Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-19 / 51. szám
Budapest, 1807. (4) Deczember 19 BUDA és V 1 n s K E 3 § Az egyesület alakulása Az egyesület megalakult, mihelyt alapszabályait közgyiilésileg' megállapította és a magyar királyi belügyminisztérium ezeket jóváhagyta. 4- § Tagsag Az egyesület tagjai a telep telek-tulajdonosai, kiket a választmány vesz tel. A felvetel megtagadása esetén jogában áll az illetőnek a. közgyűléshez felebbezni. A megvett telken telekkönyvileg kitüntetendő azon korlátozás, mely szerint a telek mindenkori tulajdonosa az egyleti tagokat terhelő mindennemű közköltségeknek aránylagos részét viselni tartozik. 5. §. A tagok jogai. Minden egyesületi tagnak joga van : a) a második szakaszban jelzett helyen megszerzendő telkek közül legfeljebb 1000 O-jIig terjedő parczeüat vagy telekkönyvileg egy jószágtestté egyesítendő, de Összesen 1000 ölet túl nem haladó parezellákat tulajdonjogilag megvenni és azon hazat epiteni ; b) az egyesület ügyeinek mikénti állásá- 1 ról és vezetéséről bánéikor felvilágosításokat kérni, valamint az .egyesület választmányánál j írásban inditvanyol/at tenni. Ha az egyesület iránti fizetési kötelezettsegével hátralékban nincsen : választó és választható ; a közgyűlésén szavazati joggal bir, ezt megbízás alapján más tag' által is gyakorolhatja, egy tag azonban /egyszerre két szavazatnál többet (saját szavazatát is beleszámítva) nem gyakorolhat/ 6. §. A tagok kötelességei. a) A belépési nyilatkozat aláírása alkalmával mindenki 5 frt beiratási dijat tartozik fizetni. Ha a jelentkező a tagok sorába fel nem vétetnek, a beiratási dij visszafizettetik ; b) ezen beiratási dijat az is köteles befizetni, a ki valamelyik tag telkét esetleges házzal együtt átveszi s e czimen válik az az egyesület tagjává; e) minden tag köteles a közköltségek fedezésere és pedig planirozás. a közutak és járdák feltöltese és elkészítése, valamint az utezak befasitási költségeire, úgyszintén a gőz- hajozasi állomás létesítésére az előzetes költségvetés szerint íj-ölenkint 1 frt 35 krban megállapított, összeget a telek vételére vonatkozó szerződés aláírásakor, továbbá a csatornázás létesítése körül felmerülő költségek fe- , dezésére szinte megközelítő számítás szerint I L-J-ó.ieiikint 30 krral megállapitott költséget, ugysziute a vilígitás berendezési költségeit a közgyűlés által meghatározandó későbbi határidőben befizetni ; a választmány azonban a fel írásbeli kérelmét« telekkönyvi biztosítás mellett a/v CZeii pontban felsorolt költségek lefizetésére 3 hóig terjedhető halasztást adhat; 4) a közgyűlés által évről-évre raegha- taiozanfió kulcs szerint a viz és világítási I dijat, karban tartási és netalán felmerülendő I e8óeb költségeket birtokarány szerint a választmány által az egyes telektulajdonosoki a kivetendő összegben, ugyancsak a közgyűlés által meghatározandó határidőben, az egyesület pénztárába befizetni ; e) minden egyesületi tag köteles telkét a szerződés megkötésétől számított 6 hónap alatt es pedig az utczai vonalat léczkeritéssel va£y vasrácscsal, a belső vonalakat pedig a határos telek birtokosával történt egyéb meg- »dapodás hiányában deszkakerítéssel ellátni; f) a házak tűzkár elleni biztosítása kötelező. 7 § A tagság megszűnése. Az egyesületi tagság megszűnik, ha az egyesületi tag telkétől, illetőleg házától önként vagy kényszerűségből megválik. 8. §. Az egyesület tartama. Az egyesület fennáll mindaddig, mig a közgyűlés a felosztást ki nem mondja, ily határozat hozatalához a, rendes tagok 2/3-ának hozzájárulása szükséges. 9. §. Az egyesület igazgatása. Az egyesület ügyeit az igazgató-választmány vezeti, mely áll az elnök, két alelnok, jogtanácsos, titkár.'pénztárnok, ellenőr, 8 rendes választmányi és 3 vaiasztmanyi póttagból; ezek tiszteletbeli hivatalok lévén, azokkal semmiféle fizetések vagy javadalmazások nem járnak. 10. §. A választmány megbízatása 3 évig tart, úgy azonban, hogy a választmányi tagok egy- harmada minden évben kilép, még pedig az első közgyűlésen megválasztottak sorshúzás, a későbbiek pedig választásuk sorrendje szerint. A kisorsoltak, illetve kilépettek újból megválaszthatok. 11. §. Az igazgató-választmány, mint az egye siileti tagok meghatalmazottja, .számadás és felelősség terhe mellett intézi az egyesület mindazon ügyeit, melyek a közgyűlésnek fen- tartva nincsenek. (Vége következik). S s m e r ősei n k. — Árnyak és fények. — Nagyőszi Ferencz dr. A budai társasétet vezetésében és irányításában dr. Nagyőszi Ferenczne/c kiváló szerep jutott,. Mert hiába, az okos. művelt és tenni vágyó ember mindig érvényesül, mindig megtalálja a maga működési körét, melyet betölteni hivatott. Nagyőszi Ferenczet minden tekintetben sok oldaluság jellemzi. És bármely téren kívánja is érvényesíteni kiváló képességeit, min- j denütt beválik, mindenütt derekasan helyt áll | magáért. Aránylag fiatal ember még, igy hát j természetes, hogy vállakózásai mindig sikerrel végződnek. De nemcsak fiatalos hév vezérli őt cselekvési eljárásaiban, nem pillanatnyi fel- lobbanás az, a mi tetteinek a rugója, hanem a komoly férfi meggondoltsága, igazi éréivé egy érett elmének vezetik őt élete pályáján, melyet, jobban, nagyobb kötelességtudással kevesen töltenek be úgy, mint ó. Mint tanár közszeretetben áll nemcsak a szülők előtt is. Előadásait kitűnő készültség jellemzik. E mellett nem rideg, hanem nyájas és leereszkedő a gondjaira bizott gyermekekkel szemben, kiknek erkölcsi nevelésével is behatóan foglalkozik. És nemcsak a katedráján örvend ő jóleső szeretetnek, közkedveltségii ő úgy a magán életben, mint a budai társas körökben, melyeknek egyik számba menő, agilis tagja. E körökben különösen kiváló szónoki tehetségévé tűnt fel, s elmondott alkalmi szónoklatai úgy a tartalom, mint a forma tekintetében mindig nagy tetszésben részesültek A jótékonyság gyakorlása iránt is kiváló érzékkel bir, s mindig gavallér módon nyitja meg az erszényét, valahányszor valamely humánus vagy kulturális czél előmozdításáról van szó. Sokan talán azt mondhatnák: köny- nyü neki áldozatokat hozni, van bőven miből! Igaz, jómódja s rendezett anyagi viszonyai ezt mindenesetre megengedik. De hiába való volna nagy vagyona s gazdagsága, ha szivét nem lakná emberies jó érzés, s elméjét nem irányítaná n kulturális törekvések iránti nemes gondolkodás. Ezek a jó tulajdonok emelik őt ama számos vagyonos ember fölé. kik csak a saját jóllétökre, a saját gyarapodásukra gondolnak. Nagyőszi Ferencz mint vezető is kiváló erényekkel ékeskedik. A „Tanférfiak és Tan- iigybarátok tekéző körének“, mely a szórakoztatáson kívül a jótékonyságnak is szolgálatában all, ő az elnöke S ez a csekély tekintélynek örvendő társaskör az ő tapintatos, higgadt vezetése mellett a legszebben virágzik és folyton gyarapodik. Érdemei közül megemlítjük még azt a hazafias elhatározását, melylyel idegen hangzású régi családi nevét (Trübswetter) nem régiben magyar névvel cserélte fel. Üdvözöljük öt e szép elhatározása alkalmából is, és kívánjuk, hogy törekvéseit olyan mértékben koronázza siker, a mily nemes am- biczióval munkálkodik közügyeink terén 1 Népünk delejes orvossága. Tanulmány ; írta Haefßer István. A történelmileg elkeresztelt korszakok folytatását képező papír korszak is lejárta magát. helyet kényszerülvén engedni vetélytársá- nak — a jelen század végén rohamos fejlődéssel előtörő villamosságnak. Szervünk villamos voltáról ugyan már az öreg Galenos (f200) is tesz említést — mint korának egyik leghíresebb orvosa, s húsz kötetet meghaladó művében több helyütt elmélkedik az emberi szervben „szerte lakozó villámlásszerü valamiről“ mely az ember sár kából ab agya felé működik Erről aztan fényes bizonyítékot szolgáltatott is Edison a természettudósok utolsó heidelbergi gyűlésén — midőn azok bámulatára egy általa szerkesztett 3—5 gyertyafényt nyújtó kézi lámpához ti villamosságot mindenki a saját teste által képeztethette. A villamosság szülte delejezés és akaraterő átviteléről a, középkor hires bűvészéi és varázslóiról reánk maradt feljegyzések mint olyanról tanúskodnak — a melylyel „békóba verhető az ember reste-lelke“ bizonyos közvetítők közbenjárásával. A delejes rokonszenvvel való gyógyítást,, illetve az ellenszenvnek átvitelét emberre vagy állatra már a legrégibb korban alkalmazták, s ezeknek gyakorlása sokkal előbb Használatban volt már — hogy sem az orvostan tudomáuy- nyá vergődött fel A delejes rokonszenv létezéséről emlit Varró, Hippokrates ; az ó és uj szövetségben: Mózes és a királyok könyvei, Máté, Márkus, Lukács és Jáuos evangélisták, a héber Talmud, az Apokalypsia összes müvei. Abu- Djaafer kalifa és tudós (Almanzor), Ibn-Sina (Avicenna) hires arab orvos — előbbi a 8-ik, utóbbi a 10 ik században. E mellett bizonyitnak a középkor siralmas igazságszolgáltatásából kifolyó összes boszorkányperek, a nemzetközileg elterjedt babona hite, a megigézés és megrontás hagyományai s a még manapság s létező b ü b áj o s és j avas egyének működése. Nagyon valószínű, hogy a modern spiri- tualismusnak — a mely a szellemet mint őserőt külön választja a szerves anyagtól s azt emennek elmúlása után is közöttünk élve létezőnek — vagy legalább is bizonyos közvetítés által megidézhetőnek vallja — ősanyja a delejes rokonszenv felfedezése volt. Rokonszenr alatt azon tüneményeket értjük, melyek a szerves testek egyesülése és «sereviszonya által az élő természettel és a világegyetemmel hozatnak egymás közt létre — mondja egyik művében a halhatatlan német orvos bölcsész — Hufeland Tálán azt is mondhatjuk : együttérzés,
