Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-25 / 17. szám
Budapest, !897. VI évfolyam 17. sz (Szt. György hava.) Vasarnap, április 25. Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ES A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: KIADÓ-HIVATAL, Hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Városmajoi'.utcz« 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre (> korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTOSEG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A homok- és agyagbányák kezeléséről. Pest-Pilis-Solt-Kiskim vármegye álla! alkotott szabályrendelet. 1. §. Ha valaki nagyobb kiterjedésű homok- vagy agyagbányát akár saját, akár közhasználatra akar nyitni, ebbeli szándékát a törvényhatóságnál (főszolgabíró. polgármester) tartozik Írásban bejelenteni. 2. §. Homok- vagy agyagbányát csak a saját birtokterületén leltet nyitni és a tulajdonjog a bejelentésnél mindig igazolandó. 3. §. Ha egy nagyobb birtokterület homok- vagy agyagbányanyitási czélból bérlet utján szereztetik meg, folyamodó a bányanyitási bejelentésnél igazolni tartozik, hogy a telektulajdonos a bányanyitást megengedi. 4. §. Á bejelentés alapján a főszolgabíró vagy polgármester a helyszínre kiszáll és a szomszédok esetleg az ál- lamépitészeti hivatal szakközege meghallgatása mellett a bányanyitási engedélyt megadja. A kiszállás folyamodó költségére történik. 5. §. A helyszíni tárgyalás alkalmával a bányaművelés czéljából használatba veendő földterület fekvése, állami vagy törvényhatósági utakra nézve tüzetesen körülírandó és határa karókkal vagy határkövekkel pontosan kijelölendő; megállapítandó egyszersmind a bányaművelés módja. t. i. hogy a művelés embererővel, lóerővel vagy gőzerővel lesz-e végrehajtva? 6. §. Homok- vagy agyagbányákat nem szabad oly képen művelni, hogy az egész terület kihasználtassék bányának, hanem a szomszéd birtokhatártól legalább 5 méter széles birtokszalag megfelelő lejtővel ellátva érintetlenül meghagyandó abból a czélból, hogy beomlás által a szomszéd birtokban kár ne tétessék. 7. §. A bányatulajdonos vagy bérlő tartozik a bányába vezető utak helyreállításáról és fentartásáról gondoskodni. Ha netalán uj utakat kellene létesíteni, azoknak elkészítése, nemkülönben azoknak elkészítéséhez szükséges földterület megszerzése szinté*; a bányatulajdonos vagy bérlő kötelessége, ellenben a már meglevő nyilvános utak akadálytalanul használhatók. 8. §. Bányatulajdonos vagy bérlő tartozik a csapadékvíz rendes levezetéséről gondoskodni és meg nem engedhető, hogy létező vízfolyás szabályos lefolyásában a bánya nyitása által meg- akadályoztassék. vagy hogy csapdékviz a bányában való összegyűjtése, vagy hiányos levezetése által az egészségnek ártalmas posványok képeztessenek, vagy valamelyik szomszédnak kár okoztassék, mivel ezekből netalán felmerülendő kártérítések a vízjogi törvény értelme szerint, a bányatulajdonost vagy bérlőt terhelik. 9. §. Bányanyitáskor leázandó humus réteget, vagy művelés közt eltávolitandó hasznavehetetlen anyagot tulajdonos csak a saját birtokterületén raktározhatja. Az igy raktározandó anyag elhelyezésénél felelősség terhe mellett szigorúan raeg- tartandók mindazok az elővigyázati intézkedések, a melyek homok- vagy agyag-anyag termelésnél elő vannak Írva. 10. §. Sem homok-, sem agyagbányát, ha a termelendő réteg magasabb 3 méternél, egész magasságban egyszerre hajtani nem szabad, hanem csak lépcsőzetesen és az egyes lépcsők kellő lejtővel ellátva. Az egyes lépcsők magassága, nemkülönben a lejtők aránya a termelendő anyag minőségéhez képest szakértők által állapítandó meg és a bánya az igy megállapított határozatok pontos megtartása mellett kezelendő. 11. §. Életbiztonsági szempontból szigorú felügyelet által meggátlandó, hogy a termelés homok- vagy agyagbányákban alávágás mellett eszközöltessék, mely eljárás különösen télen, ha a földréteg meg van fagyva, nagyobb tömegekben, aláázás által lazítva, semmi körülmények közt meg nem engedhető. 12. §. Homok- vagy agyagtermelés. nél csak ásó és csákány használható, robbantó szert használni tilos. Ha azon. „BUDA és VIDÉKE“ TARCZÁJA. Robinson Bábelben. — Elbeszélés. — Irta: Erdélyi Gyula. Soha szebben kötött szivárványszínű nyakkendőt nem bámult még a világ, mint azt a szépen csokorban lengőt, mi egy őszbe csavarodott öreges úr mellére omlott, első tekintetre úgy látszott hanyagul, de a szakértő szemében műértelemmel. A nyakkendő nagyon jelentékeny része az öltözéknek. Valóságos nyakkendő lázat észlelhet a társadalom vizsgálója. A legkomolyabb ember sem elégszik be egy hétköznapival, meg egy vasárnapival, mindenki több közül válogatja ki aznapra kegyelt színét, némelyek csak úgy találomra, mások rendszerrel sokat gondolkodva, nadrágjok, mellényük vagy kabátjok szerint. A század egyik jól ismert faj képe a nyakkendő ember. A bölcsészek már Írhatnának róla találgatás tanulmányokat, hogy viszonylik a nyakkendő színe az ember foglalkozásához, jelleméhez, indulatához és szokásaihoz. Melyik a boldog, vagy a boldogtalan szin ? A szivárványszínű nyakkendő nem mindig egy és ugyanaz, hanem leleményesen változatos műhanyagsággal virított még a téli kabát gallérja alól is. Ki lehetett volna mérni, hogy az egyik mennyivel rövidebb a másiknál. Ma a jobb szárny, holnap a balszárny. A téli kabát nyalkán állt a testhez, valami bolyhos szövetből szabta, választékos kifejezéssel (fagon) a szabó. A nyakkendős úr a kávéház legvégső zugában foglalta e! helyét pontosan mindennap ugyanabban az órában, perczben és másod- perczben. Gyér gesztenyeszin haját kétfelé választotta, szakála angolosan kiborotvált, bajusza tarra nyírott. Csinos ember lehetett valaha. A dandy és arszlán vegyiiléke. Simult a mai piper- kőczséghez is. de a múltból is állított ki magán korhű jelmezeket és ebhez tartozó apróságokat. Soha senkivel nem beszélt. Senkire nem nézett. Lapokat nem olvasott. Tekintetével a levegőbe mélázott el. Szivarjából bodor karikákat fújt. Valaki tréfásan füstidomitónak nevezte el. Mikor először jött a kávéházba, pikoló kávét tettek elé — ma már tizedik éve jár ide és mindig pikolót iszik. Lassankint hozzálörődtek, nem izgatta senki kíváncsiságát. A kávéház kiegészítő bútorzatának tekintették, melynek csak eltávolítását veszik észre a törzsvendégek. Naponként két három órát töltött a kávé- házban. Szó nélkül fizetett és lenge lépésekkel tánczolt ki a kávéházból... Soha egy napot sem mulasztott.. . Magának élő ember. Nagy, nagy titka, vagy nagy bánata van. De egyikre sem vallott a szivárványszínű nyakkendő csokor. Esőben esőnek, napos időben napnak, szélben szélnek öltözködött. Ezek voltak életrendje változatai A ki ezt a Bábelben élő Robinsont figyelemmel kiséri. egyéb tapasztalatoknak is nyomára jön. Korán reggel a piaczon sétált, azután sorra járta a templomokat, estve járatlan utczákon bolygott. Napról-napra. Vasárnap egy apácza-zárda ajtaján kopogott be. Itt egy órát töltött, azután kijött és megjelent a kávéházban füstöt idomítani. Egyhangúbb életet a kívülről vizsgálódó nem képzelhetett. Tavaszszal a temetőkben sétált. Végig „Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava.
