Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1897-04-25 / 17. szám

BUDA e s V ID É K E Április 25. Budapest. 1897. (2) bún mégis robbanás mellett szándékol­tatok az anyagtermelés eszközöltetni, ez csak újabb bejelentés és az elrendelt biztonsági intézkedések megtartása mel­let engedélyezhető. 13. §. Közutak mellett bányák csak úgy nyithatók, hogy ezáltal az utón való szabad közlekedés ne hátráltassék és az utfentartás vagy az ut és műtárgyak kárt ne szenvedjenek, s a mennyiben a bánya fenékszine az ut felszínétől mérve 1 méternél mélyebben fekszik, az ut szélén a bányadulajdouos által védkorlátok állitandók. 14. §. Nagyobb kiterjedésű és köz­használatra szánt homok- vagy agyag­bánya csak állandó szakszerű felügyelet mellett kezelhető és a felügyelettel meg­bízott szakközeg a bányatulajdonos vagy bérlő által a törvényhatóságnál (főszol­gabíró, polgármester) bejelentendő. Min­den erre vonatkozó személyváltozás a törvényhatóságnál felelősség terhe mel­lett legkésőbb 24 óra alatt szintén be­jelentendő. 15. §. Bányaművelésnél mulasztás­ból, vagy hanyag felügyeletből felme­rülhető minden károkért a bányatulaj­donos felelős. 16. §. Ha azonban a bányatulajdo­nos a bányát bérbeadja és a bérleti feltételekben a felelősség is átruháztatik a bérlőre, ez utóbbi marad felelősségben a 14.§-ban felsorolt mulasztás, vagy ha­nyag és gondatlan kezelésből származ­ható károkért. 17. §. A hiányos szakszerű felügye­letből származható felelősség átruházható továbbá még a felügyelettel megbízott szakközegre is. Ily esetben azonban a felelősség kötelezettsége a szakfelügye­lővel írásban tudandó, általa tudomásul véve elfogadandó és ez intézkedés a törvényhatóságnál szintén írásban beje­lentendő. 18. §. Ha a 16. és 17. §-ban felso­rolt eljárás szigorúan meg nem tartat­nék, a 15. §-ban kimondott felelősség- egész kiterjedésében fenntartatik. 19. §. Vagyon- vagy életbiztonság járta valamennyit, nézte olvasta a sírköveket. Mintha ismerőst keresne. Le-le ült, egy-egy padra és idomította, bámulta a füstöt, mintegy füstimádó. Okosan kikerülte, hogy senki meg ne szólíthassa. Szemeit meredten szegezte a légbe, soha nem révedeztek ezek. A földre ritkán nézett. Neki c ak az égben van keresni valója. Egyik ismerősömet nagyon érdekelte ez az egyéniség, és igyekezett azon, hogy fel­fedezze azt a világot, mely bensejében él. Hónapos szobát keresett. Nézegette a kapukat, tanulmányozta a czédulákat. Ezekben is sok a tanulmányozni való. Nem kell hozzá valami nagyobb irásisme nyomara jöhetünk a szoba jellegére. Az Írás többnyire elárulja a hirdetőt Valami ritka szürke színű levélpapírra volt Írva határozott szép nagy kerek vonásokkal, hogy eirv buto ros hónapos szoba kiadó. ^ Elegáns, kényelmes stb. jelző nem volt hozzátéve de az elegáns papír és az elegáns vonások elárulták mindent. , ísraer090m — tudakozódni lehet a ház­mesternél — benyitott hozzá és kérdezte a | ellen elkövetett vétségért a büntető tör­vényszakaszok érvényesíttetnek, ellen­ben a jelen szabályrendelet ellen elkö­vetett kihágás 5 írttól 50 frtig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó, mely büntetés­pénz a vármegye személyzet nyüdijalap javára fordítandó. Budai vasutak és az eskü­téri Ilid. A Krisztinautczában hetek óta hevernek a sínek, a mi a budai ember előtt, a ki már a legkézelfoghatóbb hitegetésekben is csak fogást lát a közönség elaltatására, nem jó ómen. Miért nem épül hát a Rudas—fogaskerekűi vasút, hiszen csak nem szükséges a síneknek holnapokig rozsdásodniok és kamattalanul he­verniük? Nem lesz ebből semmi; csak olyan ez, mint az a sok szó, hir, biztatás, a mikkel különösen 3 év óta fokozottan hitegetnek. így beszélnek Budán, különösen az első kerületben. Hát az eskütéri hid, a mely Budapest forgalmának, kereskedelmének, iparának uj len­dületet ad’iat, és az első kerületre életkérdés? Mindent elkövettek nehány év óta, hogy a törvény daczára se épüljön. Most már inárcziusról októberre halasz­tották az építkezést. Hányadik a halasztás már? Századik. — De még azt az épen nem vigasz­taló dolgot toldják ehez, hogy nem fognak sietni az építéssel. Négy esztendő nem a világ. Biz ezek nem épületes dolgok. De hagy- ján ahoz képest, hogy pusszirozzák a hídnak vasútnélküli felépítését. A fővárosi egyesületben szólalt fel valaki e mellett a szörnyterv mellett. Természetes, hogy egyhan­gúlag leszavazták. Még is jellemző, hogy ilyet lehet pusszi- rozni, hogy akadhat 'józan eszü ember, a ki ilyest kivihetőnek tart. Az igaz, hogy az utóbbi évek tapasztalata szerint Buda kárára sokat meglehet pendíteni, keresztül vinni még akkor is, ha ezzel az egész főváros érdekei igen ér­zékeny csorbát szenvednek. Nem volt elég a Margithid és a váinház- téri Ilid gyarló eredményei által nyújtott ta­pasztalat ? A vámháztéri hid építkezése előtt hiába utaltak arra. hogy az csekély forgalmat köz­vetíthet, hogy az eskütéi; és a Rudas közötti hid sokkal sürgősebb, inéit az lehet valódi lüktető életere a nagy forgalomnak. Hiába volt minden, még az is, hogy az uj hidou nagy ritkán sétál át egy-egy ember a Lágy­szobát. A házmester levette a kulcsot- és be­vezette a kapu alól nyíló szobába. Valóban elegáns volt, de nem ez lepte meg. Az előszobában levő fogason ott lógott két-három öltönydarab és több szivárványszínű nyakkendő, a mit ő az ismerős ismeretlen f'üstidomitón iátott. Tehát itt van a bábeli Robinson otthoná­ban. Feltette a hónapos szobabérlő általános kérdéseit, ki adja ki, mi az ára, takarítással, ágyneművel, vagy a nélkül. A házmester kidicsérte a szobát, a házi­asszonyt. Érdekében volt, mert takarítás nem járt hozzá, azt ő végzi. Nem lenne alapos és igazolt a házmeste­rek lélektana, ha ezek után a szobaur dicsé­rete nem következett volna. Ez a program, a melyben az ő szokásait, óhajait, igényeit foglalni szokta. Ez a szobaur kitűnő ember. Soha sem beszél, reggel elmegy, későn estve jön haza. A hogy elvégezik a takarítást, azzal meg van elégedve. Itt lakik már tiz éve. Szó nélkül pontosan fizet, borravalóz. A ruháit maga tisztítja. Ha néha nem énekelne, azt hinné az ember, hogy néma. — Énekelni is szokott ? (Folytatása következik.) mányos tágas pusztaságaira, vagy a Gellért­hegy regényes szikláira. Wekerlének nem sikerült az eskütéri összeköttetést gyalog híddal agyonütni. Most meg kell menteni, a mit lehet, ki keli az eskütéri hídról tiltani a vasutat, hogy Buda és Pest között a kapcsolat, a forgalom minimumra redukáitassék. Mit jelent az, hogy az eskütéri hid vasút nélkül szűkölködjék? Azt, hogy a Margithidtól a Vámházig, illetőleg a Lágymányostól a Csá­szárfürdőig Pest és Buda között ne legyen vasúti átkelés. És pedig ne legyen ott, a hol a vasút legszükségesebb, a hol a legnagyobb forgalom eszköze, tehát leghasznosabb, leg­nagyobb sikerű a főváros auyagi érdekeiuek előmozdításában. És a vasutnélküliség pusszirozását még az sem szépíti, a mit ilyenkor néha hangoztat­nak ; hogy igen hasznos dolog, de kevés a pénz, fukarkodnunk kell a garasokkal! Hiszen az állam, a város a vasútra egyetlen krajczárt sem költ, sőt ellenkezőleg tetemes jövedelmet húz a vasút bevételeiből, úgy hogy az eskü­téri hid vasutsa által fokozott jövedelemből a városra igen sok ezer,, forint jut, amit csak­ugyan vétek kidobni az adózó polgárok ka­rára csak azért, hogy a forgalom érdekein rést üssünk, hogy a lakosság vagyoni gyara­podása elől egy hatalmas eszközt elvonjunk. Alig van ember a ki ne tudná, hogy vasút nélküli hid Buda és Pest között csak is a híd­fők melletti partrészek emelkedésére van ha­tása s az lassú, holott a hídon átvezető villa­nyos vasút élénkítő hatást gyakorol néhány kilométernyi távolságra. És még is gyalogúidat akart egy minisz­terelnök az eskütér és a Rudas között; es ezen halva született ötlet után még is évek óta halasztják a hídépítést; és most, miután a hid építése küszöbön all, még is akad, a ki olyan eszmét penget, a melynek megvalósítása folytan %o-e(l részben tönkre tétetnek a két városrész közti élénk összeköttetes, és meg volna még is valami az eredeti törekvésből mentve : vagy nem epiteni a hidat, vagy leg­alább minimális hatásúvá tenni Nem csoda, ha a budai ember már semmi [ biztatásnak sem ad hitelt, sem a szép szónak, j sem a rozsdásodó sínesnek. Az eskütéri vasúti hid a főváros első | rangú wideke. Legyenek résen a áros polga- i rai, különösen az első kerületiek, a kik a vasút elmaradása folytán évtizedekre vissza vaunak vetve a fejlődésben; a belváros, a mely az eskütéri vasúti hid által legtöbbet nyer. De követelje egész Budapest mindeu polgára, hogy az egész főváros óriás nagy kárara szol­gáló törekvés ne érjen czélt. A budapesti polgári lövész egyesület évi jelentése. A múlt év egyesületünk történeteben rendkívül kivaló helyet foglal el; nagy munka legyőzésével kellett a választmánynak szerube- szállani, és hogy mily siker koronázta műkö­dését, az immár köztudomású. A választmány az elmúlt évadban 18 ülés­ben tárgyait Del-Medico Ágoston főlöveszmes- ter elnöklete alatt, a lövész-bizottság 12 öles­ben mozdította elő a lövészet ügyét Freyberger Pál előlülése mellett, a gazdasági bizottság nyolcz ülésben foglalkozott Pecz István elnök­lete alatt az egyesület gazdasági ügyeivel, a vigalmi bizottság lő ülésben tárgy alt, és igy 48 ülésben tárgyaltatott egyesületünk közös ügye. A rendes vasárnapi lövészet az országos kiállításnak május elején történt megnyitása és egyéb országos ünnepségek miatt — el­térően az előbbeni évekéhez — csak május 16-án történt megnyitó lövészettel vette kez­detét, az összes helybeli és számos vidéki lövész jelenléte mellett, és folytattatok az egész nyáron át, miglen az október 11-én tartott zárlövészet megtartásával az ez idei lövészet

Next

/
Thumbnails
Contents