Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-24 / 43. szám
Budapest, 1897. (4) BUDA és VIDÉKE Oktober 24. A „Budapesti Magyar Dalkör“ alakuló közgyűlése. Volt alkalmunk lapunkban a „Budapesti Magyar Dalkör“ készülő alakulásával, annak támogatásával és nemes, hazafias törekvésével érdemileg foglalkozni. Ha nevezett dalkörnek zajtalan működését figyelemmel kisértük, látni fogjuk, miszerint a dalkör érdekeit mennyire szivén hordja az előkészítő bizottság, hogy az éjjelt is nappallá varázsolva, szüntelenül egész csendben működött a dalkör létesítésén Az alábbiakból kitűnik, hogy az előkészitő bizottság fáradozásait mély siker koronázta Látszik első sorban abból, miszeriut a dalkör működő tagjai iközel az ötvenet meghaladják. Másodsorban pedig az alapitó és pártoló tagok napról napra az egylet kebelébe történő belépésükkel mozdítják elő a dalkör megalakulását. íme tehát rövid idő alatt oly gyökeret vert a „Budapesti Magyar Dalkör“ ifjú csemetéje, hogy immár alakuló közgyűlését tartandja Budán, október hó 26-dn este 6 órakor az Iskola- utczai Noé bárkájához czimzett vendéglő külön nagytermében. Nem hagyhatjuk említés nélkül azt sem, hogy nevezett dalkör állami tisztviselőkből aia- kuland, mi Budának nagy intelligentiájára vall és figyelmet érdemel még az is, miszerint^ezen dalkör karnagyául Csanády Virgil okleveles zene és enektanárt volt szerencsés megnyerhetni, kinek szaktudása már magában véve is elég biztosíték arra nézve, hogy a dalkör előadásai a nagyközönség igényének minden tekintetben meg fognak felelni. Midőn ezt a nemes törekvést szívélyesen üdvözöljük, nem mulaszthatjuk el ezúttal sem felhívni azon dalkedvelő hölgyeket és urakat, kik a „Budapesti Magyar Dalkör“ kibontott lobogója alá sorakozni óhajtanak, hogy a fent jelzett alakuló közgyűlésen megjelenni és a dalkör megkezdett működését elősegíteni szíveskedjenek. P ........... Alajos. Is merősein k. — Árnyak és fények. — Fazekas Gusztáv. Pestvárraegye ünnepi diszgyűlésein a vármegye régi szokásaihoz híven a főjegyző tartja a dÍ8zszónoklatokat. A vármegye főjegyzőjében arany tollat és arany szájat keresett, mert a főjegyzőnek hol ódákban kellett a közérzületet felkelteni, hol elegiában keseregni. A mi Pestvármegyében történik, az országos esemény. A sajtó egész terjedelmében szóról szóra számol be a fontosabb gyűlésekről és az ott elmondott beszédekről. Pestvármegye története a nemzet történetével van egybe forrva és magasztos jelenetekben és nagyszabású szónoklatokban gazdag. A nagy napok legnagyobb emberei beszéltek itt. A vármegye főispáni, alispáni, főjegyzői és tiszti székeit olyan emberek töltötték be, kiköt megörökített a történelem. Középszerűségek itt meg nem állhatták. A rég múltban és a közelmúltban és jelenben kivált messze a közönségességből a vármegye fényes tehetségekből álló jegyzői kara, melynek minden egyes tagját csak dicsérettel emlithetjük. Fazekas Gusztáv főjegyző, ha a vármegyei szolgálatba nem lép, bizonyára irodalmi hajlamai irodalmi hangulatánál fogva ma a sajtó leghi- vatottabb munkásai közé tartozik, az ő beszédei, feliratai becses irodalmi, szónoki művek. Már a milleniumi közgyűlésen elmondott beszéd is feltűnt az egész országban és a sajtó ki is emelte annak klassikus szépségeit. A félszázados ünnepen mondott beszéd nem hogy elmaradna a beszéd megett, de nagy szónoki és irodalmi haladásra vall. Ebben a beszédben jobban kimutathatta a főjegyző sokoldalúságát és mély tudását, klassikus jellemző képességét. Az a beszéd a milleniumi közgyűlésen akármilyen sikerült volt is, nem adhatott annyi alkalmat a tehetség kimutatására, mint a félszázados ünnepen elmondott beszéd... A főjegyző feladatát megnehezítette a lojalitás és szabadságérzet festése, melyben bemutatta történet-kritikai érzékét, kifejezéseinek gazdagságát. A király maga is büszkén hallgathatta volna a szónoklatot, melyben ott volt az óda a királyhoz\ de ott volt a nemzeti érzés, az igazán hazájáért dobogó magyar kebel történelemhez hű őszintesége, a legtöbb helyen drámai erőben megnyilatkozva, és a hallgatóságot mindég magával ragadva áhítattal és lelkesedéssel. Sokszor oly költői részletek domborodtak ki, mintha a szabadság költője zengte volna dalát, ki a múlton merengve a jövő nemzedékekhez szól hymnusban és mindig classikus méltósággal, magyar büszkeséggel. Az eseményeket rendezői talentummal vonultatta el szemeink előtt, a mi csak nagy szónokok ereje. A szónoklatban mind végig ott láttuk a méghamisitatlan magyar szellemet, mely fajunk létezésének a biztosítéka. Ott a hol mint ifjú ember sok idők után a király beszélt először magyarul, jól esett hallanunk egy ilyen beszédet, mely egy perczig sem táplálkozott idegen forrásokból, nem idézetekből, de duzzadott az eredetiségtől és az önálló gondolatoktól. E. Gy. Kérjük azokat, kik a mult l/t évi előfizetést még be nem küldték, hogy azt mielőbb beküldeni szives- kedjenek. Lapunkból négy mutatványszámot ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Yidéke terjesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján és a vidéken az összes nyilvános helyeken: kávéházakban, vendéglőkben stb. Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készséggel elvégezzük. Előfizetési áraink: Egész évre . . . 6 frt — kr. Fél évre .... 3 „ — „ Évnegyedre ... 1 „ 50 * Hirdetési áraink: Egy egész oldal . . 60 frt — kr. Fél oldal .... 30 „ — „ Negyed oldal . . 15 „ — „ Nyolezad oldal . . 7 „ 50 „ Többszöri hirdetéseknél °/0-ot engedünk. A „Buda es Vidéke“ kiadóhivatala Bpest, I., Városmajor-utcza 28. Br. Bánffy-ház Különfélék. — Félszázad. Pestvármegye székháza nagy termében, mely nagy időkben szerepelt nagy emberek emlékeivel tele, megünnepelte a vármegye közönsége azt a festő ecsetére méltó jelenetet, mikor a király ő felsége, mint királyi biztos beiktatta István főherczeget a főispáni székbe. Az ünnepélyes közgyűlés lelkes és meghatott hangulatban folyt le. A jelenlevők a múlt által keltett magasztos érzésekkel fogultak el és nagy figyelemmel hallgatták a főispán megnyitóját, a főjegyző ünnepi beszédét, az alispán záró szónoklatát. — A királyné sétái. A királyné Ferenczy Ida kíséretében mindennap sétákat tesz a budai hegyvidéken. 0 felsége szenvedélyes gya. logló és sétáiban fáradhatatlan. A közelmúlt napokban a Szemlőhegyen volt és megnézte Gül Baba sírját. Sokáig gyönyörködött a remek kilátásban. Úgy beszélik, a királyné valamit építtetni fog a Szemlőhegyen, vagy egy másik szép pontján a budai hegyeknek. — Családi házak. Örömmel konstatálj uk, hogy a Pasarétén (a zugligeti utón a villamos vasút mentén) az építkezést már megkezdették s a mint értesülünk még az ősz folyamán egy nehány családi ház, valamint a szintén otf épülő elegáns vendéglő és kavéház — mely majd egy gyönyörű angol parkban fog elhelyezést találni — tető alá kerül. Azok, a kik az építkezést az idén még meg nem kezdették, jövő év kora tavaszan kezdik meg úgy. hogy a házak legkésőbb okc. havaban tető alá kerüljenek, mert a ki ezt a terminust elmulasztja, nagy kötbért fizet. Tehat jövő év okt. havában Buda egyik legszebb és legegészségesebb vidékén körülbelül 30 ház fog áUani, a házak szép stylusban villaszerűén lesznek épitve. melyeket 300 □ ölnyi területen szép kertek fognak körülvenni. A tervezőket csak dicséret és a legnagyobb elismerés illeti meg, a midőn ezt a puszta földet kis paradicsommá alakították át és a mai spekulationális áramlat daczára a telkeket csakis építkezési kötelezettséggel s nem spekularionalis czélra adták el. Mindazok, akik ezekért a családi házak iránt érdek ődnek, forduljanak bizalommal szerkesztőségünkhöz, a hol a legnagyob b készséggel bárkinek felvilágosítással és útbaigazítással szolgálunk. — Ritka látogató. Ritka látogatója volt e múlt héten a II. kér. MargitkÖruti iparos tanoncz iskolának, ki egyedül azért jött Magyarországba, hogy hazai iparoktatásunk ügyét és viszonyait behatóan tanulmányozza. Az előkelő vendég mr. I. Steven volt, a belgiumi ipariskolák főtanácsosa, kit magyarorszagi tanulmány utján Özterényi József dr., iparoktatást főfelügyelő kalauzol. Az ő vezetése mellett látogatott el a nevezett iskolába is, hol szemügyre vette a,z iparostauulók különféle rajzait, megfigyelte az ipari rajzoktatás módját, különös érdeklődéssel viseltetett a szakirányú raj- zoltatás iránt s osztályról osztályra menvén, a legkellemesebb impressiókat szerezte úgy a szakrajzosztályok helyes elosztása, mint az azokban folyó tanítási mód felől. Távoztával Trájtler Károly iparisk. igazgatónak teljes megelégedését fejezte ki a tapasztaltak felett azzal a kijelentéssel, hogy Belgiumban az iparoktatás terén még nem jutottak el ennyire. Ez buzdítsa azokat, kik ez örvendetes eredménynek közvetett vagy közvetlen részesei. — A lipótmezei vasút tervei A budapesti közúti vasút, zugligeti vonalából a Szép Ilonánál kiágazókig a Lipótmezőre, illetve a hidegvölgyi népligetig vezetendő villamos közúti vonalra vonatkozó tervet a kereskedelemügyi miniszter némi pótlás és újabb tanulmányozás végett visszaküldte a közúti vaspálya- társaságnak. A vasúttársaság a terepfelvételeket és tanulmányozást azonnal megkezdette. A fő- és székváros tanácsa a szóban forgó tervek bemutatására harmincz napi határidőt tűzött, ki. Tekintettel azonban arra, hogy a közúti vaspálya műszaki személyzete a villamos erőre való átalakítás körül majdnem teljesen igénybe van véve, a kereskedelemügyi miniszter a társaság kérelmére az e hó 10-ikén kelt rendeletétől számított hat heti halasztást, engedélyezett. Elvárja azonban a miniszter, hogy a társaság a tervezetet e határidőn belül mindenesetre benyújtja.
