Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-09 / 19. szám
Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből, BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: ESDELT-I O-^TTJ liol e KIADÓ-HIVATAL, :etni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre (» korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSEG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Jtí yar Iskola Egyesület. A ...agyar Egyesülettel izmosodott Magyar Iskola Egyesület megtartotta évi közgyűlését, az elnök és titkár kijelentései szerint az egyesületnek az elmúlt évben dermesztő közöny nyel kellett küzdeni. Vegyük ehez az erdélyi közművelődési egyesület viszályát, a többinek pangását, úgy egy szomorú társadalmi tünemény képét láthatjuk. Magyarország elnök ország, a miről már emlékeztünk is és ajánlottuk azt, hogy az egyesületek egygyé szövetkezzenek, mert a mostani széttagoltság miatt a dermesztő közöny nem enged fel. Gerlóczy Károly is ezt óhajtja, az ő óhaját jó leszsz a közművelődési egyesületeknek megvalósítani és helyes központi szervezettel újra alakulni. A magyarosodás, magyarosítás lassan halad. A nemzetiségek az állam nyelvét gyűlölik. Európánál bevádolnak bennünket, hogy mi erőszakos fegyverekkel megakarjuk őket fosztani nyelvüktől. Valljuk be, hogy a magyarosításban nem vagyunk elég diplomaták s maga a müveit társadalom sem vesz részt ebben a hazafias munkában. Ev századok mulasztását nagyon nehéz leszsz orvosolni és ovodák, iskolák nem elegendők ahoz, hogy Magyar o- s z á g csakugyan magyar legyen. Mindent idegen nemzetektől kölcsönözünk. | utánozunk s egy kis európai elismerő- | sért eszeveszetten rohanunk az elsze- | gényedés lejtőjén. Sajátságaink, szeká- saink, jellemünk kivesző félben vannak. Magyarul nagyon kevesen gondolkodnak és még kevesebben cselekesznek. Az álmüvelődés lázában szenvedünk. Tudomány, irodalom, művészet minden csak nem magyar. A régi erkölcsök helyébe az újkor hibái léptek. Nem találtuk meg a nagy világot, de a mi kis világunk elveszett. Csakugyan Ázsiába kell keresni a magyart, mert itt bizony édes keveset fedezünk fel. Gróf Zichy Jenő expeditiója itt any- nyira sem sikerülne, mint Ázsiában sikerüli. A legutolsó paraszt házban a leg- magyarabb vidéken is keveset találunk a magyarságból. A legszegényebb ember zugába a pókkal együtt beköltözött a czivilizáczió félszegsége. Az emberek hirlapemberek. A felületes hirlapirás szerint gondolkodnak, beszélnek és Írnak. A paraszt ember józan eszét is kizökkentette a politika. Vannak vidékek, hol a paraszt szó sértés, földész, polgár stb. nevetséges czimeket adnak egymásnak. A magyar nyelvet oly kevesen tudjákmár, hogy aki mutatniszeretné,hogy tudja, az nyelvtudós czimén uj szavakat koholva, vagy minden jó magyar által ismert szavakat kifejezéseket bölcsel- kedve nagyképüsködik. Az etnográfia, közmondás, népdal és népszokás gyűjtés valóságos bohózat, melyben notórius ignotusok szerepelnek. A közoktatás és művelődés politikája, a tudományos és szépirodalmi társaságok mind hibás nyomokon járnak. A magyar szellemet, gondolkodást, ki kell hámozni az elvilágpolgáriaso- dásból és megmenteni a nyelvet, a fajt az elromlástól. Tudományban, irodalomban, művészetben a magyar sajátságokból és sajátságokon építsünk. Ha magyarok leszünk, bizony újra megsüvegel mind az oláh, mind a német, mind a tót. A magyarosodást legjobban ösztönzi, ha vagyonos a magyar. A földbirtokos parasztság és kisbirtokosság a hol elszegényedik azt felszívja az a faj, mely mellette él. Ha telepítés utján szaporítjuk a magyar elemet a nem tiszta magyar vidéken, úgy a magyarositásárt bárminél többet tettünk. Arra törekedjünk, hogy a kisbirtokosság, kisipar erősödjék. A társadalom és a vagyonosok erre áldozzanak. Óvoda, iskola, népkönyvtár tehet és tesz sok szolgálatot, de nem ez az igazi eszköz, hanem a vagyonositás. Tessék csak az erdélyi oláh bankokat megfigyelni. „BUDA és VIDÉKE“ I ÁIK ZAJA. Robinson Bábelben. — Elbeszélés. — Irta: Erdélyi Gyula. (3.) — Haza hozta a zárdából és átnézi, hogy milyen nagy felelőséggel terhelte meg magát. Lásd a nyakkendő psichológiáját is ebben leled, a leáuya köti meg kinek más a kedves színe. Kis dolgok igy árulják el a nagy fordulatokat. Ruhánk, magatartásunk, a hogy nézünk, pálczáukat forgatjuk mind-mind bensőnknek kémei. Lásd igy lehet az történet a nyakkendőből. Nézz és ügyelj. Pár napig nem találkoztunk, pedig vártam a regény folytatást. — Nos ! — kiáltottam feléje, a mint az utczán találkoztunk — mennyire vagyunk a felfedezéssel. — Valamivel előbbre. — Uj és érdekes részletek ? — Nagyon érdekesek. Már többet tudok. — Többet ? — Majdnem mindent. Hősünk neve Sellöy Szil árd. — Regényes név. Honnan tudtad meg? — Nem volt nehéz, hiszen mondtam már, hogy kivettem azt a hónapos szobát, melyben lakott. — Ez igaz, de a név még nem mond semmit, ebből hiába kutatod a nyakkendő történetét. — Most már tovább vagyunk, a nyakkendő története czimet cserélt, most már egy válóper történetének nevezhetjük. — Ez már haladás. Ördögöd van, hogy titkokhoz jutsz. — Csak véletlen jutottam hozzá, nem a magam ügyessége. Ismered nagybátyámat ? — Az öreg Kercsey Lajost? — Igen. A napokban nála voltam. A segédjei közül senki nem volt otthon, megkért, hogy keressek ki neki egy percsomót Sellöy contra Sellöy Adolár Bella. Kikerestem. Akkor azzal bízott meg, hogy vegyem ki belőle az első bíróság végzését, mit a válópörben hozott. j A mint a percsomót kibontottam abból ámulatomra három fénykép hullott ki. Az egyik fénykép ismerősünket az ismeretlent ábrázolta. Sellöy Szilárd ; . . . válóper. . . azonnal előbbre jutottam a találgatások tengerén... Nagy bátyámnak átadtam az elsőbiróság Ítéletét, k azt tanulmányozni kezdette a mi közben rá jöttem a válóper egész tényállására. — No ez derék, igy tudjuk a történetet is. — Csak részben, mert igazán csak most kezdődik. Barátom elbeszéléséből a következő tényállást vettem ki: Sellöy Szilárd megházasodott. A házasságot vakon, józan tervek megállapítása nélkül kötötte. Olyan nőt vett el, ki szerette őt, de nem volt képes megérteni. így az otthon csak egy nagy hazugság. ízlésűkben nem volt atyafi- ság. a mit az egyik szeretett, azt utálta a másik. Eleinte fórti-erélylyel fogott az izléselté- rések kiegyenlítéséhez, de a mint felesége észrevette, hogy ez vagy az bosszantja, csak azért is követte a maga Ízlését. Sellöy szinte igy tett és miután neje a szivárvány szinü nyakkendőt nem szerette, elkezdette viselni. Ki hinné, ez döntötte el az ütközetet; egy szivárvány szinü n}7akkendő. Leányuk, a kis Malvin, sem tudta kiegyenlíteni a diszharmóniát. Ki-ki igyekezett a másik ellenére tenni. A nőt biztatták rokonai, hogy ne engedjen, a férfit barátai ingerelték, hogy legyen férfi; végre is döntésre került a dolog: elváltak, A kis Malvin zárdába került. Meglátogatta atyja is anyja is „Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava
