Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-01-03 / 1. szám

/ ** Budapest, 1897. (6) a nagyszerű pinczét melynek két hatalmas torka van, teljesen köböl kiépitve nagyszerű bolthaj­tásokkal ellátva, ezen pincze 1890 ér óta Okv Lajos volt országgyűlési képviselő birtokában van. Igen érdekes Ipolyi A., A magyar rnüt.ör- téneti emlékek tanulmánya, Századok 1878. 31—38., mely a következőket módja. „A mily virágzó volt a műizlés, úgy emlékeink számá­ról alig szólhatunk. Az Árpád korszaknak legtöbb alkotása az újabb műizléseknek áldoza­tul esett melyekben átalakult, vagy egészen le­rombolva, nekik helyt adott. Például a Zsám- bóki Notre-Dame mintájára épitett templom is te jesen romba dőlve áll. Sajátlag tehát csakis a fennmaradt emlékeknek, ezek romjainak sza­máról lehet szó stb. Ezek szerint az építészet képezi minden, a valódi haladás és miveltség eszméjétől áthatott nép művészeti é’etének központját. Minden művészet között ez tárja elénk leginkább a népek tudását, törekvését, szándékait, szépészeti érzékét, művészeti tehetséget, s a leghübb tü­köré mindama vonások és irányoknak, melyek bizonyos korszakban valamely népnek sajátjai voltak. Az építészét ugyanis a legközvetlenebb kifejezése a népek szellemi és anyagi szükség­leteinek, s legviiágosabban érzékiti meg az élet és a művészet kölcsönös egymásra hatását. Meg is látszott ez a régi magyarokon. Lelkem el némul, s bizonyos szent ihlet- ség vesz rajta erőt, midőn a hegyoldalon a temetők közt fekvő gyönyörű romokhoz megyek, eszembe jut, hogy szegény magyar hazánknak is kijutott egy ezredéves pályája alatt a szenvedé­sekből és a keresztből, melynek oly sokáig vértanúi védője volt a gaz pogány török ellen ; bizonyos nyomasztó szomorúság fog el. De mint­egy megkönynyebülve érzem magam, ha egy kevéssé fohászkodom, s imádkozom, akkor jól esik az nekem, mert bizonyos megnyugvást szerzek lelkemnek, s jólesik, ha elgondolkozom a néma csendes magányban, hogy mi mindent láttak e kopasz falak s ilyenkor eszembejut a régi magyar vitézség és dicsőség, ilyenkor az­után nehezemre esik elválui a lármás vércsék és huhogó baglyok székhelyétől. Különfélék. — Milán király Budán. Rokoná­nál volt, gróf Hunyady Lászlónál, a ki a mienk. Ki az, ki jobban istápolná a budai érdekeket, mint gróf Hnnyady László és szeretett neje, a kegyelmes asszony? Eljött ide Milán király a szerbeknek még most is dédelgetett uralkodója, hogy rokonszenvét kinyilatkoztassa Magyar- ország iránt. Elmondta Beniczkyné Bajza Lenkének a kiváló Írónő­nek egy a Hunyady László ő excellen- eziájáuak palotájában szűk körben meg­tartott ebéd alkalmából, — hogy szereti ezt az országot, hol ősei birtokosok voltak, és csendes nyugodalmának rév­partja csak is ez az ország lehet. Nem a nagy politika diktálja ezeket a szava­kat, de jól esik nekünk, hogy egy barát­ságos allam volt uralkodója ki-bejárta az egész világot, tapasztalatokkal meg- bővülten, megbecsüli a magyart. Itt akar megtelepedni ebben az országban, a melynek lakói ezred óv viharjai között, ádáz csaták dulásai közepette min­dég ápolták: a vendégszeretetet. Isten hozta Milán királyt közébünk! Budán akar lakni, hol festőibb táj nem kínál­kozik sehol e kerek földön. A bástya­sétányról nézte végig Budának begyko- szoruzta vidékeit Gróf Hunyady Lászlóval és a jótékonyságban párat­lan nejével. Megállt szeme a Jánoshegyen majd a Svábhegyen, és délre a Sasbe­gyen, és midőn Gróf Hnnyady László a , \ L BUDA ép VIDÉKÉ főur és neje a főurnő arra a tájra • figyelmeztette Milán királyt, azt mon­dotta: „Soha ennél szebbet nem láttam“ Gróf Hunyady László szereti Budát és ennek környékét, megmutatja fejedelmi rokonának ennek szépségeit. Nekünk pedig öröm az, hogy ily magas párt­fogóval dicsekedhetünk, ki mindent el­követ arra, hogy a Duna jobb partja is, a régi dicsőségében felvirágozzók. — Kitüntetések. Mechwart Andrást a király Ö felsége a Ferencz József rend közép- keresztjével, Hauszru in Alajost a művészeti es iroda1!!!! jelvénynvel tüntette hi. Üdvözöljük a két érdemes polgárt a megérdemlett kitüntetés alkalmából. — Szerkesztőváltozás „A külföldi szónoklatok“ czitnü kitűnő folyóirat szerkesz­tését uj évtől fogva König Gusztáv, lapunk munkatársa veszi ár,. — A kiállítási kitüntetésekhez. A prakfalvi gyár kiállított czikkeiről elismer­ték a szakértők, hogy a gyár kitűnő hírnevé­hez méltó elsőrangú, teljesen szabatos kivitelű gyártmányok. Kiváló érdeme a gyártelepnek a mivel nagy érdemet szerzett a tekuikai ipar terén hazánkban, hogy az öntött aczéi gyár­tását nálunk meghonosította. Ezen kívül sajtolt lapátokat és hengerelt butorcsöveket egyedül ké zit az országban. Egyedül ez a gyár teljesít vaslemez háztetőfedóseket az Aradi-féle a gya­korlatban kitünően bevált szabadalmazott rend­szer szerint s erre nézve nem jelentéktelen megrendeléseket kap külföldről is. Egyedül ez a gyár készíti az Aradi-féle szabadalmazott öntött aczéi üllőket. Maga a gyár pavilloDja, melyet vörös fenyőből és vasból a gyár állí­tott elő, előkelő Ízlés és kivitel tekintetében olyan sikerült mü volt, hogy a kohászati ki­állítás látogatói előtt mindig feltűnt. Ez a gyár csakugyan megérdemelte volna a legnagyobb kitüntetést. Nézzük végig a diszokmányozottak lajstromát, s kérdjük, hogy van-e köröttük sok, a ki a legnagyobb kitüntetést olyan kétség­telenül kiérdemelte volna, mint a szepességi gróf Csáky-féle prakfalvi vasgyár! -Kézsmárki levelezőnk nagyon elkeseredetten ir nehány szepességi és szomszédos kiállítók kellő mél­tánylásának szembeszökő elmaradásáról, egyebek között a gróf Csáky-féle vasgyárról. Megbocsát t. levelezőnk, ha nem akarjuk a milléniumi évet az ő bár méltó keserűségeinek özönével befejezni s reméljük, hogy ezért nem vonja meg tőlünk további támogatását. — Családi házak Budán Öröm­mel konstatálhatjuk, hogy ezen ügy iránt külö­nösen intelligens középosztályunk érdeklődik. Tudtunkkal az előjegyzések oly tömegesen érkeznek, hogy a tervezők nyugod­tan kiválaszthatják az intelligentia színét, javát. Mert a tervezőknek nem csak az a czél lebeg szemük előtt, hogy családi házakat építsenek, hanem az is, hogy a telepesek között egyet­értés, barátságos jó viszony legyen. Ajánljuk tehát mindazoknak, akik saját maguk, valamint családjuk jövőjét szivükön hordják, hogy ezen kedvező alkalmat, a midőn aránylag kevés pénz­zel ezen az Istentől megáldott és nagy jövőt Ígérő vidéken saját otthonukat megalapíthatják — el ne mulaszszák. Közelebbi értesítés a szerkesztőségben. Népszerű felolvasások. A népszerű felolvasásokat rendező társaság felolvasásai ér­deklődéssel szép közönség előtt folynak. Remél­jük, hogy a felolvasásokról közönségünknek az egyesület elnöksége időnként tájékozást nyújt. Mi is azon leszünk, hogy a felolvasásokat is­mertessük. — A budai zeneakadémia Hoff­mann Henrik Hamupipőke czimü regéjét adta elő eLő egyesületi hangversenyén. Az ének- és zenekarra irt munka elég jelentéktelen, de pél­Január 3. dás és külön dicséretre méltó az a buzgóság és lelkes szorgalom, melylyel Szautner karmes­ter vezetésével a müvet előadták. A budai zene- akadémia művészi nívója fokozatosan emelke­dik, örömmel figyeljük meg évről-évre a zene­kar szabatosabb, egybevágobb játékát, a karok szebb hangzását és nagyobb preczizióját. A Hamupipőke szólóját Bleuer Andorin énekelte sok ízléssel; a tündérkirálynő személyesitője Szörényi Bella pedig valóságos feltűnést kel­tett szépen csengő, töm^r alt hangjával és intel­ligens előadásával. A kisasszony az operais­kola kitűnő növendéke. Zádor Dezső baritonja is egészséges, fejlődésre képes orgánum, mely még csak merev egy kissé, a fiatal énekes kü­lönben meglepő rutinnal es zenei biztossággal énekel s a mai est folyamán Bleuer és Szöré­nyi kisasszonyokkal együtt minden szám után megújuló tapsokat kapott. A szöveg gondos és Ízléses fordítása Perleberg Artur dr. munkája. _ Karácsony. A karácsonyi ünnepek elmúltak. Gúnya fekete karácsony volt. Buda legnagyobb részét sártenger borította. A Tabán, Országút, Városmajor s a déli vasút pályaháza előtt majd nem feneketlen volt a sár. Korcsolya egyletünknek semmi dolga sem volt, de a csol- ank egyletre különösen a déli vasútnál nagy szükség lett volna. A sárban a napokban egy bérkocsi feldőlt, a szerencsétlenül járt kocsis! a mentők vitték be aggasztó állapotban. A kocsiban Lits Gyula országos képviselő üllt, ki alig birt u kocsiból ki keveredni. Hála Isten­nek baja nem történt. Karácsony ünnepén meg­teltek a templomok. Szép ünnepélyek voltak a2 árva és szeretet házakban, a katholikus tanon czok etthonábau, A budai kereskedők és iparo sok felé több figyelemmel fordult a közönsé{ mint egyébkor. — Budáért. Az eskü-téri hid ép i tése. Az eskü-téri híd próbafurási munkálat fi a pesti oldalon, szemben a belvárosi templom mai már befejezték s most átvitték »fúrógépe két Budára s a Rudas-fürdő és az Ordög-áio közt folyik a talaj kutatása. A télen a két hidf talajfurási munkáit végzik el 8 tavaszszal hoz záfognak az alapozási munkához. Az uj hid egynyilásu lesz s már részletterveit is kidol­gozta a kereskedelmi minisztérium hídépítési osztálya. — A Margit-rakodó kiköve- z é s e. A mérnöki hivatal bemutatta a tanács­nak a II. kér. Margit-rakodónak a Halász-utcza és Pálffy-tér kzzt leendő kövezésére vonatkozó részletes építési terveket és költségvetést. E szerint az összes építési költségek 177.000 frtba rúgnak. — Az omnibus z-k özlekedés. A közrendészeti bizottság tárgyalta a budapesti omnibusz-társaság kérvényét a közlekedés meg­szüntetése tárgyában. A bizottság tagjai közül a tárgyhoz hozzászóltak : Rudnay Béla főkapi­tány, Grósz Sándor dr., Kiss József dr., Köloe: Fülöp, Komoróczy Sándor, Viola Imre tanácsos s azután meghallgatták az omnibusz-társasáj képviselőjét, Molnár Artur is. A bizottság az javasolja a közgyűlésnek, hogy január 1-én jog legyen a társaságnak a pesti két vonalat meo szüntetnie, mig a budai három vonalat az 189 évi márczius végéig köteles föntartani, a mik< is a társaság a 10 000 frt biztosítékot vissz; kapja. A fővárosnak a pesti oldalon azoi.n joga lesz, a budai oldalon pedig 1897. márczii végével az üzemet bárkivel is folytatni. A sze ződés egyéb határozmáuyai érvényben maradna Azt hisszük, hogy a budai vonalak jövedelm zőbbek a pestieknél. Könynyebb kocsik p. aluminium szerkezettel a vállalat anya sikerét jobban biztosítanák. Ezen kívül szí séges lenne, hogy az útirányokat szaporítani — A Budai Könyvtár Egyesül zártkörü-tánczmulatsága, miként minden évi ezúttal is első oly mulatságaink között, együtt szoktuk találni, a buda intelligent szivét, javát. Ott látjuk évenkint városrész’ legtekintélyesebb vezérférfiait, kik ekként megmutatják, hogy e derék kulturintézm érdekeit, menuyire szivükön viselik. Az es pártolói sorában a többi közt ott találjuk Darányi Ignáczot földmivelésügyi minister.

Next

/
Thumbnails
Contents