Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-10-10 / 41. szám
Budapest. 1897. (2) Oktober 10. ján ez a gyönyörű hegyvidék nemcsak to - wiészeti szépségekben volna gazdag, de civilizáció terjesztése által hozzáférhető is Lnne. Tüskeházy Ákos. Elfelejtett közgyűlési határozatok. A közgyűlés rendesen egyszer egy esztendőben. budget tárgyalása alkalmával szokott kifejezést adni az altalános községpolitikai nézeteinek s a költségelőirányzattal kapcsolatban nagyfontosságu általános határozatokat szokott hozni. Ezeknek a határozatoknak legnagyobb részét sohasem hajtják végre és sta- fázs gyanánt szerepelnek a költségelőirányzat mellett. Az idén azonban a szokásos javaslatokról is megfeledkeztek az ügyosztályok. Márkus József polgármester ma utasította az ügyosztályokat, hogy javaslataikat október 20-ig tegyék meg. Az ügyosztályok hamarosan elő szedik a közgyűlési határozatokat s rögtön megteszik a javaslatot. Az elfelejtett közgyűlési határozatok között van sok budai tárgy. Hiszen, ha mi kérünk valamit, itt nyaraló, itt birtokos pesti polgártársaink azt kiáltják : Nem ocla Buda. És Buda se ide se oda, hanem sehova. A Buda és Vidéke csak nem régiben közölt két czikket a budai emlékiratok sorsáról, melyek úgy látszik csak arra valók a legtöbb esetben, hogy levéltárba kerüljenek és az utókor krónikása használja fel, mint adatokat. Az elfelejtett közgyűlési határozatokért a mulasztás a bizottsági tagokat is terheli, mert sokan elfelejtenek a közgyűlésekre járni és már sok elfelejtett bizottsági tag is van. Jó ezt megjegyezni most a községi választások küszöbén A közönség kérje számon mit is tettek hát azok a bizottsági tag urak Sürgettek-e határozatokat, tettek-e indítványt. mivel feleltek meg a kötelességeknek ? Sok csüggesztené le szégyennel terhelve fejét, ha ilyen számon kérés történne. Ámde nem történik, mert vannak elfelejtett és elfelejtkezett választók is. Elfelejtkezésről beszélve nem érdektelen az sem, hogy az iskolaszéki tagok is elfelejtik a gyűléseken való megjelenést ; már többre szabtak krajczáros büntetést. Mi egy krajczár egy urnák, a kötelesség érzés anynyi sem, a polgári önérzet semmi sem. ■ Sok viz lefolyik a Dunán, sok indítvány felejtődik és késik el a teljesedésben, ezzel ünnepeljük a fővárosok egyesítését, ezzel ju- bileálunk, zászlózunk és kivilágítunk. . . A bizottsági tag uraknak több szorgalj*—”■ mi— _ n — De ha csak muszájból hivott valakit, azt gyújtotta rá rendesen : Én általam kendtek által, Gyüjenek el oda által, Ha gyűnnek lesznek, Ha hoznak esznek, ► Gyüttem, mentem, Hoztam, vittem, De csak magamat. Hogy milyen leleményes fogalommal birt az is igazolja, hogy egy ily alkalommal, násznagy lévén a falu bírája, azt a kérdést intézte hozzá: — Mi is hát az én czimerem ? — A kaloda, volt a válasz . — No. no, a czimet akartam mondani. — Biró. — Danolj hát a bírónak egyet. Tüstént gondolkozás nélkül rá kezdett: Megütöttem a bírót, Három dísznótökkel, Hogy meghót; A biró, de kár vót Nekem keresztkomám vót... Yóna, ha szegény nem lennék. Szóval.Lőrinczke a falu figurája ha dalolt, abban érzés volt. ha valamit mondott, az komikum volt. Ezért szerette is az egész falu Úgy, hogy előtte mindenki ajtaja nyitva állott. BUDA és VI DEKE inat, több lelkesedést és a közügyekben való eljárást ajánlunk, hogy ne sok budai elfelejtett bizottsági tag legyen. Ültessünk fát. Darányi Ignácz földmiveléei minisztert pártkülönbseg nélkül hasznos alkotónak, munkás államferfiunak tekintik Ministersége alatt nagy szabású dolgok történnek. Alig van nap, hogy olyan intézkedést ne tegyen, mely lényegesen javítja földmivelésünket. A napokban jelent meg egy rendelete a közutak befásitásáról. Nagy kár, hogy a földmivelési ministe- rium rendeletéit, intézkedéseit népszerűén nem terjeszti és valódi népies iratokat nem ad ki, a melyek sokat használnának a minister nemes törekvéseinek. Nálunk a fővárosban itt Budán és Buda- vidékén is nagyon lanyhán megy az utak fásítása, pedig ez nem csak közgazdasági érték, de ápolója az egészségnek A fa ültetéshez való fogékonyságot már az iskolai neveléssel kell elkezdeni. A magyar törvényhatóságok legfőbbjének már évek óta vannak szabályrendeletei, a melyek a gyümölcs- és fatenyésztési ismeretek | népszerűsítése s a közutak hasznot hajtó fákkal való beültetése érdekében a községeket faiskolák berendezésére és tartására kötelezik. E szabályrendeleteknek azonban alig volt valami gyakorlati fogaüata. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi törvény- | czikk új, erélyes rendszabályokat állapított meg a községi faiskolák és a közutak befásitása tekintetében. A törvény életbelépte óta három év telt el, azonban a törvény részének végrehajtása nem került még a pozitív eredményekkel biztató útra. Darányi Ignácz földmivelésügyminister, egyrészt hogy a törvényhatóságok szóban levő munkáját megkönnyítse, másrészt hogy a foganatosítandó munkákhoz minden irányban megfelelő vezéfonalat adjon, a múlt nyáron számos közgazdasági politikus, fatenyésztési szakember és a vármegyei igazgatás több ve- zéremberének közbejöttével ánkét-tárgyalás utján állapította meg azon gyakorlati szempontokat a melyek a községi faiskolák berendezése, feutartása és a közutak befásitásánál a vármegyei igazgatás részéről érvényesiten- dők Ezen szaktanácskozmány alapján szabályrendeleti mintát dolgoztatott ki a miniszter, s azt most vezérfonalul való használat végett valamennyi törvényhatóságnak, gazdasági egyesületnek és gazdakörnek megküldötte. A törvényhatósági szabályrendeletek tehát, a meEgy tűzvész alkalmával kis házacskája földig égett. Talán fel is építették volna neki köz akarattal, de a kérésre oly szemérmes volt, hogy inkább éhen halt volna, mint valakitől kért volna valamit. Fogta tehat magát, beállott béresnek a báróhoz. Szelídsége és talpra eső válaszainál fogva feltűnést keltett a tisztek között s figyelmébe ajánlották a fiatal bárónak a ki el is határozta magát, hogy egyszer megszólítja, ugyan mit fog válaszolni. Hideg őszi szól sivitott a síkon, a kis báró agarászatról haza felé tartott, Lőrinczke ekéje mellett megcsendesedék s oda szól hozzá : Megfáztunk, béres ! — Hát reszkessünk! — volt a válasz, mely auraira megtetszett neki, hogy más nap elrendelte, hogy többé szántani nem fog, hanem mellette lesz a kastélyban,a hol aztán sok kellemes perczeket szerzett pattogós vicczeivel a bárónak, főleg ha gyerek élményeit előadta, hogy miként paszolna moBt az ő libériás oldalára ez a tarisznya, a melyet akkor rakott meg legjobban kedvére, mikor a tiszteletes úr ,,mocskosának“ az úti czédulát kiállította.Rossz helyzetben nem volt, de hogy megelégedett sem lehetett, onnan sejtettem, hogy még a hetvenes években gazdatiszt gyakornok koromban azon a tájon jártam s a sűrű akáczos lyek az 1894: XII. t ez. rendelkezéseihez képest a külső gyakorlati munkát vannak hivatva megindítani és részletesen szabályozni, a miniszter ezen intézkedése folytán rövid időn meg lesznek alkothatok. A szóban lévő vezérfonal vezérelve az, hogy a községi faiskolák létesítése és fentartasa réalis, gyümölcsöző gazdasági befektetést képezzen a községekre nézve Éhhez képest a faiskolák azon fanemek tenyésztésére lesznek berendezve, a melyek az illető község határában jól diszlenek Selyemtenyésztéssel foglalkozó vagy erre alkalmas vidékeken a szederfatenyésztés bő helyet kap bennük. A faiskola művelésére rendszeres üzemtervet kell kidolgozni, a mely a járási mezőgazdasági bizottságok, tehát a gyakorlati gazdák kritikáján megy keresztül. A faiskolái; a községi tanító, vagy más alkalmas ember kezeli. A szakszerű felügyeletet a faiskolai felügyelők teljesitik, a kiket lehetőleg gyümölcs- sé8zeti tanfolyamot végzett tanítók sorából az alispán nevez ki. A faiskolák jó kezeleseert a községi elöljáróságok anyagilag is felelősek. Az állami közutak befásitasát a kereskedelmi miniszter eszközölteti a sajat közegeivel. A törvényhatósági és egyéb befasitásra alkalmas utakon is rendszeres munkába a jön befasitás. mert az alispánoknak illetve a járási hatóságoknak fásítási tervet kell egy esztendő alatt kidolgozniok, a melyben meglesz szabva minden év munkateljesítménye. Részletes intézkedések vannak megállapítva a felsorolt feladatok tekin- tetebeu ; a melyek különben,rendszeresen beosztott munkával, aránylag igen csekély évi költséggel sikeresen foganatosíthatók. A miniszter áltál kiadott vezérfonál lehetővé teszi végül a pontos közigazgatási ellenőrzést, a mi az eddigi eredménytelenül maradt szabályoknak a legfőbb hiánya volt. A jövő evben megkezdődik az új szabályrendeleteknek gyakorlati végrehajtása is, a melyben Darányi miniszter intézkedése folytán az állami fatenyésztési szakközegek fogjak a hatóságokat támogatni. A miniszter rendeletéhez sok sikert kívánunk Hisszük is, hogy iessz. Legyen a jelszó ültessünk fát. Ez oly cselekedet, mivel a jövőnek hasznainak és nemesítjük az emberi érzéseket. A főváros költségelőirányzata. A főszámvevő már összeállította a fővá- 1 ros 1898. költségvetését. Ez előirányzati ter- j vezet szerint a községi alap rendes- és rendkívüli tételének eredménye a következő: Kirf dások : 16 875.443 forint, bevételek 16,162.305 ' foriut; a hiány tehát 713.168 forint, melynek j legcsekélyebb mérvre való apasztása első sor| temető mellett, igen kellemes hang ütötte meg . a fülemet. Lehevertem a zöld fűre. Embert nem láttam, de a dal szövegét egészen kivettem: .,Kedves anyám, mért nem vagy lány. Nem szenvednék annyit talán, Oh ha tudnád mire vittem, Udvari bolonddá lettem.“ Kis vártáivá közeledett felém, megismert, kérdezősködött rokonairól és hogy mi járatban vagyok azon a tájon ? Nehány szóváltás után az elválláskor vissza szóltam neki: hogy van mindig Lőrinczke? — Pruszlikba urfi, pruszlikba. . . De nem a magaméba! — Hát a tengerit szereti...? — Csak a földje után vágyom.' Szabó József. Aranypor. Mindnyájunknak elég erőnk van arra, hogy mások bajait elviseljük. * Kiválóbb lelkitulajdonok kellenek a szerencsés helyzet, mint a szerencsétlenség elviselésére.
