Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-10 / 41. szám
Budapest. 1897 (3.) B U D A és V I DÉ K E Oktober 10. ban a tanács feladata lesz, megjegyezvén, hogy az 1870. évi X törvényczikk szerint a bevételek 50 százalék erejéig előirányzandó összege az 50 százalékot 635,901 forinttal meghaladják. A főváros adóssága, kiadásai ijesztő mértékben szaporodnak. A világ egyik legjobb módú fővárosa gazdálkodási rendszere rossz. A számok és tények összezavarodtak. A fejlődés és emelkedés sikere hátterében a növekedő deficit kísérlete ólálkodik. Heltai Ferencz bizottsági tag úr a Pester Lloydban a fővárosi közigazgatás megifjifását beszélve, nem mond bókokat a főváros tisztviselőinek. A bizottsági tag úr a közigazgatás meg- ifjulását abban látná, ha a tisztviselőket kívülről frissítenék fel Nem tartozunk azok közé, kik a tanácsot ütni szeretik, mert mi nem anynyira a tanácsot, mint a törvényhatóságot s a közönség jó részét tartjuk bűnösnek. A főváros törvényhatóságában országos hirü nemzetgazdáJc vannak és alig-alig _ találkozunk. hogy valakinek egy székesfőváios közgazdasági politikájához méltó ötletei legyenek Hallunk egymásra mondott nagy pohárköszöntőket nagy dicshymnusokat, de tettekről keveset beszélhetünk Ha huszonöt évvel ezelőtt Buda nem egyesül és egyebet nem tesz. mint a fürdők ellátásához hozzáfog, ha Szabó József inditvá- nyát a fürdővizek felhasználásáról elfogadja, ha villák és telepek létesítéséhez hozzá fog, ha a föurakat és főpapokat, vagyonosokai ide vonza, egy sorsjáték hozzávételével saját erejéből ma nagy és erős. A fővárosnak egyesítése óta Buda természetes kincsei el vannak hanyagolva, a gyámja Pest és nagyon is felhányatik a mit Budáért tesznek. A Buda és Vidéke már többször irt arról, hogy nem kell mindent a kormánytól várni Nézzünk csak egy-két, magyar községet, hol templomot, hol iskolát épitet, határkutat, harangot készíttet egy-egy vagyonos ember. Itt nálunk az egyesületek csináltattak egy-két házat, de a legvagyonosabb emberek is azt várták és várják, hogy még egy kis utczai járdát, vág}' lámpát is a hatóság csináltasson Hallottunk olyan esetet is, hogy valaki a villája kertjében levő dombot is közköltségre hordatta össze. A polgári áldozatkészséget sehol nem leltjük. A magyar falukban árkot huzatnak, Isten dicsőségére adakoznak s a vagyonos emberek a községet is részesítik örökségekben. A nagy székesfővárosban bizony kevés az ilyen eset, de annál több az, hogy az út, vízvezeték ott készül a község terhére, hol befolyá sós emberek laknak, kik nem szeretnek adni, de csak venni. Milyen szomorú példáit látjuk az önzésnek az úgynevezett kisajátításoknál, város részek rendezésénél ? A járatosak, bennfentesek évekkel ezelőtt megvették a házakat telkeket ott. a hol valami készült és 5—600% nyereséggel adták el a fővárosnak. így azután nem csoda ha szaporodik a deficit és szegényedik a főváros és gazdagodnak oszlopos embereiHa női a deficit. Azt mondják Stefi: csitt! Ingatlanok forgalma. Budán az elmúlt héten a következő ingatlanok kerültek átíratásra: Esztergályos Adolf és Ágoston I. kér. Kelenföldön fekvő 13087/1—2. hrsz. telke 12000 frtért Weisz Jakab és Mórra. Gründler Jánosné I. Németvölgyben 7865. hrsz. telke 4700 frtért özv. Perlaki Gergely Istvánnéra Barna Ferenczné I. Kuruczleső dűlőn fekvő 6294/1—2 hrsz. telkének fele része 2011 frtért Márton Józsefre Friedmann Adolf és neje I. Madárhegyen fekvő 8879_gl. hrsz telke 7722 frtért Lukács Sándor és nejére. Huber Antal I Kőérberek dűlőn fekvő 0634. hrsz. telke 4000 frtért özv Glück Károlynéra. Szajkovits testvérek III Mátyáshegyen fekvő 4555 — 56. hrsz. telke 3500 frtért Lövy Náthán és nejére Cherny István I. Kelenföldön fekvő 13 782/1 hrsz. telke 3546 frtért Radotz Róbertre. Eckstein Bernát I. Naphegyen fekvő 14032 hrsz. telke 9000 frt. Purjesz Zsigmond dr. és nejére. Orbay Antal dr. 1 Kelenföldön fekvő 13782/11 hrsz. telke 2250 frtért Tarcsy Ferencz és nejére. Politzer Bernát és Farkas I kér. Madárhegyen fekvő 9048/1 —4/a. hrsz. telke 7644 frtért özvegy Gompercz Zsigmondnéra. Peringer Ferencz I. Kelenföldön fekvő 13745/3. hrsz. telke 2475 frtért Lukács István és nejére. Gamauf Károly és neje I Kelenföldön fekvő 1S722/35. hrsz. felke 1238 frt 56 krért Marschall Antal és nejére. Daxhammer Jánosné és Hierholz Mártonná I. kér Naphegyen fekvő 14183—84 hrsz telke 4308 frt 30 krért Ambrus István és nejére Legányi Frigyesné III. Kaszás-dűlőn fekvő 203/1. hrsz. telke »50 frtért Mucsi Imre és nejére. László László I. Márvány- utczában fekvő 967—69. hrsz. telke 70426 frt 20 krért a fővárosi közmunkák tanácsára (kisajátítás) Gernedl testvérek III fölosztott legelőn fekvő 6189 hrsz. telke 3000 frtért Weisz Jakab és Mórra. Bácskay Albert dr. és társa I. kér. Istenhegyen fekvő 7008/1 — 2 . 7013/3., 7013/5. 7043/4, 7008/1—a.. 7013/b., 7013/12 , 7007—8/2—3/1—a., 7008/1—c. és 7013/14 hrsz. telkei összesen 14 569 frtért Wuth Lajosra, Gombásy Imrére, Páljános Károlyra. F. Kovács Sándorra, Fürst Ignácz és nejére, Csu- tor Sándorra, Firscher Gézára, Wagner testvérekre, Hoffmann Nándorra és Széli Lajosra. Berlinéi' testvérek II, Rókushegyen fekvő 5815 hrsz telke 450 frtért Aszfalk Flórián és nejére Szeiff Mihály né és társai III. Testvérhegyen fekvő 572 b. hrsz. telke 402 frt 48 krért Gittinger Józsefre. Schwarz József és neje III. Táborhegyen fekvő 3303., 3310. és 3214. hrsz. telke 1000 frtért Ingl József és nejére. Az Eskü-téri híd. Az Eskü-téri hid tervét, mint a Vasúti és Közlekedési Közlöny Írja, a keresk minisztérium hid pitési osztálya végleg megállapította. Ennek alapján már a legközelebbi hetekben meg fog történni a pályázati kiírás: a legelőnyösebb ajánlattevővel azután nyomban megkötik a szerződést. Az Eskü téri hid egynyilásu lesz, még pedig akkora Ívvel, a mekkora ez időszerűit még az egész világon nincsen Innét magyarázható meg az a nagy érdeklődés, a meiylyel az egész külföld, de főleg Anglia szakkörei a tervezett hid előmunkálatait fogadták s a meiylyel maga a kivitel elé is tekintenek. Az Eskü-téri hid, mint ismeretes, egyenes folytatása lesz a Kossuth Lajos-utcza meghosszabbított részének, a mely a Dunáig fog vezetni A Kossuth Lajos utezának ez az uj része azonban nem egyenes folytatása a mai Kossuth utezának, hanem kissé dél felé fog görbülni. Az uj útvonalat az Eskü-téri hid miatt kell igy építeni, mert másképen a hidat meg kellene törni, a mi pedig nemcsak hogy szép nem volna., de lánczszerkezeténéi fogva lehetetlen is. így az uj útvonalnak egyenes folytatása lesz a híd. Az uj hid a pesti oldalon a belvárosi főplébánia-templom déli felére esik. mig a budai oldalon a Rudas-fürdő előtt levő kert északi szélén végződik. Miután az Eskütéri hídnak a Duna fölött egyetlen nyílása lesz, a medert pillér nem fogja zavarni. A pillért vagy oszlopot az alsó rakodópartra fogják építeni, de egy része a vizbe jön s a Duna fenekéről építik föl. A két pillér között a Dunát áthidaló egyetlen nagy nyílás 290 méter hosszú lesz. Erre a nagy nyílásra fektetett hidpályát. ugyanolyan lánczszerkezet fogja tartani, mind a lánczhidé, de úgy a tartó láncz, mint a függő lánczok jóval erősebbek lesznek, mint a lánczhidon. A lánczok erősségét uovelnl I fogja az. hogy meg lesznek meievitve s nem j történhetik meg az az uj hídnál, a mi a Láncz- i hidrái napirenden van, hogy nagyobb szélben vagy nagyobb sokaságnál a hid hullámzik vagy jobbra balra inog, a szerint, a mint az egyik oldalon vagy a. másik oldalon vannak többen. Rendkívül érdekes újítás lesz az uj hid j lánczszerkezetében az, hogy a lánczok nem a hidpályán, hanem azon kívül lesznek, úgy hogy az egész hid a két lánczsor között lesz kocsi- I Htjával és gyalogújával együtt. — Hogy a hid tervezői miért csinálják igy, annak az a prak- ! tikus oka. hogy a hidpálya minél szelesebb legyen és hogy a lánczokat minél jobban lehessen mereviteni a szélnyomás ellen. A lánczokat az alsó rakodópartokba épített pillérekre függesztik föl A pillérek a zérus vizzin fölött kilencz méter magasságig faragott mészkőből lesznek, azonfelül azonban vasból, tehát nem úgy, mint a mostani hidaknál. Ezt nemcsak azért csinálják vasból, mert olcsóbb, de különösen, sőt egyedül azért, mert a kőoszlopnak az időjárási hőmérséklete szerint nincs kitágulás képessége s igy a függő lánczok az idő hőmérséklete szerint nem tágulhatnak, a mi a lánczszerkezetre nézve nagy hátránynyal bir. A vasoszlopnál azonban a lánczok szabadon tágulhatnak, mert az oszlop is együtt tágul A pillérek vagy föntebb már oszlopok művésziesen készített toronyszerű csúcsúkkal együtt 52 méter magasak lesznek. A hid mindegyik oldalán két-két tornyos oszlop lesz. a melyeket rácsozat fog összekötni a lánczok magasságában, úgy, hogy mindegyik oldalán az oszlopok egy-egy pompás óriási kaput fognak képezni. Ezekbe az oszlopokba fogják függeszteni a lánczokat. És pedig az alsó lánczot 50 méter magasságban, a felsőt pedig még egy méterrel magasabban helyezik el, olyformán, mint a lánczhidnál A lánczok az oszlopokból folytatódnak a hídfőig. A hídfőben lesz két két horgony kamara Ezekbe a kamarába vezetik lánezcsatornákkal a lánczokat s a kamarákban vassarukkal lehorgonyozzák. A hídfő úgy a pesti, mint a budai oldalon 42 méternyi távolságban lesz a pillérektől a felső rakparton úgy, hogy a hídfő Duna felőli homlokzata körülbelül egy vonalban van a házsorokkal A hídfőket a pillérekkel az alsó, felső rakpart és a korzók fölött; két kisebb áthidalás fogja összekötni, úgy, hogy a hid a Duna- part két járdája és kocsiutja fölött fog elvonulni s alatta úgy a kocsik, mint a gyalogjárók zavartalanul közlekedhednek a parton. Az uj hid tehát ebben is el fog ütni a mai hidaktól. a melyek csak a rakodópartoktól indulnak ki, A hídfők falát, mely részben gránitkőből, részben faragott mészkőből készül, mélyen leépítik a földbe. A hídfők roppant mennyiségű —- 14 000 köbméter — követ vesznek igénybe s alapterületük 1000 négyzetméter lesz. Ehhez pedig azért kell ilyen roppant kőtömeg, mert a hídfők falai tartják a hídnak összes súlyát, nemcsak a hid állandó súlyát, de a reá jövő összes terheket. A hídfőket a pesti oldalon a dunaparti házsorral egy vonalban, a budai oldalon pedig a mai Döbrentey-utcza szélén helyezik el, de azért itt az utcza szabadon marad. Az uj hid, úgy, mint a többiek, egy kocsi- utból és két gyalogjáróból fog állami. A gyalogjárót azonban nem fogja korlát elválasztani a kocsiuttól, a lánczok nem közbiil, hanem a hid külső részén lesznek. A kocsiút 11 méter széles lesz vagyis 3'/a méterrel székesebb a lánczhidnál. A gyalogjárók szélessége 372 méter lesz, vagyis kétszer olyan széles, mint a lánczhidon, sőt még a többi hidak gyalogjáróinál is félméterrel szélesebb, úgy hogy az uj hid gyalogjáróin a legnagyobb sokadalomnál sem lehet torlódás. Egyébként az egész hid szélessége 18 méter lesz, az oldalán elfutó lánczokkal együtt pedig 20 méter. A hidpálya kocsiutját az úgynevezett zorévasból készítik, mig a gyalogjárókat hullámlemezből. A vasalapra azonban aszfalt- beton jön, nem pedig czementbeton. mert a czementből az esővíz kimossa a meszet és igy a vas megrozsdásodik, mint ezt a Margitkid
