Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-12-19 / 51. szám

Budapest, 1897 (3.) BUDA és VIDÉKE Deezemb er 19. se beszéd többé az ajkán. Csak vergődik tehetet­lenül ; nem ismer már sem földet, sem eget, még a maga első szülött magzatját sem. A szülésznő nem tud segíteni. Nem veri fel a ház csendjét, maga szalad orvos után, és mert két életről van szó, kettő után is fut egyszerre. Mind a kettő megérkezik. A Tabán plébánia templom tornya kettőt ver éjfél után. Dr. Kertész A b a és dr. Szőke István megérkeznek. A kötelességtudás mindkettő­nél nagy. a lelkiismeret, emberszeretet, a bu- manismus vezeti őket, A tudomány hatalmá­val, összes orvosi tudásukkal, nehéz órák küzdelmes és fáradságos műtétük után meg­mentik a feleséget a férjnek, az anyát a kis lánynak. Áldozatul esett egy embrió, a ter­mészetnek kis halottja, de se özvegy ember, se árva nem maradt A szegény embereknek vi­gasztalása az a tudat, hogy az I. kerületben vannak orvosok, kik nyugodalmas óráikat is ieláldozva őrködnek felettük, és készek éj idején, hóvizben is segítségükre lenni, ha élet és halálról van szó. Nem akar ennek az eset­nek felemlitésé és nyilvánossá tétele reklám lenni, de a szegénység hálájának és gaz sze- retetének kifejezése, hogy a Tabánban is gon­dolnak a szegényekre és ha a szenvedő be­teg fehér vánkosok puha pelyhe és csipkés ta­karó alatt nem is fekszik : segítségére sietnek embertársuknak, hogy érvényesítsék orvosi tu- tudásukat a kötelesség és eskü szerint. Jubiláló iskola. íi. Verédy Károly általános tetszés között igy folytatta beszédét: „Szivem mélyéből üdvözlöm első sorban azt a fővárost, mely mindenkor nagy áldoza­tokra szánta el magát, a midőn iskoláinak fej­lesztéséről volt szó ; feláldozta erejét, mert tudta, hogy a mit tesz, azt bőven kamatozza a jövő. Üdvözlöm éppen azért a főváros ható­ságának áldozatkészségét és óhajtom, hogy mint eddig, úgy a jövőben is középfokú leány­iskoláit fejlessze, mert a mit itt cselekszik, az a közjót fogja eredményezni. közoktatásunk vezérlőeszméit tisztán vi­lágították meg azok az államférfiak, kik a köz­oktatás terén vezérszerepet játszottak : báró Eötvös József\ Fauler és Trefort. Ezek minden­kor hirdették, hogy a nőnevelést első sorban kell emelni és akkor lehet emancipatióról be­szélni. Most is oly szerencsés körülmények kö­zött vagyunk, hogy közoktatásunknak nagy érdemű vezetője éppen a nőnevelés terén szer­zett halhatatlan érdemeket. Örömmel üdvözlöm azt a körülményt is, hogy Ő exellentiájának akkori dermedt társadalmi életét és talán a budai társadalom első föllélegzésének tekint­hetjük azt a szabadságharcz leveretése után. Az élénk kis társaság — melynek egyik él­tető eleme az akkor élte tavaszát élő Titl István volt — csakhamar igen jó hírre tett szert. Sikerei, mozgékonysága, jól szervezett­sége ismeretes lett a pesti partokon is és csakhamar a pesti zenei körök különböző ma- tinée-ken való közreműködésre kérték fel. így tagjai a phílharmonikusok concertjeire is meg­hivattak. Részt vettek azon zenei előadáson is, melyet 1857. évben ő felsége fogadtatása­kor rendeztek. A reáliskola bokréta-ünnepélyen e férfi­négyes társaság Mozart egyik dalár adta elő. Midőn pedig a reáliskola felépült 185á-ben és az építési iroda lebontatott: e férfi-négyes tár­saságból vált ki és lett a „Muri“ társaság a 60-as évek elején. (Folytatása következik méltó képviselőjét van szerencsém tisztelettel bemutatni dr. Morlin Emil min. osztálytaná­csos ur személyében, kinek a polgári leány­iskola érdekében hazánkban nagy érdemei vannak. Különösen üdvözlőm a székesfőváros kép­viselőjét, a tanügyeit, a főváros fejlődéséért osztatlanul lelkesedő tanácsosunkat, ngys Rózsa­völgyi Gyula urat. Üdvözlöm őt azért is, mert tudom, hogy a mai szerény ünnep csak biztatóul fog szol­gálni arra nézve, hogy nehéz muukájában ra nőnevelés szent ügyét továbbra is fejlessze. Es üdvözlöm végül a tanári kart egyenként és összesen, de különösen ennek érdemdús igaz­gatóját, szívből óhajtva, hogy az eddigi fényes eredményekben gyönyörködve, abból merítsen a tanári kar erőt a jövőre. Végzem szavaimat azzal, hogy legyen e szent hajlék a mi volt: a tudománynak, vallásosságnak, erkölcsnek, de legfőképen az igaz, szeplőtlen honszer elemnek gyújtója.“ Másodiknak Dr. Morlin Emil min. osz­tálytanácsos, a közoktatási minister képvise­letében szólt, egyebek közt ezeket mondván : „Ebben az iskolában megtestesülve látjuk a polg. leányiskolák intézményének ideálját, a mely intézmény ápolásához, fejlesztéséhez a kormány is örömmel járul, és kiveszi a maga részét a mai ünnepélyből. Ez iskola múltja dicsősé­ges harezok győzelmét mutatja A műveltség fegyverével küzdött a magyar kultúra érdeké­ben, nemcsak a tudás, nemcsak az ismeretek terjesztésére törekedett, hanem arra is, hogy a nagy közönséget megnyerje a leánynevelés magasztos eszményének. Az egész városrész megmagyarosodására irányuló tevékenységével valóban nagy mun­kásságot fejt ki ezen iskola jelenleg is, midőn a női műveltség emelése mellett a nők kere­setképességét is fokozza a női keresk. iskola létesitése által. Köszönet a székesfőv. tanács­nak, hogy ezen intézetet támogatja, köszönet az igazgatóságnak és tanári karnak, hogy lel­kesen magasra emelte a színvonalat és elis­merés a közönségnek, hogy magas bizalmával támogatja az iskolát “ A közokt. minister képviselője után Rózsa­völgyi Gyula főv. tanácsnok a székesfőváros képviseletében beszélt; beszédje ez : ,,Tekintetes Igazgató Ur ! Mélyen tisztelt ünneplő Közönség ! Budapest székesfőváros közönsége a legbensőbb örömmel és megelégedéssel látja ünnepelni az igen tisztelt Igazgató Ur példás vezetése alatt álló tanintézetet, a mely intézet negyed százados működésre tekint vissza. Az intézet tanári kara magasztos feladatának buzgó teljesítése által szerzett jogezimet a mai ün­neplésre. iMagasztos, és mindenek előtt elis­merésre méltó, mert nem csupán művelt nőket képeznek, hanem azok magyar szellemi okta­tása által a hazának lelkes honleányokat is nevelnek, azok, kik a hazai társadalom, a köz­ügyek, a közjótékonyság, a közművelődés kö­rül örömmel, hévvel buzgólkodnak. A taninté­zet, mely egy negyedszázadon át ily elisme­résre méltó eredménynyel, ily magasztos ezé- lokat követ, méltó az ünneplésre és méltó a felsőbb hatóiágok igaz hálájára. Ezen őszinte meggyőződésből kiindulva üdvözlöm a székes- főváros közönsége, úgy is mint iskola hatóság nevében, a mai ünnep alkalmából ezen intézet derék Igazgatóját, a tantestületet és a növen­dékeket azon forró óhajtással, hogy ezen inté­zet sokáig maradjon kulturális törekvéseink előmozdítója s a magyar nők nevelésében tartsa meg továbbra is eddig üdvös szerepét.“ Az üdvözletek során első sorban is Péter Berta IV. o. n. állott a pódiumra, a mostani növendékek nevében üdvözölvén a tanári tes­tületet Őt követte a női kereskedelmi tanfo­lyam részéről Szakkay Rózsának következő beszédje: Mélyen tisztelt Igazgató Ur! Szeretve tiszt. Tanári kar! „Polgári lányiskolánk mai nagy­jelentőségű jubiláns ünnepsége nekünk, a női kereskedelmi tanfolyam növendékeinek kétsze­resen ünnepnap. Ugyanis tanfolyamunk a hatóság bölcs intézkedése folytán nemcsak kapcsolatba ho­zatott ezzel az intézettel, de rövid, öt eszten­dős története alatt azzal annyira összeforrt, mint, lélek a testtel. Az öt esztendő alatt az erőteljes polgári iskola vezetősége hűséges gyámolitója volr uj intézményünknek ; elősegí­tette növekedésében fokozatos megerősödésében és részesítette gazdag élettapasztalatainak ál­dásaiban. És most midőn a mai szép napon női kereskedelmi tanfolyamunk életerejében meg­erősödve jelenhetik meg ez ünnepély helyén, mi ez időszerinti növendékek, mélyen érzett hálánkat rójuk le a múltakban történtekért, — s midőn bizalommal nézünk a jövő elébe, keb­lünk egész melegségével üdvözöljük az anya­intézetet negyedszázados pályafutása öröm­ünnepén; üdvözöljük annak tanári testületét és a m. tiszt. Igazgató urat, kérvén az Egek Urát, engedje, hogy ez az intézet évszázado­kon át maradhasson állandó otthona a magyar nőnevelésnek, a vallásosságnak és a hazasze­retetnek. S adjon a Mindenható ez intézet ta­nári karának és vezéreinek a ra. t. Igazg Urnák erőt, hogy érdemekben gazdag működésüket még évek hosszú során át folytathassák a hazai nőnevelés, a magyar kereskedelem ja­vára Éljenek.“ Ezután a budai társaskörök egyik kedvelt alakja, a bájos megjelenésű Hauszmann Sán- dorné a volt tanítványok nevében mondotta el költői nyelvezeten irt s szép gondolatokkal fűzött következő beszédét: Mélyentisztelt Igazgató Ur! Nagyon tisz­telt Tanári kar! „A mélyen érzett hála. arany­szálai vezettek ide, hogy a volt tanítványok meg­tisztelő bizalma folytán ne csak oztoszkodjam ezen intézet örömében, de üdvözöljem e pil­lanatban aunak igazgatóját és tanári karát. E helyen felélednek lelkemben a múltak felejt­hetetlen emlékei. Lelki szemeim elé varázsolva látom a gondtalan gyermekkor pajzánságait. a serdülő leányka képzelmei tündérkertjének tarka virágait, melyeknek bokrétába kötése mellett tanárainktól eszmékéit lelkesedni, hon- leányi kötelességeket teljesíteni és az emberi­séget szeretni tanultuk. Ennek a szép múlttal biró intézetnek falai között nyertük utravaló- ként azt az ábrándos eszményiességet, mely az élet hullámzó tengerén a legválságosabb viszo­nyok között is felemel és biztatólag lelkesít. Az itt szerzett alapismeretek és emlékek verő­fényes napsugarai világítják be útjainkat, azok kölcsönöznek erőt és bátorságot a bizonytalan jövő küzdelmeihez. Ezeknek átérzése vezérelt ide, hogy mint volt tanítványa ennek az intézetnek volt társ­nőimnek nevében hálával adózzak a múltak szép emlékeinek és a hű tanítvány ragaszko­dásával üdvözöljem negyedszázados évfordulója ünnepén a múzsák e megszentelt templomát és ennek jelenlegi fuuctionáriusait, az Igazgató urat és a tanári testületet. Isten oltalmát és áldását kérem ez intézetre és tanáraira!“ (Vége következik.) „Római fürdőtelep “ -egy esület alapszabályai. i § Az egyesület czime: „Római fürdötelep- egyesület“. Székhelye: Budapest. 2- § Az egyesület czélja: a) Kieszközölni az egyesületi tagok ré­szére, hogy azok a római fürdő melletti s az alapszabályokhoz csatolt tervben feltüntetett területnek külön megjelölt részén maguknak családi ház építésére telket szerezzenek ; b) a létesítendő telep részére minden lehető állami és községi kedvezményt, illető­leg támogatást kieszközölni; c) minél olcsóbb hitelnyerés által a ház­építést megkönnyíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents