Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-29 / 35. szám

tagja a budapesti polgári lövészegyesületnek, melynek mint egyik gazdája kiváló tevékeny­séget fejt ki. S ebbeli rátermettségének több­ször tapasztalhattuk jeleit azokon a fényes ünnepélyeken, melyeket a lövészegyesület a közelmúltban rendezett, s a melyeknek fő­mozgatója Bauer József volt. Az első budai temetkezési és betegse- gélyző egyletben is nagy és hasznos munkás­ságot fejt ki B. J. s ez az egylet az ő kiváló megerősödését s jelenlegi virágzását főképen B. J. nagy buzgalmának köszönheti A társas körökben is kiváló helyet fog­lal el ez a mi kedves ismerősünk. Mint a il. kér országúti magyar asztal- társaság elnöke, egyrészt a magyarosodás szent ügyének tesz nagy szolgálatot, másrészt a jótékonyság gyakorlására nyújt embertársa- j inak alkalmat. Régebben a főv. köztörvényhatóságának is tagja volt, s ebben az illusztris testületben méltóképen képviselte úgy polgár-, mint iparos-társai érdekeit. És e sokféle teendő mellett Bauer József j nemcsak kitűnő férj, hanem gondos jó apa is, í a ki magyar szellemben nevelteti gyermekeit. I Családi köre valódi éden rá nézve, a hol jól nevelt, szelíd gyermekek körében pihenheti ki napi fáradalmait. Budapest, 1897. (6) _____________________ K ü 1 ö n f é 1 é k, — Márczius 15 ike jubileumához A fővárosban alakult Petőfi dombormű bizottság a következő felhívást teszi közzé: Márczius 15-dikének közelgő félszázados évfordulója minden magyar emlékezetében Petőfi halhatatlan nevé­hez fűződik. A nagy költő, kinek nevét a dicsőség legfényesebb koszorúja övezi, ezelőtt már-már 50 évvel ama világtör­téneti nagy napon, a mely fordulót képez a magyar történelemben a sötét­ség és a világosság ébredő hajnala között, rettenthetetlen bátorságával nyi­tott uj lapot nemzetünk hisztériájában, a mely lap Írásának első szavai újabb fejlődésünknek hatalmasan ébresztő nyi­tánya: Talpra m a g y a r ! A Talpra Magyar lánglelkü költőjének szellemtől sugárzó vonásait megörökítve látjuk ihletett művészünk Aradi Zsigmond zse­niális domborművében. A művész im­pozáns alkotását karrarai márványban díszes, pompás kiállításban bírhatja a nemzet honfiak és honleányok áldozat­készségéből. A szoborművet, melyet a szobormüvész évek előtt megrendelés nélkül lelkesedésből elkészített, meg kell szereznünk, valamely fővárosi gyűjteményünk, közintézetünk számára. bizton reméljük a tömeges adako­zást, előre megállapítván, hogy a mu­tatkozó fölösleg a Petőfi-társaság alap­tőkéjének gyarapítására fordittatik. A szobormű ára 5000 frt. Nehány hónap választ el a márczius 15-ike ötven éves évfordulójának, Petőfi nagy napjának nemzeti ünnepétől. Addig a gyönyörű dombormüvet bírnunk kell. Az adako­zások közlésére, nyugtázására a fővá­rosi napi lapokat kérjük fel. Az ado­mányok a Petőfi dombormű bizottság BUDA és VI 0 E K E pénztárnokához, Farnady József úrhoz, a magyar földhitelintézet ügyészéhez (Kossuth Lajos-utcza 3.) küldendők. Kelt Budapesten, 1897. évi augusztus hóban. A Petőfi dombormű bizottság: Jókai Mói' diszelnök, Bartók Lajos el­nök, Barcsay Kálmán, Bársony István, Dalmady Győző, Endrődi Sándor, Far­nady József, Gracza György Szana Ta­más. Jókai Mór a diszelnökség elfoga­dásakor megkezdte az aláírást 50 írttal. A magunk részéről nem kétkedünk, hogy Buda és Vidéke közönsége a kegyele- tes nemzeti czélhoz tömegesen hozzá fog járulni Hiszen tudjuk, hogy budai lelkes hölgyek a budai honvédszobor bronz koszorújához rövid idő alatt 12 ezer frtot gyűjtöttek, ismerjük a bástya ünnepély epokális sikereit. Tudjuk, hogy közönségünk minden nemes ügyet fel­karol; szívesen áldozik a nagy költő legszebb arczmája megszerzéséhez és az olykép sikerrel működő Petőfi társ. alapja gyarapításához, azl848-diki nagy nap emlékének áldozva. A lapunkhoz érkezendő adományokat hetenként nyug­tatjuk lapunkban s a bizottsághoz szol­gáltatjuk — Miniszterek a kertészeti intézetben. Darányi Ignácz földmivelésügyi és Lukács László pénzügyminiszter meglátogatták a gel­lérthegyi kertészeti tanintézetet, hol őket Mol­nár István miniszteri biztos és az intézet ta­nári kara fogadta. A miniszterek közel két óra hosszat időztek az intézeten és megtekintették az intézet összes helyiségeit, üvegházait és te­lepeit. A minisztereknek ez a látogatása ösz- szefüggésbea van az intézet kertjeinek na- gyobbitásával. Ugyanis az ország minden egyes vidékén nagyban termelendő gyümölcsfajtákból a termelő közönség szeretne már most oltó- vesszőt, s ez a törzskertben meglevő 1—2 anyafa mellett nem emelhető Miután a minisz­ter meggyőződött arról, hogy a mai telekárak mellett az intézet telepének tágítása lehetetlen, az intézettel szemközt levő kamara erdőben fogja az intézet törzsgyümölcsöséf berendeztetni. — Nyári mulatság. A budakeszi szépitő- egyesület kevéssel a nyári szezon befejezte előtt élvezetes és minden részében sikerült búcsuünnepre hivta egybe a kies üdülőhelyen nyaraló fővárosiakat. Az ünnep változatos szá­mokból összeállított hangversenynyel vette kez­detét, a melyben Berkovits Lajos hegedűjátéka és Weisz Erzsiké meg Balogh János ének­számai arattak zajos tapsokat Reich Olga Makai Emilnek Szerenád czimű monológját adta elő zajos tetszés között. A hangversenyt hajnalig tartó ránéz követte. —- Ördögárok. A mit annyiszor sürgettünk és folytonosan napirenden tartottunk az ördög­árok beboltozásához hozzá fogtak A vérmezőn sürgősen dolgoznak most még leginkább a földmunkán. A munkának kileuczven nap alatt kell elkészülni. — Utazás Rómába 1897. szeptember 30. — október 10. A magyar királyi államvasutak városi menetjegyirodája az ősz folyamán Rómába utazást rendez, hogy Italiának classzieus földjót a magyar utazó közönségnek bemutassa. A lelki vezetésről dr. Nemes Antal, budavári káplán gondoskodik (lakik : Budapesten, 1. kér Werbőezy-utcza 1. Budavári fő­plébánia). Az ez irányban történő kérdések ugyanoda intézendők. — Ujoucz búcsú. A budai katholikus legény- egylet szeptember hó 5-én ujoncz búcsút rendez, mely alkalommal jeles műkedvelő társaságuk a Vén bakan­csost adja eíő. A Fáczánban rendezendő ünnepély érdekes és mulatságos loszsz. A derék és az önkép­zéssel komolyan foglalkozó legény-egylet megérdemli a közönség támogatását. — Mulatság Leányfalván. Jótékonyczélu mulatság volt szombaton este aug. 21-ikén Leányfalván, a melyet a pócsmegyeri árvíz­károsultak javára rendezett az értelmiség, élü­kön az, a ki minden nemes és jótékony csele­kedetben elől szokott járni: Felekyné Munkácsy Augusztus 29. Flóra, a nemzeti színház kitűnő művésznője és férje, FeleJcy Miklós, a, nemzeti színház kö­zönségének nehéz szívvel nélkülözött művésze. Az ott nyaraló művészekből egy kis csapatot toborzottak össze, hogy olyan erkölcsileg és anyagilag fényesen sikerült estélyt rendezze, nek, a miben valódi műélvezetet talált az elő. kelő és nagyszámú közönség, a mely szomba­ton szorongásig megtöltötte a kaszinó termét. A hangversenyen közreműködtek : Kaczér Mar­git az operahaz kedvelt tagja, a ki a szünni nem akaró tapsokra magyar nótákkal toldotta meg Gounod Margitjanak igazán szépen elő. adott ékszeráriájat. Feleky Miklós Endrődi Sán- j dór Kurucz dalaiból olvasott föl neháuyafc olyan mély és tartós hatással, a mely csak egy Isten kegyelméből való művésznek van megadva. A művész a tomboló tapsra még egyszer a pódiumra lépett s még pár, művészet­tel interpretált strófával viszonozta a közönség kitüntető figyelmét. Utána Takács Mihály az operaház oszlopos tagja adó t elő több dalt tőle megszokott művészettel és gyújtó hatás­sal. Két műkedvelő : Krúdy Andor és Nikolics Sándor; az első czimbalom. az utóbbi hegedű játékával aratott kiérdemelt tetszést. Végül Nosécla Károly, opera-tag homeri kaczagást idézett elő zongoraprodukcziojával, melyben rendkívül ügyesen satirizálta a gyötrelmeket a mit számban a mind fenyegetőbb arányban növekvő zongorakinzók okoznak az ártatlan hallgatónak. A hangverseny után tombola kö­vetkezett. Itt ismér, Feleky Miklósnéé a fő­érdem : ő volt a kitűnő tréfának is értelmi és nagy részben ténykedő szerzője. Mellette fia: Feleky Andor fáradhatlanságának és ügyessé­gének lehet köszönni, hogy a tombola táblács­kákat rövid fél óra alatt elkapkodta a publi­kum, a melynek jótékonykodási hajlamát ki­tünően tudta kiaknázni az elárusító Feleky Andor és Komlódy Lajos. A minden tekintetben pompásan sikerült mulatságot táncz zárta be a melyet olyan tűzzel jártak a párok, hogy a leányfalvi kakasok éktelen kukorékolása j figyelmeztette őket arra, hogy már rég elmúlt I tegnap. A hangverseny és tombola 200 frton j felül jövedelmezett a szegény árvíz károsultak j javára. — A krisztinavárosi színkörben ma „Utána!“ czim alatt Feydeau Georges franczia szerzőtől egy bohózatot adtak elő Komor Gyula fordításában. Dramatizált pornográfiának lehetne mondani, ha a frivol és bántó drasz- tikumot nein enyhítené a szerző genialitása, a ki annyi kaczagtató elemet vegyített a bohó­zatba, hogy szinte megbocsátható az a leir- hatlan merészség, a melylyel a szituácziókat kiszínezi — A Kisfaludy színházban péntek este Szi- lassy Imre, a színtársulat kiváló jellemsziuészé- nek jutalomjátékául „Don Caesar de Bazan“ Került színre A színház ez alkalommal szépen megtelt közönséggel s Szilassyt, ki a czimszere- pet minden tekintetben jeles alakításban mu­tatta be, zajos tapssal tüntette ki. A többi sze­replők közül különösen Szikom. Anna, Radák Rózsa, Hilleiné Kiss János és Bokor Tivadar érdemelnek dicséretet ügyes játékukért — Miért? A trombitás-ut kiépítése meg­akadt a téglagyárnál, a. téglagyár leásta a diilő- ut mentét, a dűlő ut leszakadt. Két évvel eze­lőtt kötelezte a minister a gyárt a kiépítésre, még sem épül. Miért ? — A czitadella a humanitás szolgálatá­ban . Az „Önkéntes ápoló, oktató és gyámolitó nővérek budapesti kisdedápolója“ czimű intó­j zet főnöknője Fürst Ida nővér a székes-fővá- j roshoz intézett beadványában arra kéri a fő­város közönségét, hogy a vezetése alatt álló intézet czéljaira engedje át neki a gellérthegyi I czitadellát. Ők ott a szegény árva beteg gyer- ! mekeket ápolnák. A czitadella nagy és száraz termei minden átalakítás nélkül megfelelnének az ő czéljaiknak, a közfallal elzárt területen pedig szabad levegőt kapnának az ő kisdedeik. Az intézet most az Andrássy-úti Bellevue- épületben van, de annyi szegény gyermek je- I lentkezik, hogy nem tudják ott valamennyit I elhelyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents