Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-10-10 / 41. szám

Budapest,, 189/. [4] _ . ná l is tapasztalhatni A kocsiutat azután fa- | koczkákkal, a gyalogjárókat pedig asz a tta , burkolják. . . .... A hidpálya magassága a zerus-vizsin fö­lött 18 méter lesz, inig a hajózási magassag 15 méter. E mindenütt egyforma magassag a hid két széle felé gyöngén esik. A hid egesz emelkedése valamivel kisebb lesz a lánczhide- nál, de több a Ferencz József hid emelkedésé­nél, a mely kissé lapos is A hid roppant súlyt fog képviselni. Az összes vasszerkezet súlya 100.000 métermázsa lesz, a miből a lanczokra, a melyek lágy aczélból készülnek, 40.000 mé­termázsa esik. Miután a hid már a parton 6 méter magasságban fog elvonulni az út fölött, meg kell említeni azt is, hogy a kocsik és gyalogosok hogy jutnak föl a hidra. Mindenekelőtt a belvárosban lebontott házak helyét fokozatosan feltöltik a hid ma- gassaig. A térparancsnokság uj épületét már erre a színvonalra fogják építeni. Hasonlóképen feltöltik a Dunapartot is, de egyelőre csak a vámház fele eső részt. Ezen az oldalon tehát a kocsik könnyen közlekedhetnek. Sokkal több gondot adott azonban a partnak és az útnak a belvárosi templom felé eső része Ezt az úttestet ugyanis addig változatlanul kell hagyni, inig a templomot le nem bontják. A templom tehát mintegy gödör­ben lesz. Eleinte úgy volt, hogy a Mária Va- léria-utczából jövő kocsiknak majd meg kell kerülni a templomot s úgy juthatnak csak a hidra, de miután ez nagy akadálya volna a forgalomnak, elhatározták hogy a Mária Va- léria-utczából egy ideiglenes utat csinálnak a | hidra s igy a kocsik innen zavartalanul köz­lekedhetnek. A budai oldalon már a várbazár előtt elvonuló útról nem lehet egyenesen feljutni a hidra. Itt ki kell majd a kocsiknak kerülni a budai körútra s innen mehetnek föl a hidra. Ez azonban nem lesz nagy kerülő, mert a budai körút mintegy folytatása lesz. A hid másik ol­dalán a Rudasfürdő melletti útról és a Gellért- rakpartról zavartalan lesz a közlekedés. A gya­logosoknak a Dunapartról vagy a korzóról nem kell fölkerülni a hidra. Mindegyik oldalon ugyanis lépcsők fognak fölvezetni a par.ról a hidra, a mely a vámszedők házikója elé visz. A hid tehát mindenben uj és eredeti lesz, de a tervezők szerint négy esztendő kell a hid fölépítéséhez s azt igy csak 1901-ben lehet majd átadni a forgalomnak. Ismerősein k. — Árnyak és fények. — Ternyei Farka* A budaörsi utón terjed el az a hatalmas terület, melynek neve Kőbánya. A Kőbánya ma már nem kőbánya, hanem lakótelep. Az elején munkáslakások, benn villaszerű épüle­tek és egy barátságos kis korcsma, melyben a Tamóra lánglelkü zeneköltője is gyakran megfordult. Ebben a barátságos kis vendéglőben a gazda Ternyei Farkas, az első kerületi választ­mány buzgó tagja és elmélkedik vendégeivel országvilág, de leginkább a Tabán sorsáról Erről a kis kaszinóról már jelent meg közle­mény a Buda és Vidékében, mely a helyet, ven­dégeit a gazdát is bemutatta. Itt ketyeg az a nagy lábas óra, a mely­nek egyik rokona az angolok hires költő­jét örökbecsű Lábas óra czimü költeményének megírására hangolta, a mely lábas óra kedves órákba ringatja el a látogatót és el el dudol- jathatja : soha többé, mind örökké. Igen soha többé nem leszsz oly hangos 8 sajátságos a Tabán, mint volt. Eltűntek és fiindig tűnnek a kis házak. A jó kedvű nép szétszóródott és idegen lett saját ősfészkében. BUDA és V í D ÉKE Más idők, más foglalkozás. Hova, tova már | csak a történelem beszélhet rólok és a sok i hires kis korcsmákról, hova özönlött inni a hegy levét a fővárosi nép. A Ternyei Farkas lábas órája, ha még meg nem állt csak ketyegi a soha többé-1. Ta­bánnak, Tabán ügyeinek alig ha vau olyan ismerője és olyan szószólója, mint a mi derék Ternyei Farkas barátunk, ki jó hazafi és egyike a legjobb budai polgároknak, ki nemes szivével és kötelesség érzetével a polgárságot tekinti családjának. Az első kerületi választmány Ternyei Farkasnak sok hasznát veszi, mert ő készsé gesen ott van mindig a hol kell. Alig vau ember a Tabánban, ki őt ne is­merné, kit ő nem ismerne. Arra pedig nem volt eset. hogy olyan kérést, minek teljesítés* hatalmában van, vissza utasított volna. Isten éltesse ........ Ké rjük azokat, kik a mult ‘/4 évi előfizetést még be nem küldték, hogy azt mielőbb beküldeni szíves­kedjenek. Lapunkból négy mutatványszámot ingyen küldünk. A ki tovább megtartja, azt előfizetőnek tekintjük. Kérjük barátainkat a Buda és Vidéke ter­jesztésére. Kérjük azt a főváros mindkét partján és a vidéken az összes nyilvános helyeken : kávéiiázak- ban, vendéglőkben stb. Tisztelt előfizetőinknek megbízásait készséggel elvégezzük. Előfizetési árai n k: Egész évre . 6 frt — kr. Fél évre • 3 „ Évnegyedre • 1 „ 50 „ Hirdetési árain k: Egy egész oldal . 60 frt — kr. Fél oldal . . . . 30 „ 99 Negyed oldal 15 „ 99 Nyolczad oldal . 50 „ Többszöri hirdetéseknél %'ot engedünk. A „Buda es Vidéke“ kiadóhivatala Bpest, I., Városmajor-utcza 28. Br. Bánffy-ház Különféle k. Október elsején. Október a katonák hó­napja. Október elsején alig, csörren meg az őrmesteri hosszú kard a szabaduló önkéntes oldalán már is alig várja azt a boldog perczet a mikor a katonai fényes életet felválthatja a szürke polgári élettel, mert talán nem is olyan nagyon fényes élet az a kaszárnya falakon belüli, vagy legalább is nem olyan fényes mint a milyennek' az újdonsült önkéntes gondolja., a mikor október elsején a kávéházban sok önbizalommal s még több ügyetlenséggel sza­lutál a pénztár csillagának, a bájos Miczinek először; — egyszóval, boldogok az önkénte­sek ............. október elsején. Van azonban egy má sik kép is, ez már nem olyan vig ; — há­rom esztendőre becsuzik a fiú anyjától; nó meg úgy titokban a szomszédék Mariskájától; hát bizony nehéz egy kicsit a válás, s bizony sok legény inkább sírva fakadna, a mikor fe­lül a felpántlikázott szekérre, mintsem elfujja nagy vigap, hogy „én leszek az első század szakaszvezetője“; — de hiába ez a virtus, hát jó képet vágnak a savanyu szőllőhöz. . . . De a mulatság csak akkor kezdődik igazán, a mikor kiviszik a legénységet először a vérme­zőre, s ott nagyfontoskodva tudtukra adja, szentekkel szépen kiczifrázott körmondatokban a káplár úr, hogy sem állni, sem járni nem tudnak, azért azt mind meg kell tanulniok. No de ez sem tart örökké, hat hét után már ví­gan sétálnak a regruták. Oktober 10. — Dicséretet érdemel. A tanácsnak két határozatát emeljük ki dicsérettel Darányi Ignácz dr. földmivelési miniszter a bakterioló­giai és kémiai intézeteket, továbbá a rovar-, vetőmag s gyapjú-vizsgáló állomásokat egy épületben akarja elhelyezni s arra kérte a fő­várost, hogy a geológiai intézet mellett, a Stefánia-uton levő 2741 négyszögöl fővárosi telket adja oda 70.000 írtért. A telkek becs­értéke 67.000 fit. A telekadó bizottság ma tárgyalta a minister kérelmét s elhatározta, hogy föliratban megkérdezi a ininistert, nem lenne-e czélszerübb az intézeteknek Budán épitei i palotát, mert a Stefáuia-ut nem arra való, hogy csupa közintéze eket építsenek oda. Ha a minister ragaszkodik a stefánia-uti telek­hez, a bizottság százezer forinton alul nem hajlandó átengedi. Csudáljuk, hogy Darányi Ignacz ő nagy méltósága ki a budai ügyeknek mindig jó barátja és pártfogója ezúttal Budá­ról elfeledkezett. — A jogügyi bizottság intéz­kedése a másik dicséretes dolog — A Buda­pesten megalakult görög szertartásit katholikus egyház azt kérte, hogy a főváros-a többi katho­likus plébániákkal azonos feltételek mellett — vegye patronatusa alá. Kéri egyszersmind a hit­község a régi erzsébetvárosi plébánia templom és pap javadalmazását.A bizottság hozzájárul a kérelemhez, kikötve — a mit különben maga az egyház is teljesíteni kíván — hogy az egyházi és hivatali nyelv a magyar legyen Bizony itt az ideje, hogy Magy arorszagon a hívek mindenütt magyarul dicsérjék az Isteut s idővel a budai lutheránus templomban is — Budai dalárda. XXXIV. egyleti év. 405. nyilvános fellépés. Az 1897. évi október hó 9-én, szombaton a II. kér , „Fáczán“ helyi­ségében Bellovics Imre egyleti karnagy igaz­gatása. és Kery Andor úr opera enekes szives közreműködése mellett tartott a következő ér­dekes műsorral dalestélyt. Huber K. „Honfi­dal“; Férfikar. Storch A. C. .Csillagos kék égen“ ; bass magán, magán négyes es férfi­karral, énekli, Dweris Vilmos úr. egyleti tag. Nessle»- H „Esti dal“; férfikar. Erkel F. Nagy Aria, a „Hunyadi László“ czimü operából, énekli, Kéri Andor úr. Lányi E. „Piros rózsa, bokor rózsa“; férfikar Abt F. ,,A dalnok fel­köszöntése"; férfikar, baryton magán résszel, énekli Rózsavölgyi Gyula úr, egyl. tag. Ernő, száz herczeg: „Dicsének“; férfikar, zongora kísérettel A dalestélyt túncz követte. — A gellérthegyi sikló. Hat esztendei tárgyalás után talán mégis megkötik a szerző­dést s megépítik a gellérthegyi siklót A pénz­ügyi bizottság is hozzájárult ma a ministernek ahhoz a kikötéséhez, hogy a siklót vizeimre rendezzék be. Elfogadta a ministernek a szer­ződésre vonatkozó módosításait; csupán két pontban tartotta fönn álláspontját, úgy, a mint azt a vasúti bizottság javasolta. Ez azonban nem olyan fontos kérdés, hogy a vasút meg­építését továbbra is akadályozhatná. — A várszínház tatarozása. A nemzeti színház igazgatóságának kérelmére a székes főváros mérnöki hivatala a tanács rendeletére elkés itette a várszínház gyökeres renoválására vonatkozó javaslatait. A tervezet szerint a re­noválás kiterjedne a színház karzati, földszinti és páholy üléseire, a színház és színpad vilá­gítására, a díszletraktár kibővítésére, azonkívül még különféle mázoló, asztalos munkálatokra és a szellőztetési készülék rendbehozásara. Az összes költségek 10 000 frtot tesznek ki. — Uj irodalmi pályadijak. Mészáros Károly dr. ezt a nyílt levelet irta W 1 a s s i c s Gyula dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek : Nagyméltóságu Minister Ur! Kegyelmes Uram ! Áthatva nemzeti kulturális törekvése­ink szolgálatának eszméjétől, mely törekvések vezérlő szellemét épp Nagyméltóságod egyéni­ségében és áldásdus tevékenységében tiszteli az egész magyar társadalom, eltökéltein, hogy ezúttal a közművelődés leghatékonyabb ténye­zőjének, a művészet egyik magas ágának : a szinműirodaloranak és dalműköltészetnek eme­léséhez járuljak és e czélból a magyar Nem­zeti Színház, illetve a magyar királyi Opera számára Írandó három pályaműre ezenuel há­rom pályadijat tűzök ki: és pedig egy 2000

Next

/
Thumbnails
Contents