlési határozatok foganatosítása előtt a belügyi magy kir. ministeriumnak be­mutatandó!:. 18. §. A számvizsgáló bizottság. A számvizsgáló bizottság 2 rendes és 1 póttagból áll, a közgyűlés által egy évre vá- lasztatik és feladata a választmány pénzkeze­lését ellenőrizni, e czélból a pénztárt, többször megvizsgálni, az év lefolytéval a választmány által elkészített zárszámadást gondosan átvizs­gálni s mindezek eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni. 19. §. Az egyesület vagyona. Az egyesület vagyona képződik : a) behatási dijakból ; b) az évi tagdíjakból; e) esetleges egyéb jövedelmekből. 20. §. Az egyesület feloszlása. Az egyesület feloszlásához a tagok 2/3 részének hozzájárulása szükséges. Az egyesület feloszlásakor az egyesület vagyona a tagok közt a telek nagysága szerint osztatik fel. 21. §. A felügyeleti jog. Az egyesület feloszlását, valamint ezen esetben az egyesületi vagyon hovaforditását tárgy azó közgyűlési határozat foganatosítása előtt a magy. kir. belügymiuisteriumhoz fel­terjesztendő. 22. §. Az esetben, ha az egyesület az alapsza­bályokban meghatározott czélt, és eljárást, il­letőleg hatáskörét meg nem tartja, a kir. kor­mány által, a mennyiben további működésének folytatása által az állam, vagy az egyleti ta­gok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, haladék­

Next

/
Thumbnails
Contents