Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-24 / 43. szám
Budapest, 1897 (3.) BUD A és VIDÉKE Oktober 24. ványt, melynek értelmében vidéki szövetségeinket már meg is kerestük. A ki a humanizmus eszméjétől őszintén át van hatva, az képes csak átérteni ennek az indítványnak a fontosságát, ennek a konkrét czélnak nagy jelentőségét; mert van-e a jövőnek elijesztőbb képe a munkásra nézve, mint az, melyben önmagát a legkétségbeejtőbb nyomornak kitéve látja, — midőn majd véletlen szerencsétlenség folytán nyomorékká, munka- képtelenné válik, midőn a fizikai törvények kérlelhetetlen folyományaként elöregszik, szervezete elgyengül s betevő falatját sem képes megkeresni, s meg van fosztva attól a reménytől is, hogy helyzete valaha is jobbra fordulhasson. Ezért van szükség a magyarországi rokkant munkások házaira, szükség van rá, hogy ez az eszme tért hóditson magának a társadalom minden rétegében, szükség van reá, hogy átmenjen a köztudatba ! Hazám lelkes honleányai, kiknek melegen érző szive mindég fogékony volt a nemes eszmék iránt, rendezzetek műkedvelői előadásokat, hangversenyeket s azok jövedelméből vessétek meg alapját a magyarországi rokkant munkások házának ! Végül legyen szabad Déri Gyula indítványát megtoldanom azzal, hogy az ország minden kisközsége járuljon az alaphoz tiz éven keresztül évenként egy koronával, minden nagyközség két koronával, minden rendezett tanácsú város tiz koronával, minden törvényhatóság száz koronával, minden bank, takarékpénztár és pénzintézet legalább ötven koronával — s akkor rövid időn fel fog épülni a magyarországi rokkant inuukások háza ! Közöltük ezt a lelkes hangú czikket, mely méltó arra, hogy minden magyar szivében visz- hangozzék A Buda és Vidéke indítványozta először a már létesült szentendrei munkás menhelyet. Ezt az indítványt is ajánljuk és támogatjuk annál is inkább, mert Budán és vidékén számtalan jó helyet lehet találni a munkás rokkantházak építésére Községi választások. A községi választások közelednek. Érdekeltségek, körök, egyesületek, testületek és asztaltársaságok és az egész polgárság már is mozognak, jelölnek, törölnek. A választók és választandók érdekkel beszélgetnek a választások bekövetkezendő eredményeiről A választások küszöbén közöljük a kilépő és megmaradó bizottsági tagok névjegyzékét. 1891-ben választott székesfővárosi tagok közül kilépnek : I kerületben. 1. Somlay József, 2. Lechner Lajos, 3. Fekete József, 4. Huszár Adolf, 5. Derlovics Béla, 6 Magyarovics Jeremiás meghalt 7 Márffy Ágoston, 8 Jekelfalusy Lajos, 9. Rosta- házy Kálmán, 10 Kertscher István, 11. Hegedűs Ferencz, 12. Dr Fodor József. Az 1894-ben választottak megmaradnak. II. kerületben. 1. Hampel Sándor, 2. Paldt Lajos, 3 Eckermann Ede, 4. Dr. Petsits Márk. 5. Mol- dovány Sándor, 6. Duma György, 7. Dr. Csorba Ferencz, 8. Dr. Kollár Lajos, 9. Mayer József, 10. Göőz József. — Póttagok: Lehmayer Kálmán, ifj. Bún József. Ili kerületben. 1 Gerlóczy Károly, 2. Haszroann József, 3. budai Goldberger Samu, 4. KirschhoíTer Károly. 5. Weber József, 6. Kugler József, 7. Gyulányi Adolf, 8. Dóri Izidor, 9. Augenstein Sámuel. 10 Dr. Stern József. — Póttagok: Fölki János, Dr. Rakonitz Gyula. 1894-ben választottak közül megmaradnak: I. kerületben. 1. Dr. Niedermann Gyula, 2. Dr. Schwar- czer Ottó, 3 Kossutányi Géza, 4. Rupp Imre, 5. Bogisich Mihály, 6. Barabás József, 7. Gazancsy Mihály, 8. Hirsch István, 9. Kertész Aba, 10. Kosztka Árpád. 11. Tichtl János, 12. Ka8sits Péter, 13 Dr. Hegedűs János. — Póttagok: Eiser Ede, Madarassy Gábor, Dr. Appel Lajos, Csillag Rezső, id. Gamauf Károly II kerületben 1. Ludvig János, 2. Dr. Rácz Károly, 3. Dr. Darányi Ignácz, 4. Lindmayer Ferencz, 5. Lengyel Sándor, 6. Gallner József, 7. Dr. Ernyei Mór, 8. Kanyó Sándor, 9. Lukács Béla, 10. Szávoszt Alfons, 11 Komoróczy Sándor. — Póttagok : Laumann József, Dr. Buday József, Trajtler Károly. III. kerületben. 1. Végh János, 2. Lang György, 3. Benedek Sándor, 4. Gebhardt Lajos, 5 Halász Gyula, 6. Dr Ott Adám, 7 Sitz Károly, 8. Czájlik Alajos, 9. Palotay Rezső, 10. Gyárfás Sándor]— Póttagok : Birkl Károly, Mihályi József. Alkalmas telek. A földmivelési ministeriura nemrég a fővárosi tanácstól kért több hivatal részére egy nagyobb telket és pedig 2741 □-ölet 70.000 frtért vagyis ölenként 25 frt 53 krért és a fővárosi tanács ez ügy tárgyalásakor kimondta, hogy ajánlani fogja a miuisternek, hogy inkább Budán építsen, de különben is a kérdéses telket 150.000 frton alul nem volna hajlandó eladni, vagyis ölenként 54 frt 72 krért. A tanács végre maga is kimondta evvel, hogy a fejlődésben nagyon hátramaradt budai részeket fejleszteni kell a hivatalokkal a mi úgyis kevés van Budán Időszerűnek tartom ezért egy pár telket felsorolni, mely talán alkalmas volna egy vagy több hivatal építésére, de még inkább elő- mozditaná a nagyon is hátramaradt vidék fejlődését. Ilyen több telek kínálkozik a Németvölgy alsó részén az állami tanitóképezde és vöröskereszt kórház megett azon a területen, mely a külső körút által, a hova a farkasvölgyi temetői villany vasút van tervezve a bel- telkekhez van kapcsolva, még a másik otda- Ion az alkotás-utczába a déli vasúiig már most jár a még lóvonatu vasút, különben a kabel- vasut is erre van tervezve. A legalkalmasabb telek volna az alkotás- utczában azon háromszög, mely egy oldalt alkotás-utcza közvetlen a tanító képezdé rel szemben, másik oldalon a mozdony-ut, harmadik oldalon pedig a Hantos-ut határol. E három fronttal bíró telek circa 7—9000 D-öl lehet szemmórték szerint Ítélve éa úgy látszik, három tulajdonosé. A legnagyobb részt a mozdony-ut és Hentes-ut sarkát képező részt, mely 4000 öl az árvaszék kezeli és igy közhasznú czélra könnyen és mérsékelt árban volna megszerezhető. A másik két telektulajdonos t. i. a mozdony-ut és alkotás utcza sarkán levő, valamint a Hantos ut és alkotás- utcza sarkán levő telkeket is jóval olcsóbban lehetne megszerezni mint a fővárosi tanács Stefánia úti telket hajlandó volna átengedni. Ott van azonban a raozdony-uton az elegendő nagyságú B a 1 o g-féle telektömb, az alkotás-utczai H e s z-fóle terjedelmes telekrész, az alkotás utczai Lechner telek, a vöröskereszt megett közvetlenül a Frim-féle iskolaintézet mellett, a németvölgyi-uton a xjakner féle telek, a melyek közül mindegyike olcsóbb volna a pesti kiszemelt teleknél és igen szép, jó és egészséges helyen fekszenek. Vannak közelebbi értékesebb telkek is, mint az alkotás és enyedí utcza sarkán levő, mely kinyúlik a kékgolyó utczába a bors utczába, két-három egymás mellett, esetleg ezek megett fekvő telek részszel, mely a vérmező utczába torkol. Az Attila utcza Miko-utcza és Pauler utcza sarkán levő Breitzver-féle telek a Krisztina utczában több nagyobb földszintes, de nagy terjedelmű telken levő ház, mely a koronaőr-utczába is benyulik. Ezek közül lehet választani. Lakbérválság . .. Parisban. Páriában, igenis és nem nálunk, de azt hisszük, hogy a budapesti lakók szívesen hallanak ilyen krachról ha mindjárt Páris is annak színhelye és nem Budapest. Azt Írja ugyanis tudósítónk, hogy Páris belső kerületeinek házi urai ez idő szerint „nehéz“ válságon mennek keresztül, mely rájuk nézve rendkívül kedvezőtlenül végződhetik. A lakbérek a központ régi palotaszert! épületeiben tetemesen alászállottak s még a Place de labour- se-on is, a hol pedig annakelőtte a legkisebb sötét kamarát is aranynyal kellett kirakni, hogy megkaphassa az ember, ma 75 százalékot kénytelenek a háziurak engedni, csak hogy I üresén ne álljanak helyiségeik. | A lakbérválság okai igen kiilömbözők. j Első sorban azok a régi házak távolról sem nyújtanak olyan kényelmet, mint az újak, a melyek nagy ablakaikkal, villanyos világításukkal, liftjükkel, központi fűtésükkel sokkal jobban megfelelnek a mai kor kereskedelmi és egyébb igényeinek, mint amazok, a melyek drága pénzért a négy puszta falon kívül alig nyújtanak egyebet. Azonkívül mind jobban terjed az angol szokás, a mely szerint már csak az üzleteket hagyják benn a belvárosban 8 a lakásokat a tisztább levegőjű környéken vagy a külvárosokban keresik. Az avenue de l’operán, a boulevardokon, szóval Páris legélénkebb utczáin a lakások ma miud üresek. De csalódtak számításaikban azok a házi urak is, a kik észrevéve ennek az iránynak az érvényesülését, a spekuláczióra vetették magukat s a Bois de Boulogne tájékán s Passy- ban és Auteuilben már előre építkeztek. Azt a hibát követték ugyanis el, hogy csak igen gazdag emberek számára építkeztek s olyan bérlőkre számítottak, a kik 20—25.000 frank évi lakbért tudnak fizetni. Már pedig az ilyenek inkább elmennek még egy negyed órával messzebbre, vesznek telket s 80 —100 ezer frankon fényesen berendezett családi házat építtetnek maguknak s ez utón megtakarítanak vagy 15.000 frankot évenként. A nyugati, asni-éresi, saint-cloud-i, colombesi stb. vasutak mentén csupa ilyen családi ház épült az utolsó években s mondhatni, hogy Páris kiterjedése ma 10 akkora, a mekkora csak 10 év előtt is volt. Vannak ott is házépítő spekulánsok, de | nem olyanok, mint mínálunk, a kik minden | tőke nélkül meg akarnak gazdagodni, hanem olyanok, a kik koczkáztatnak is valamit. Össze- ! vásárolnak egész birtokokat, parczellázzák, i felépítik a házakat s még csak azután adják i el a kész kis otthont részletfizetésre. Ma úgy szólván egész Páris háziúr. Természetes, hogy Párisnak tanácsa a háziurakból, vendéglősökből s más derék választókból álló városi képviseletre való tekintettel mindent elkövet, hogy a kivándorlást megakadályozza. Az akadékoskodást a városi vasút kiépítésének megakadályozásával kezdte különféle csalogatásokkal s édesgetésekkel folytatta s azzal végezte, hogy mégis kénytelen volt egy villamos vasutat engedélyezni. A Párison kívül lakó polgárok ugyanis a városi tanács hozzájárulása nélkül is módját ejtették annak, hogy hivatalukba, vagy üzleteikbe olcsón és pontosan eljuthassanak. Ezt a tanuságos czikket a Hazánkból vettük át. Buda és Vidéke a telepek alakítására részletfizetésre eladandó házak építésére nagyon alkalmas és ajánljuk ezt a párisi divatot a mi lelkiismeretesebb pénzembereinknek, bizottsági tagjainknak, a főszolgabiráknak és a községek elöljáróinak
