Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
BUDA és VIDÉKE Augusztus '29. lekedési útnak a th. utak sorába való felvé- tele tárgyában. Határozat. Hidegkút, Solymár és Szent-Iván községek azon kérelmükkel, hogy a községeiken keresztül vonuló községi közlekedési utak a thatósági utak közé vétessenek fel. az állandó választmány véleményének elfogadásával el- Utasittatnak annál is inkább, mert ezen utak a megyei közúti pénztárból kapott segélylyel épültek ki. s a fentartásra is évenként még most is segélyben részesülnek, továbbá a Szt.- Iván és Solymár községek azon kivül még azon előnyben is vannak, hogy úgy a buda- esztergomi h. é. vasút vörösvári és solymári állomásaihoz is igen közel feküsznek, valamint a buda-bécsi államuthoz is, a melyeken a fővárossal tetszés szerint közlekedhetnek. — Mindazonáltal a kérvényben felhozottak figyelembevételével, a solymár hidegkúti községi közlekedési út jókarban tartása czéljából ezen útvonalra a közúti pénztárból eddig adott 200 írt segély 400 frtra már a folyó évben felemeltetni határoztatik. Miről a nm. kereskedelemügyi m. kir. minister úr felirat.ilag, Dr Csapó Lóránt főszolgabíró utján pedig Hidegkút, Solymár és Szent-Iván községek elöljáróságai és a kir államépitészeti hivatal jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. az összes iratok az ezen útvonalra felvett évi segélynek folyósítása végett kiadatnak a vármegye alispánjának. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének Budapesten. 1897. julius 13-án folyt, tartott rend. évn. bizotts. közgyűlésén. 978. sz. kgy. 18 7. Tárgyaltatott az állandó választmány véleménye, a Békásmegyer község által szérűskertek czél.aira megvett kincstári területre nézve keletkezett vitás ügyben. Határozat. Az állandó választmány véleményének részbeni elfogadása mellett, Békásmegyer község képviselőtestületének 1897 évi márczius hó 18 án. illetve 23-án 3 és 4. számok alatt hozott határozatai, mely szerint a szérűskertek czéljaira a m kir. kincstártól vett s az egyes lakosoknak ismét eladott földterületnek a békásmegyeri tisztviselőtelep részére való átengedését határozta el, mint jogalappal nem bíró s a község anyagi érdekeit veszélyeztető határozatok a törvényhatóság részéről ezennel megsemmisittetnek s a község képviselőtestületének 1893. évi junius hó 15-én 4 sz alatt hozott s 1895. év julius 8-án 901. kgy. szám alatt törvényhatósági jóváhagyást is nyert határozata, mely szerint a m kir. kincstártól községi szérűskert czéljára 15 hold s 1321 D-öl területet 7109 fi t 69 krért megvett, érvényben továbbra is fenntartandónak határoztatik — a község képviselőtestületének pedig 1894. évi márczius 30-án 4 sz alatt hozott s ugyancsak 901 kgy 1895. sz. alatt törvényhatóságilag jóváhagyott határozata — mely szerint a megvett területet egyes községi lakosoknak tovább eladta — miután időközben kitűnt, hogy sem az eredeti szer ődés kormányhatósági jóváhagyást nem nyert sem a tovább eladás a szerződés feltételének meg nem felel — érvénytelennek jelentetik ki, a mihez képest az egyes községi lakosokkal kötött adásvételi szerződések szabályon kivül helyeztetnek s a megvett területnek eredeti állapotába leendő visszahelyezése a községi képviselőtestületnek meghagyatik ; — miután továbbá az eredeti adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó községi határozat c*ak az esetben lesz érvényben fentartható s igy jelen határozat végrehajtható, ha az a magy. kir. pénzügyminister úr részéről szükségelt felsőbb jóváhagyást kinyerte — a ra. kir. belügyminister úr utján felterjesztés tétetik a in. kir. pénzügyminister úrhoz az eredeti szerződés jóváhagyása iránt, — másrészt, mivel a szerződés ama feltételét, hogy a megvett «rület csak községi szérűikért czéljára használható — a község be nem tartotta, utasittatik a község képviselőtestüBudapest, 1897. (5) lete, hogy a m kir. pénzügyminister úrtól kinyert jóváhagyás után azonnal szabályrendeletet alkosson a megvett területnek kizárólagosan községi szérűskert gyanánt leendő használata iránt s ezen szabályrendeletet jóváhagyás végett a törvényhatóságnak mielőbb mutassa be. Békásmegyer községnek az ez irányban minden község részére kiadott törvényhatósági meghagyás következtében községi szérüskert- ről gondoskodni kellett — ezen kötelességének tudatában az elöljáróság azon kérelemmel járult a m kir. pénzügyminister úrhoz, hogy a község határában lévő kincstári területből a szérűskert czéljára alkalmas részt kedvezményes áron a községnek engedjen át — a m kir pénzügyminister úr tekintve a czélt, a község eme kérelmének helyt is adott — a község tehát most azon kedvező helyzetbe jutott, hogy a községnek minden nagyobb anyagi megterheltetése nélkül a szükséges községi szérűskertet létesíthette volna — e helyett azonban a község be sem várva a szerződés kormányhatósági jóváhagyását a megvett területet egyes községi lakosoknak nyereséggel eladta s ezt»n ténykedéseit jóváhagyás végett a törvényhatóságnak bemutatta — a vármegye közönsége azon feltevésben, hogy a m. kir. kincstárral kötött adásvételi szerződés kormányhatóság ijóváhagyást is nyert s hogy itt nem községi szérűskertről, hanem az egyes községi lakosok által létesíteni szándékozott szérűskertről van szó, a község ténykedéseit, mint a községre előnyösöket, jóváhagyásával megerősítette. Minthogy azonban a bekasmegyeri tisztviselő egyesületnek a megvett terület részére leendő átengedése iránt a m. kir. pénzügyminister úrhoz beadott kérelme alapján megindított tárgyalások folyama alatt kiderült azon ténykörülmény, hogy az eredeti adás-vételi szerződés kormányhatósági jóváhagyást, nem nyert s hogy a község a megvett területet csak községi szérűskert czéljára használhatta volna; nyilvánvaló, hogy a község a megvett területet nem volt jogosítva az egyes lakosoknak eladni s a törvényhatóság csak is a fennt érintett, de most már tévesnek bizonyult feltevésben hagyta jóvá a község eme ténykedését — annál kevésbbe lehetett azonban most már jogosítva a község a megvett s általa ismét eladott területre nézve tovább intézkedni, mert eltekintve attól, hogy az eredeti szerződés kormányhatóságilag még jóvá nem hagyatott — a község a területet egyes lakosoknak eladván, csakis azok beleegyezésével intézkedhetett volna a terület átengedése iránt, — ez azonban nem történvén meg, a terület átengedése iránt hozott határozat még akkor sem bírna jogalappal, ha az eredeti adásvételi szerződés kormányhatóságilag jóvá lett volna hagyva — de ettől eltekintve az átengedés iránt hozott határozat a község anyagi érdekeit is felette sérti, mert a községnek szérűskertre feltétlen szüksége van, már pedig ha a község a területet a tisztviselőegyesületnek átengedi, csak a község nagyobb megterheltetése árán juthatna ismét szérűskert birtokába, de más különben is a község a terület megtartása által azon helyzetben lesz, hogy a felette sürgős szükséget képező szérüs- kertet azonnal létesítheti s azonfelül oly kedvező áron jutott a szükséges terület birtokába, hogy annak a tisztviselő egyesület részére leendő átengedése a község anyagi érdekeinek teljes mellőzése volna, A község képviselőtestületének a megvett terület átengedése iránt hozott határozata tehát mint jogalappal nem biró s a község anyagi érdekeit veszélyeztető határozat — feltétlenül megsemmisítendő 8 az eredeti adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó határozat érvényében továbbra is fenntartandó volt Érvénytelennek kellett azonban kijelenteni a község ama, a törvényhatóság részéről is jóváhagyott határozatát, mely szerint a megvett területet az egyes községi lakosoknak tovább eladta, mivel ehez a községnek — tekintve, hogy az eredeti adásvételi szerződés még kormányhatósági jóváhagyást nem nyert I s hogy a m. kir. pénzügyminister úr csakis I községi szérűskert czéljára adta el a kívánt | területet — joga nem volt — a község eme ! ténykedésén mint sem változtat — a törvényhatóság részéről nyert jóváhagyás, mert mint az fentebb érintetett, csakis téves feltevésen alapult; ehhez képest tehát az egyes községi lakosokkal kötött adásvételi szerződések sem bírnak jogalappal s igy azokat hatályon kivül helyezni s miután községi szérűskert csak akként létesíthető, ha az e czélra szolgáló terület a maga egész terjedelmében a község által kezeltetik — a megvett területnek az eredeti állapotába való visszahelyezésére a község elöljáróságát utasítani kellett. Minthogy végre az eredeti adásvételi szerződés érvényében fentartható s a jelen határozat minden részében végrehajtható csak az esetben leend, ha a m. kir. pénzügyminister úr az adásvételi szerződést jóváhagyásával megerősíti, a vármegye közönsége a község anyagi érdekeinek megóvása szempontjából ezen felsőbb jóváhagyást saját hatáskörében kikérendőnek s nehogy ezen jóváhagyás a község eddigi eljárása folytán megtagadtassék — a községet a szerződés feltételeinek szabályrendelet alkotása által való feltétlen betartására utasitandónak találta. Miről a nagyméltóságu m. kir. Belügy- és Pénzügyminister urak a vonatkozó tárgy- iratok kíséretében felterjesztés utján a felsőbb jóváhagyás kinyerése s dr. Csapó Lóránt főszolgabíró utján Békásmegyer község képviselőtestülete s elöljárósága, általa pedig az egyes érdekelt felek miheztartás s tudomás végett értesittetni rendeltetnek. Ismerősein k. — Árnyak és fények. — Sauer József. A budai iparosok között Bauer József tiszteletre méltó helyet foglal el. Igen tevékeny, józan gondolkodású, szorgalmas és tanult ember, ki e jó tulajdonaival fel és le egyaránt tiszteletet és becsülést tud kelteni maga iránt. Hogy a munka nemesit és hogy annak arany a feneke, azt ő nemcsak tapasztalta, hanem tevékeny életével be is bizonyította. És e tekintetben bizvást mintaképül állíthatjuk őt azok elé az iparosaink elé, kiknél a kitar- ' tás, előretörés és takarékosság nem valami otthonos erenyek. Bauer József nemcsak a saját iparának a kéményseprő-iparnak szerzett hosszú tevékenységével jó hirt és tekintélyt, hanem általában az egész iparoskaruak díszére válik. Leginkább bizonyítja ezt a számos tiszteletbeli állás, melyekre Bauer Józsefet az idők folyamán jeles tulajdonainál fogva megválasztották. Bizony kevés iparosunk dicsekedhetik manapság annyi tiszteletbeli poziczióval, mint ő ; és ő e tisztségeket mint derekasan, nagy tapintattal, kiváló ambiczióval vezeti és tölti be s mindig kedvező eredményre vezeti azt az ügyet, a melynek elintézésére vállalkozik. Buda érdekeiért valóban a legmelegebben s a legnemesebben érdeklődik, s mint törzsgyökeres budai azoknak egyik legkészségesebb. leghivatottabb szószólója. Önzetlenül állott es áll most is talpra, valahányszor valamely fontosabb budai ügy felszínre kerül, s nagy összeköttetései s kiváló agitáló képessége által mindig nagy hasznára van polgártársai közös érdekeinek. Meleg érdeklődéssel viseltetik a II. kér. országúti iskolaszék ügyei, valamint általában az iskolaügy fejlődése iránt, a minek iskolaszéki látogatásai alkalmával szokta jelét adni. Egyik leglelkesebb és leghasznosabb
