Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-25 / 17. szám
Budapest, 1897. (3) befejeztetett, a millenáris lövészetünkön szerzett tapasztalataink révén a lövészet terén nemcsak czéljainkat látjuk világosabban, hanem láttunk egy irányt, melyben a lövészet fejlesztése körül mozognunk kell ; most midőn higgadtabban tárgyalhatunk a czéllövészet érdekében. legközelebbi lövésztanácsunknak módjában lesz megfontolás tárgyává tenni az egyetemi ifjúságnak bevonását a czéllövészeti sport gyakorlásába, és az ez irányban már Szávoszt Alfons volt fblövészmester által kezdeményezett. és ő főlövészmestersége alatt égy Ízben felvett fonalat tovább szőni, mely nem csekély befolyással lenne a jövőbeli lövésznemzedék képzésére. Az ez idei király-lövészet a millenáris lövész-ünnepély végett megtartva nem lett. A lövészet iránti érdeklődés évről-évre fokozódik, kiviláglik abból is, hogy a lövődijakra — a nagy lövészeti dijak kivételével — ez évben 2853 frt 51 krt adtunk ki. E helyen fölemlítjük, hogy a székes- főváros irántunk folyton tanúsított jóindulatából kifolyólag, ez évben is 100 darab aranyat ajánlott fel lövő-dijakra, melyért hálás köszö- netünknek ezúttal-is méltó kifejezést adunk. Gyakorló-lövészetek is tartattak és pedig a lövészmesterek felügyelete alatt minden csütörtökön és szombaton, sőt télen a szoba- lövészet is virágzott. Lövő-dijakat is adományoztunk, és pedig a szatmári lövész-egyesületnek lövő-dijakra 40 koronát, az ó budai lövész-körnek egy ezüst- serleget. és a budapesti lövész-körnek 30 koronát. Általános mozzanatként fölemlítjük, hogy a június 8-iki díszfelvonulás alkalmával a fővárosi hatóság felkérésére, lövöldénk közelében, a János-kórház előtt, egyleti öltözékünkben és egyesületi zászlónk alatt cordont állottunk, melyen mintegy 200 tagtársunk vett részt. Felette jó benyomást tett a közönségben elnökségünk azon intézkedése, hogy a szent korona közeledtekor egyesületi helyiségünkben 12 taraczklövést tétetett. Az országos kiállításon, kiállítást érdemlő régi fegyvereinkkel ezüst és arany királyi serlegeinkkel. ódon zászlóinkkal és nevezetesebb czéltábla-festményeinkkel résztvettünk; hozzánk csatlakoztak Del-Medico Ágost és Tamásy Lajos tagtársaink, előbbi édes atyjától örökölt, történeti nevezetességű, aranynyal hímezett selyem-zászlótartóval, utóbbi igen érdekesen egybeállitott nagy gúlaalaku lőnyereményeivel. Melyek a történelmi csoportban „az ősfoglalkozások pavilonjában“ elhelyezve, nag}^ érdeklődést keltettek s ezen kiállításunk elismeréséül egyesületünk kiállítási érmet nyert. Az országos lövészegyesület megalakulásakor, annak kormánytanácsa az általunk eddigelé kezelt, de az országos lövészegyesü- íet tulajdonát képező takarékpénztári betéti könyvecskékben elhelyezett 1088 frt 53 krt részére kiadatni kérelmezte, mely kérelemnek helyt adva, kiutalványoztuk ez Összeget és most már az országos lövészegyesület kezelése alatt áll. Kiadtuk továbbá lemondás folytán Farkas Lajos volt pénzbeszedőnek 1042 frt 28 krnyi biztosítékát is. Szabó M. Ferencz tagtársunknak, mint fővárosi biz. tagnak indítványára, az egyesületi helyiségeink előtt elterülő Marczibáuyi rétet a főváros a katonai hatóságtól megvette és azt egyesületi ingatlanaink értékének nem kis előnyére közmulatóhelylyé szándékozik átalakítani. Tagtarsunknak ebbeli ténykedéséért h választmány köszönetét fejezte ki, mert Szabó M. Ferencz úr ezen nagyhorderejű indítványával nemcsak a II kerületnek egyik régi óhaját teljesíteni elősegítette, de egyesületünk érdekét is hathatósan előmozdította. Károly Lajos 0 csász. és kir. fenségének elhalálozása alkalmából, a május 22-én tartott rendkívüli választmányi ülés határozatából kifolyólag egyesületünk nevében 0 felségéhez részvétirat küldetett, ki azt legkegyesebben elfogadni és köszönetének kifejezést adni mél- tóztatott. József kir. herczeg Ő fenségének, FLilöp Lajos franczia herczeggel való eljegyzése alkalmából József kir. herczeg Ő fenségéhez, mint egyesületünk örökös legfőbb lövészmesteréhez üdvözlő iratot küldtünk. Ő fensége ezen figyelmünkért köszönetét táviratilag fejezte ki. Megkíséreltük egyesületi helyiségeinkhez egy omnibusjáratot létesíteni, mely kellő részvét hiányában beszüntettélett. valamint a villamos vasút kiterjesztése érdekében lépéseket tettünk ; eredményre azonban ez idő szerint nem vezetett. A Ivrisztina-városi nyári színházba, valamint a vígszinház előadásaira ez évben is bocsáttattak kedvezményes árú belépti jegyek rendelkezésünkre, melyek mindegyikét tagtársaink közül számosán veszik igénybe. Habicht Károly tagtársunk a lövőház alaprajzának díszes lerajzolásával kedveskedett egyesületünknek, Matheides Dániel tagtársunk pedig egy 30 frtos követelését ajánlotta fel. Köszönetünknek adunk kifejezést Bauer József tagtársunknak azon ténykedéséért, hogy egyesületünk épületében annak fennállása óta a kéményseprő-munkákat teljesen díjmentesen eszközöltette, hasonlókép tette ezt az elmúlt 1896. évben is. Az előbbeni évekhez hasonlóan, ezúttal is szereztünk kellemes szórakozást nem lövész- tagtársaink és azok csaladjai részére, a menynyiben a nyári vasárnapokon katonai zeneelőadásokat tartottunk, melyek mindegyike nagy látogatottságnak örvendett és az általános óhajnak engedve, a jövő nyári évadról is ily módon már gondoskodás tétetett. Téli idény alatt, és pedig február 27-én és márczius 23-án sikeres tánezmulatságokat rendeztünk minden belépti díj nélkül, és csupán egyesületi tagjaink és azok családjai részére. Midőn még bejelenteni szerencsénk van, hog}T Márkus József úrnál, mint egyesületünk tiszteletbeli főlövészmesterénél, a székesfőváros polgármesterévé történt megválasztása alkalmából küldöttségileg tisztelegtünk, ki a nagyszámú lövészküldöttséget igazi magyar szívélyességgel és örömmel fogadta, és fő- lövészmesterünk valóban szívhez szóló üdvözlő szavaira válaszolva, azon Ígéretet tette, hogy egyesületünk érdekét ezentúl is szivén vise- lendi, áttérünk a zárszámadás és vagyonleltár ismertetésére. Miután a millenáris lövészet pénztári számadását az október 11-én tartott rendkívüli közgyűlésen bemutatni szerencsénk volt, ezúttal csupán a rendes bevételekről és kiadásokról szóló zárszámadást érintjük, melyet az ezen közgyűlésre való meghívóval együtt hivatalos értesítőnkben kinyomatva, minden egyesületi tagnak megküldöttünk. Ezek szerint bevétel volt az előző évi 169 frt 67 kr. pénztári maradványnyal együtt 9271 frt 60 kr., kiadás 9265 frt 93 kr . és igy 5 frt 67 kr. bevételi többlet mutatkozik. Vagyonmérlegünk egybeállításánál figyelemmel voltunk arra, hogy ezentúl csak az épület után számittassék le értékcsökkenés ezimén az 1%; vagyonmérlegünk cselekvő állapota szaporodott a millenáris építkezések folytán 12.000 frttal. továbbá ingóságok beszerzése által 1692 fii 65 krral, szenvedő állapota pedig ellensúlyozza ezen szaporodást az ez évben felvett 10,000 frt jelzálogos kölcsöntöbblettel, és millenáris számlatartozásunk fejében 4959 frt 93 krral; végeredményében pedig a múlt évben kimutatott 109,333 frt 27 krral szemben 109,476 frt 81 kr. mutatkozik tiszta vagyonként, azaz 143 frt 54 krral kedvezőbb a múlt évinél. Hivatalos értesítőnkben bemutattuk az 1897. évre szóló költségelőirányzatunkat is, mely szerint bevétel a felveendő 5500 frt jelzálogos kölcsönnel együtt 14,995 frt 93 kr., kiadás 14,879 frt 93 kr., és igy 116 frt bevételi többlet volna. A kiadások megállapításánál óvatosak voltunk, mert az eddigi évek kedvező eredménye semmi biztosítékot sem nyújt arra, hogy a jövedelmek nem fognak-e apadni, mert BUDA é s V I D É K E kiadásaink emelkedő irányt mutatnak, inig a jövedelem emelkedésére nem nagy mértékben számíthatunk a jövőben. Főfeladata lesz a legközelebbi választmánynak, hogy egy esetleges visszaesés bekövetkezésétől megóvja egyesületi háztartásunkat. Csendes munkásságban jó alkalma lesz gazdasági és pénzügyi'' bizottságunknak egy úgynevezett kompenzácziónális pénztárnak létesítéséről gondoskodni, mely tartalékalapképen fedezetül szolgálna oly esetekben, midőn háztartásunk előre nem látható kiadásoknak van kitéve. Rámutatunk különben az előirányzat teljesen reális voltára és kérjük annak elfogadását. Ezekben a történtekről és a helyzetről számotadva, alapszabályaink értelmében tisztségünkről ezennel lemondunk és felkérjük a tisztelt közgyűlést, hogy az általunk bemutatott és már megvizsgált 1896. évi zárszámadásra nézve a közgyűlés által kiküldöttt számvizsgáló-bizottság jelentése alapján a felmentvényt megadni méltóztassék. Tisztelt közgyűlés! A midőn a mai nappal egyesületünk fennállásának harmadik századában az első évet betöltöttük, emlékezzünk vissza egyesületünk kétszázados történetére és eme történetben kiváló helyet elfoglalt nagyjaink nemes törekvéseire, kiknek nemes munkálkodásaik, törhetetlen akaraterejük, önfeláldozó buzgóságuk mindnyájunk előtt ismeretesek. Múltúnkra való visszaemlékezésből talán alkothatunk némi tanulságot a jövőre is. megtanulhatjuk. hogyan győzhetjük le az elénk torlódó nehézségeket, hogy az előttünk álló czélt minél biztosabban elérhessük, nagyjaink munkálkodó példája szolgáljon ösztönül nekünk és utódainknak oly tevékenységre, melynek tántorithatlan baráti egyetértésben való működése nem rövid lejáratú sikerekre számit, hanem impulsust ad a munkákra, a mely alapvető egy hosszabb fejlődésre, mel} megérleli a sikert. Összetartás, egyetértés és kölcsönös bizalom legyen ezentúl is jelszavunk ; hódoljunk ezentúl is a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméinek : legyen ezen egyesület ezentúl e szellemnek és felfogásnak ápolója: mint ilyen, virágozni fog és tényezője lesz fővárosunknak és igy szeretett hazánknak, mindnyájunktól remélt és óhajtott fejlődésében. Budapest, 1897. márczius 18-án tartott választmányi ülésben. LaJcner János. Április 25 Elmebetegek elhelyezése. A napi lapok közöltek mutatványokat abból a tanuságos tanulmányút leírásból, mit két nagy nevű tudós Dr Niederman Gyula és Dr Chyser Kornél Belgiumban tettek. Ezekből azt olvastuk, hogy Belgiumban a könynyebb elme és idegbetegeket egyszerű falusi emberek ápolására bízzák. Szép és kegyeletben gazdag, embersze- retetre valló ez az útleírás, mit okulva kell elolvasni azoknak, kik a közigazgatás élén ál lanak. Ilyen ápoló telepekre aligha van hivatot- tabb vidék hazánkban mint Buda vidéke, ez a szép, gyönyörű, lelket enyhítő vidék, melynek minden pontja kiengesztelő és lélekmegnyugtató, és az ápolásra szorultak elhelyezésére való. A községek legnagyobb része, mely Budát körözi, s annak legközelebbi szomszédja a pilisi alsó és felső járáshoz tartozik, kivéve egynéhányat, mel}7 Esztergom és Székes-Fehér- vármegye területére esik. Pestvármegye lelkes és alkotó erőben gazdag alispánja BeniczJcy Lajos kedvéért el mélkedünk erről a kérdésről, kinek ki kell állam a tettek mezejére, hogy a Buda-vidéki községek rendeltetésük és hivatások szerint fejlődjenek. Ezzel a czikkel alkalmat akarunk szolgáltatni a buzgó és széles látkörü alispánnak,
