Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

BUDA és VIDÉKÉ. Január 3. Budapest, 1897. (5.) nősen a szentendrei vidék fejlődése érdekében kívánatosnak tartjuk és reméljük, bogy e kér­dés a küldöttség kérelméhez képest kedvezően fog megoldatni. Különösen alkalmasnak tartanok a vasút végpontjául a budai Bombateret, melynek az apáczakolostor felöli részén a vasút semmi más közlekedésnek nem állana útjában. Alkalmas­nak tartjuk ezt annál inkább, mert az árucsar- nok e téren fog felépülni, az élelmi szerek tehát a vidékről közvetlenül az árucsarnokig lesznek szállíthatók. Dh ez esetben elvárhatjuk a vasutigazgatóságtól, hogy ide a fővároshoz méltó díszes csarnokot fog állítani. Karácsony az árvaházban. A Megváltó születésnapjának előestéjét kegyeletes szívvel s nagyszámú érdeklődő közön­ség jelenlétében ünnepelte meg a székes-fővárosi M a j e r F e r e n c z-fi u á r v a h á z. Az épület I. emeleti tágas terme, hol a hatalmas, szépen feldíszített karácsonyfa volt felállítva, alig volt képes befogadni az ünnepi vendégeket, kik között társadalmunk több kiváló egyéniségét láttuk. A lélekemlő, szép ünnep d. u. 4 órakor vette kezdetét az árvák háromszólamu karéne­kével. A 75 árva körülállva a csilogó kará­csonyfát, szívhez szóló hangon rászenditették a szép éneket: Szivünk, lelkünk úgy örül. A karácsonyfa körül. Az ének elhangzása után az egyház kép­viselője: Rosta házy Kálmán, krisztinavárosi plébános, intézett megindító, alkalmi beszédet az árvákhoz, Isten és embertársaik iránt való szeretetre s a jótevők iránti hálára buzdítván az árva gyermekeket. A tanulságos s mély figyelemmel hallga­tott szép beszédet az árvák éneke követte, mely után Császik Ferencz, árva, lépett elő s hálás szívvel mondott közönetet mindazon jó­tevőknek, kik a karácsonyi ünnep boldogító örömeiben a szegény árvákat is részesíteni kegyesek voltak. Az árvának tetszéssel fogadott köszönő szavait újabb ének követte, melynek elhang­zása után So mly ay József, árvaházi igazgató, rövid beszédben előadta, hogy e humánus inté­zet nemes feladatát igyekezik kellőkép meg­oldani. Két vezér-csillaga van az árvaháznak az egyiken e szó tündöklik ragyogó betűkkel: „Imádkozzál!“ a másikon pedig, hogy: „Dolgoz­zál !“ A gyermekeket itt az örök s végtelen jó- ságu Isten imádására s kitartó, hasznos mun­kásságra nevelik. — Megköszönve az egyház főpapjának, a hatóság jelenlevő képviselőjének s a díszes közönségnek az árvák iránt tanúsí­tott jóindulatokat és meleg érdeklődésüket, kí­vánja, hogy a szent karácsony ünnepe hozzon mindenkinek oly boldogító örömet, mint a sze­gény árváknak hozott. Az éljenzéssel kisért beszéd után a gyer­mekek záró-éneke következett. — Kezdetét vette most az ajándékok megtekintése. Két hosszú s lépcsőszetes emelvények voltak el­helyezve a nemes emberbarátok adományaiból beszerzett drága, szép játékok s egyéb értékes tárgyak. Az árvák örömét leírni alig lehet, a közönség maga is gyönyörrel szemlélte az íz­lésesen csoportosított ajándékokat s látható öröm­mel távozott az intézetből. — Ejfélt ütött az óra, midőn a gyermekek, eltelve a szent.este boldogító örömeitől, nyugalomra tértek. A karácsony estéje némcsak az árváknak, hanem az intézet egyéb alkalmazotainak is ho­zott örömet. A főváros Tanácsa 75 irtot szava­zott meg karácsonyi ajándékkép az árvaház alkalmazottjainak; ez összeget Kertscher István, árvaházi m. elnök, az ünnepély befejezte után azonnal kiosztotta a tanítók s a többi al­kalmazottak között. A jó tett maga a szeretet. Kívánjuk, hogy az isteni Megváltó szeretetének tüze ne alud­jék ki soha az emberiség szivéből! * Adomány az árváknak. A székesz- ’ővárosi „May er-ár vaház“ ’karácsonyfájár Habban a következő nemes-szivü adakozók c Jdtékbe kegyes adományaikat: Halperth Id­dor gyűjtés 49 frt, (ehhez járultak : Halperth Izidor 5 frt, Schlesinger és Pollakovits 5 frt, Ifj. Kohn Ármin 5 frt. Strasser és König 5 f t, Schreiber D. és Fiai 5 frt, Deutsch és Pollák 5 frt, D. M. Amar 5 frt, M. Heller 5 frt, Flo. Sai. 3, Deutsch fiai 3, K és S. 2 frt, Polako- vits Zs. 1 frt.) Németh Titus gyűjtés 26 frt, (Ehhez járultak: Németh Titusz 2 frt, G. K. 3 frt, Steinbach Emilia 2 frt, özv. Steinbach Gy.-né 5 frt, Steinbach Luiza 4 frt, E. M. A. B P. 10 frt,) Geittner A. József 10 frt, Győri Gschwindt Mihály 10 frt, Löwenstein Antal 10 frt, Krisztinavárosi Polgári Casinó 10 frt, Gali­lei társaság 5 frt, Schumy István 5 frt. Zettel Adolf 5 frt, Vük Lajos 5 frt, Kertscher István 5 frt, Báró Lipthay Béla 5 frt, Röszler Károly 5 frt Ráth Károly 3 frt, Kohner Ágoston 3 frt, Kanitz C. és fiai 3 frt, Wollner Lipót 3 frt, Osztoits Mihály 3 frt, Gál Károly 3 frt Huber Antal 2 frt, Baletkai Mihály 2 frt. Neruda Nándor 2 frt. Wannek Antal 2 frt, Schumy Rezső 2 frt, Rupp Imre 2 frt Huszár Adolf 2 frt, Oihauser Pál 2 frt, Kleiner N. 2 frt, Perin­ger Ferencz 2 frt, Biscara Endre 2 frt, Scheich Károly 2 frt. Eisdorfer Gusztáv 2 frt, Dr. Ker­tész Ába 2 frt, Palanek Ferencz 1 frt, Fraun- haffer család 1 frt 10 kr, Török György 1 frt, Szőllősy István 1 frt, H A. 1 frt, Vajdafy Gusztáv 1 frt, Linc/bauer Fülöp 1 frt, Kranz Ede 1 frt, Kurzweil Vilmos 1 frt. Lederer János 1 frt, Dr. Ott Ádám 1 frt, Zsák Hugó 1 frt, Szuly Gyula 1 frt, Kurländer N. 1 frt. — Az árvák nevében a kegyes adományokért hálásköszönetét nyilvánítja s pénz-adományo­kat bármikor örömmel fogad s szt az árvák neve alatt takarékpénztárban gyümölcsözted — S o m 1 y a y József, árvaházi igazgató (Buda­pest, I. kér. Városmajor-u. 31. sz.) A zsámbéki romok. Irta : Nyirák Károly. Budapesttől nyugoínak körülbelül 29 kilo­meter távolságra fekszik a Vértes hegység ol­dalán Zsámbek nagyközség. Igen jó fekvése van, vasúti állomása Herczeghalom puszta, mely Metternich herczegnö birtokát képezi, fél óra távolságra fekszik a községtől. Lakóinak száma 4 és Va ezer lélekre tehető, katholikus vallásuak, a német nyelvet beszélik, de legnagyobb része folyékonyan beszél magyarul is. Lakói föld- miveléssel és tenyésztéssel foglalkoznak, továbbá kőbányáiból igen sok követ fejtenek ki, szál­lítván Budapestre, hol jó pénzért eladják. Az uj országház építéséhez is sok zsámbéki követ használtak. Egy évtizeddel azelőtt a hegyekben még igen kitűnő borok teremtek. Hajdan igen jelentős helység volt, s a török időkben basa székhelye. Török mecset, fürdő, vízvezeték, továbbá a későbbi eredetű Zichy-féle várkastély romjai még most is lát­hatók s ezeket még napjainkban is sok idegen jön megnézni, Igen szép itt a Nagy Lajos í korabeli lovag-terem is. A török fürdő, melyet utóbbi időkben csak török kútnak nevezett a lakosság 1893. évig nyitott forrás volt s mely sokszor ragá­lyos betegségek okozója volt, Gaul tanár terve­zete szerint teljesen elzárták kőlapokkal s most négy csapon teljesen szabályozva folyik a kris­tálytiszta viz, a csapok alatt elkészített csa­tornákba. Azon idő óta a járványos betegségek majdnem teljesen ■ kipusztultak a községből, különösen a dií'teritisz azóta teljesen eltűnt. A köznépnél ugyanis az volt a szokás, hogy a nyitott kútba korsóikat bementették és oda­haza az egész család a korsóból ivott, most azonban ez meg van akadályozva. A kitt magas kőkerítéssel van körülvéve s egy kőlapra a következő van bevésve: Helyreállittatott: Khan Simon bírósága és Nyirák Gyula jegyzősége idejében 1893. évben. 1250/év körül kezdett építtetni Sam« bök1) helység a hegyen és a hegy lejtőjén a S fs ' \ ■ ­vár, a templom s a zárda körül. A zsámbéki templom romja igen nevezete műemlék, mely a hires párisi Notre-Dame mintájára a Xll-ik században épült s melyet a >répostsági kolos­torral együtt a premontreiek bírtak volt. A rend II. István korában 1125 körül jött hazánkban s itt csakhamar elterjedt. A káptalanok reformálásának szükségessége ná­lunk is közóhajjal találkozott. Árpádházi kirá­lyaink egyébként sem mulasztottak egyetlen alkalmat sem, hogy úgy a vallásosságot mint a nyugati mii vei'séget hazánkban terj< (szók, mit éppen a szerzetes-rendek betelepítésével é'tek el. E nemes érzéstől indittatva nem kell c.-o dálkoznunk ha 3 — 4 V lefolyása alatt .. pre­montreieket is betelepítve látjuk hazánk kü- lömbözo vidékeire. Henszlman* 2) a következőket írja a zsám- béki apátság felől: „Nevezetes premontrei egy­ház a zsámbéki prépost sági templom (mely most már rom) fejlettebb a jaki és a lóbenyi- nél; e haladás a kívülről polygonnal zárt szen­télyben az osztályok határa közt jól elhelye­zett és nevezetesen kiszökő tárnáin, de főképen az ikertorony aljának mesteri elrendezésén ennek kiváló szépségén mutitkozik. Alaprajz tekintetében a zsámbéki romot a feltűnő egyszerűség jellemzi. Például hiány­zik a kereszthajó, sőt a tszentély is igenkicsi. Nehéz zömök oszlopok választják el a közép­hajót az oldalhajóktól. Ezen oszlopok még máig is teljesen épek oly erősen voltak építve. A mennyezet boltozatos, eleinte félkör ivü donga, majd pedig kereszt, amenyiben az át­meneti korban a csúcsíves boltozat volt hasz­nálatban. Egyes freskók a falakon még teljesen kivehetők. Például a jobb oldal hajó elején Szentháromság képe látható, ugyanott egy barát alak térdelő helyzetben látszik, ez imádkozik. A kép még igen jól kivehető. Látszik még egy Mária kép is a nagy hajó bal oldalán ez szintén freskó de (már nem teljesen kivehető. Igen szép még egy magányosan álló bolthajtás is mely a magasban teljesen szabadon van tá­maszték nélkül ebbee még meg van az örök égő lámpának vas karikája is. Néhány évvel ezelőtt az országos műemlékek bizotsága pár ezer forintot rá szánt és Mőler műépítész ve­zetése alatt némelig kijavitatta és megmentette az enyészettől. Például igen szépen kijavította a jobboldali s még épebb toronyba fölvezető csiga lépcsőt, úgy hogy a toronyba most igen jól, fel lehet menni. Igen jó volt, hogy deszka kerítéssel vétette körül legalább mindenki nem egy könnyen juthat romok közelébe. Tart továbbá egy állandó őrt is s ezen őrre van bízva a felügyelet is. A zsámbéki premontrei templom rom Keresztelő szt. Jánosról nevezett prépostság. Ezen pérpostság alapitói a szolgagyöri Kövárdy grófok elődjei voltak 1258 körül, nevezetesen Smaragd comes székesfehérvári prépost, királyi alkanczellár s választott kalocsai érsek, továbbá ennek öcscsei Gylet és Egyed comesek. Smaragd comes Répás falut járulékaival, Zerven földet erdeivel kaszálóival és szolgáival, továbbá az egész zsámbéki határ harmadrészét Gylet és Egyed pedig két pusztát, névleg Szer- daheljt és Pátkát adományozták a monostor­nak3). VIII. Bonifácz pápa az 1295 évi bullájá­val megemlékezik a prépostságról, megjegyez­vén róla, hogy az esztergomi érsekség jogható­sága alá tartozik4). A monostor s igy a régi község neve Sambok volt. De a Sambok szó századok for­gása alatt változhatott a nép szájában Sambég s végre Zsámbék-ra. A zárdát, s igy a monostorhoz tartozó összes birtokokat is a premontreiek birtokából, Mátyás király nem tudni mily okokból elvette s 1476-ik esztendőben a pálos barátoknak ado­mányozta. Ezek építették a kolostor mellett (melynek ma már csak alapkövei vannak meg) ’) Sambuk község megfelel Zsámbéknek lásd dr. Balics Lajos Egyház történelem Il-ik kötetének 277-ik lapját. 2) Henszlman: Mittheilung der k k. Central műemlékek czimü müve 122. k lap. •} Lásd: Fejér, i. m. IV., 2., 482. 4j U. o. VI., 1., 350—1. A monstoroknak régibb pőréről, lásd Magyar Sión, 1869.585.

Next

/
Thumbnails
Contents