Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-05-09 / 19. szám
Budapest, 1897. (2) BUDA és VIDÉKE A magyar iskola egyesület vezetőinek ajánljuk ezt s az országos nemzeti szövetségnek valamint a közművelődési egyesületeknek. Előbb a vagyo- nosodás, az anyagi helyzet javításához fogjunk, mert csak ott a hol vagyon van, hathatunk könyvekkel, óvodákkal és iskolákkal. Erdélyi Gyula. OíDiiibusztalaiml. Szegény boldogult kolibri és nem kolibri kocsik emlékeiteket sóhajtva köszönöm! Nyikorgó kerekeitek azt nyöszörögték : hogy sírva ríva fogtok minket keresni, vissza is hívnátok, de már akkor késő lesz. Az omnibusz társaság jobblétre szende- rült s bogy milyen alakban támad fel, azt nem is képzeljük, s mi budaiak, ha lovunk nincs, sok helyről gyalog járunk Pestre. A főváros ismert nagylelkűségének és könnyen hívásénak egy újabb hajótörése ez. De hányadik már a hajótörés?.. Sok káron tanult már a főváros, meddig akar még tanulni ? A lóvasut társaság van most egyedül a téren, tőle függ a menni vagy nem menni kérdése. Mi nem szabhatjuk meg azokat az irányokat, merre haladjon a lóvasut. Járasson e omnibuszokat vagy ne járasson, azt el nem rendelhetjük. mert ez a társaság joga. Igaz ugyan, hogy régebben a társaság szeretett omnibusz ötletek vásárlásával foglalkozni, példa erre Balázs Sándor hidjárója. Miért ne fokozhatná jövedelmét a lóvasut társaság omnibusz láratokkal ? Ez egy ötlet, a minek megvalósítását egész díjtalanul bocsátjuk a társaság rendelkezésére. Nem vagyunk eléggé mathematikusok ahhoz, hogy a lóvasut pénzügyi boldogulásával foglalkozzunk. De ha a társaságnak részvényesei lennénk, úgy a közgyűlésen felemeltük volna szavunkat és bebizonyítottuk volna, hogy a társaság még jobban boldogulhatott volna, ha élelmesebb. A városi villamossági társaság, földalatti villamos stb. előnyeit mind a lóvasut kaphatta volna meg és más dudást nem eresztett volna a csárdáiba. A főváros térképe és utczáinak megtekintése után meglehet azt tudni, hogy milyen útvonalak azok, melyeken a közlekedés kifizeti magát Miután a kerete megvan hozzá a postai szállítás kézbevételével is lekötelezhetné a főváros közönségét. Ez ismét olyan Ötlet, melynek nyélbeütésével a közönség és a lóvasut társaság is nyerne. A lóvasut társaság a lóanyag meg»■1'"■»»I" .".I ! ! II ........ i i in■ i. íg y nőtt fel szülék nélkül. Anyja nem fogadott el semmit atyjától, egy öreg rokona mellett volt társalkodóné, a hova leányát nem vihette, de ki akarta kerülni, hogy valaha Sellőyvel találkozzék, tehát örömmel egyezett bele, hogy zárdába adják a leányt. Sellőy egy darabig birtokára vonult vissza, de itt sem lehetett egyedül, mert neje emléke vele volt. Mind a ketten büszkébbek, hogy egymáshoz közeledjenek, mind a kettő a másik elfeledésére törekedett. Bizonyos érzés fogta el Sellőyt, hogy neki talán másként kellett volna magát viselni. Bántotta a folytonos kérdezősködés és némelyek részéről a szemrehányás. Elmenekült Buda egyik zugába és megfogadta, hogy senkivel sem beszél és semmit sem beszél, kerüli régi barátait és elfelejti nejét. Megállta hogy nem beszélt és viselte a nejére nézve legelleuszen- vesebb nyakkendőt. Ez a tényállás és ezzel be volna fej« a nyakkendő története, ha Kercsey Imre rátunk időközben át nem veszi bátyja iroc és a perek között a Sellőy contra Sí Adolár Bella féle ügyet és meg nem is kedünk a füstimádó bábeli Robinsonnal. Mert Sellőy Robinson volt Bábelbec a zajban, az ismeretlen emberek között so nkább magában volt, mint egyedül a falu | választásához ért és lótelep telekkel nem terhelné a fővárost, s kiküszöbölné a lóbetegsége két, melyekkel most, egy privát vállalkozó veszélyezteti a fővárost. Meglehet, hogy az igazgatóság ezt csak tréfának veszi, pedig tessik elhinni, hogy Amerikában nem egy ember és társaság gazdagodott a humoristák Ötleteiből. Ha. az omnibusz társaság p. o. az alumíniumot használja fel a kicsikual úgy sokkal könnyebb lett volna a. szerkezet, a járatok pedig gyorsabbak. Az aluminium drágább, de jobban nyújtható, mint bármi: és ízlésesebb is. Ezt pedig nem humorista mondja, de műegyetemi tanárok állítják ........ A lóvasut pénzügyi politikájának és humánus hazafias áldozatkészségének az az érdeke és iránya, hogy a mennyire ereje és élelmessége engedi, minden ephemer versenynek elejét ve- j gye és az ő megbízható kezelésével bennünket és részvényeseit hálára kötelezze. . . . A mi ebben jó, tessik megtartani. . . . Az eskütéri Ilid tervezete, — Ankét a kereskedelmi minisztériumban. — Az eskütéri hid tervezetét a kereskedelemügyi minisztérium Dunahidépitési osztálya már elkészitette. Czekélius Aurél osztálytanácsos. Szánthó Albert műszaki tanácsos. Nagy ! Virgil építész, Gruber Antal, Beke József, Gol- lik István és Poschinger Gyula főmérnökök voltak osztályosai a munkának, amely a szakértők nyilatkozatai szerint díszére fog válni a székesfővárosuak. Az elkészült tervezet megvitatására a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter múlt hó 27-én értekezletet hivott össze. Jelen voltak az ankéten, báró Dániel Ernő miniszterelnöklete alatt a kereskedelmi minisztérium részéről: Vörös László és Cseörgheő Gyula államtitkárok, Czekélius Aurél osztálytanácsos, Szánthó Albert műszaki tanácsos, Nagy Virgil főmérnök; a belügyminisztérium részéről Faschó-Moys Sándor miniszteri tanácsos ; a pénzügyminisztérium részéről Bakonyi Géza miniszteri osztálytanácsos, Eckermann Ede műszaki tanácsos, a föld- művelési minisztérium részéről Zsák Hugó osztálytanácsos, Heckler főmérnök, a fővárosi közmunkák tanácsa részéről Pucher József, Tolnay Lajos, Rupp Imre miniszteri tanácsos, Zsigmondy Géza műszaki tanácsos ; a székes- főváros közönsége részéről Gerlóczy Károly alpolgármester Vosits Károly tanácsos, Häuffel Adolf középitészeti igazgató, Nagy Dezső, Schiff Károly, üsztoics Mihály, Kléh István, Steiger Gyula; a József-Műegyetem részéről Érdekesen beszélte el maga, mikor már j társaságukba belemelegedett. Sajátságos, hogy . nem felejtett el társalogni, könnyen, kelleme- j sen társalgott és nem fecsegett ürességeket. Ez az ember egy nagy élő fájdalom. A szemrehányást, az önvádat érlelte benne fájdalommá az idő. Sok elkeseredett embert láttam, de ezek közül kevés olyanra akadtam, a ki külsejét nem hanyagolta el. Sellőy csinosan öltözködött, gondozta magát hajától kezdve körméig, de nem sok időt áldozott rá, mert az idoraitás, a csiszolás nem látszott meg rajta. Művésziesen öltözködött, de nem tartotta foglalkozásnak az öltözködést. 0 __________ vu UiuuaIV V tí UtJÖ tö ltötte napjait. A mire Ítélte magát, azt lelhetetlenüí végre is hajtotta. Miko/ összhangzatlan házasságát fel tóttá és élmenekült a hazug otthonból, nagyon elhagyott vidéket keresett fel, hol kis szőlleje volt csinos borházzal. SenI nem beszélt, nem érintkezett. Egyedül élt maga főzött, senkit házába nem bocsátott. Az első időben azon igyekezett, 1 nejét vádolja, átkozta azt, ki megrontotta sát. Ez a nő, kegyetlen szivü nő az oka (lennek. Május 9. I Kernül Antal Hauszmann Alajos. Czakó Adolf j tanárok ; a Magyar Mérnök- és Épitész-egye- ! sülét részéről Hieronymi Károly valóságos | belső titkos tanácsos, Czigler Győző műegyetemi tanár, Nagy János miniszteri tanácsos ; az Államvasutak részéről Ludvig Gyula elnökigazgató ; a képzőművészeti tanács részéről Pártos Gyula és az állami gépgyár részéről Sehfellner Gyula. I J A miniszter az értekezletet megnyitva, i üdvözölte a, tagokat, s kijelentette, hog3- az j eskütéri Dunahid terveit a kereskedelmi mi- | niszterium Duna-hidépitési osztálya mar elké- j szitette, mielőtt azonban az építési munkák j végrehajtása iránt, intézkednék, szakértők elé I kívánta terjeszteni a tervezeteket. í Czekélius Aurél osztálytanácsos részlete- 1 tesen és kimerítően ismertette a tervezetet, I amely szerint az egész Dunát a hid egynyilással fogja áthidalni. A hídfő nyílása kétszazkilencz- ven méter hosszú lesz a parti áthidalások pedig körülbelül akkorák, mint a Fereucz-József hídon. A hídnak merevítő gerendával,biró láncz- szerkezete lesz vaspillérekkel és ugyanolyan széles pályával, mint a Fereucz József-hid. A lánczok a meder-pilléreken elhelyezett vaspil- lonokon 55 méter magasságban a 0 pont felett lesznek fülfüggesztve. Kerndl Antal műegyetemi tanár, a kit a miniszter az elkészített tervek átvizsgálására még az értekezlet megtartása elöt-j; fölkért, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a tervezet minden tekintetben nagy alapossággal van kidolgozva; igen magas színvonalon áll s a tervezőnek dicsőségére, a székesfővárosnak pedig díszére fog válni. Csak néhány apróbb részletre, nevezetesen a láncz felfüggesztésére i és iehorgonyozására, a kereszttartók felfüggesztésére voltak észrevételei, amelyek azonban a tervezet lényegét nem érintik. Szükségesnek tartaná azonban, hogy a hidpálya me- revitésére szolgáló tartót szilárdsági tekintetekből mintegy két méterrel magasabban helyezzék el, mint a-tervezet előírja. Hieronymi Károly mindenek előtt köszönetét. fejezi ki a kormány iránt, hogy az egy- nyilásu hid mellett foglalt állást. Nagyban és egészben a tervezetet szintén igen magas színvonalon állónak találja. Esztétikai szempontból szebb lett volna ugyan, ha a tervezett vaspillér helyett kőpillért alkalmaztak volna, de mivel a vaspillér annyira összefügg az egész tervezettel, hogy a kőpillér csak az egész terv gyökeres átalakításával lenne alkalmazható, s akkor is igeu nagy költséggel járna, — mégis jobbnak tartja a vaspilléres szerkezetet, csak a pillérek arkitektónikus kiképzését kellene módosítani. Kívánatosnak tartaná továbbá azt Egy láthatlan valami, egy föld felett való szellem talán védelmére kelt a nőnek és el- sugta lelkiismeretének a Bella mellett felsorolható enyhítő okokat. Lélekállapotának uj korszaka következett. Kérdés, hogy egyedül az asszony oka-e mindennek. Megbírálta magát és úgy találta, hogy a vád őt is érintheti. Ekkor elakarta felejteni Bellát, az hitte az önvád elől igy megmenekül Minél jobban vádolta volt feleségét, annál jobban érezte saját i hibáját. Kínozni kezdette az emlék. Ott lebe- í gett előtte szemrehányó tekintettel az asszony, e tekintet félelmet fagyasztott szivében s majdnem víziók kínozták. — Igen uraim, — igy folytatta vallomásait. — Azt hittem, hogy a magányban felejteni fogok. Nem lehetett. Leveleket \ kaptam, melyben éppen azok a rokonaim és barátaim, kik nőm ellen izgattak, erkölcsbiráknak csaptak fel és rám olvastak, hogy miért hagytam el ezt a szegény nőt. Orvos barátom — házi orvosunk — keményen megleczkéztet.ett. Hivatkozott arra a felelősségre, mi a férfit terheli, mert a nő csupa idegesség, kinek szeszélyei nem egészen saját magától függnek. A nő létezése jobbára önkívület. . . Folytatása következik )
