Buda és vidéke, 1897 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1897-04-04 / 14. szám
Budapest, 1897. VI. évfolyam 14. sz. (Szt György hava.) Vasárnap, április 4. VIDÉKÉ Hetenként megjelenő lap a közigazgatás, közgazdaság és társadalom köréből. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti: EÍüDELTI Q-ETTTX-j.^. KI ADO-HIYATAL, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek : Várocmajor-utcza 28. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. SZERKESZTŐSÉG: Városmajor-utcza 28. Kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Aurora. Ez a név nem uj a magyar irodalomban. Egy Ízben Kisfaludy Károly és társait tömöritette, egy évtizeddel ezelőtt a magyar keresztény Írók akartak e néven irodalmi kört szervezni, de a belügyi kormány nem vélte engedélyezlietőnek azt, hogy az irodalom mivelőit egymástól a vallás korlátái válaszszák el és nem hagyta helyben a kör alapszabályait. A most szervezkedett Aurora mű- és szinpártoló egylet s reánk nézve különösen azért érdekes, mert Budára települt s a Il-ik kerületi színház építését tervezi. A budai polgári körrel szövetkezett, itt mutatta be magát, innen indul tovább. A budai polgári kör estélyén az élő magyar költők egyik legnagyobbja Bartók Lajos már szavalt szép verseiből s előre látható, hogy a kör az irodalom és művészet kitűnőségeit látja majd vendégeiül, tagjaiul. A Buda és Vidéke már sokszor hangoztatott programmja az, hogy Buda legyen Dunántúl szellemi és közgazda- sági központja. Minden lépést örömmel üdvözölünk, mely Budát és vidékét jövőjében segíti. Az Aurora kör itt fog felolvasást, műkiállitást rendezni. A kör ez által Buda szellemi életét élénkíti és elismeri azt a hivatását, hogy fővárosunk ez a része alkalmas arra, hogy a | tudomány, művészet és közművelődés székhelye legyen, mint volt Mátyás király korában. A budai vigadó, a Ilik kerületi i szinház emelkedésünk biztosítéka. Nincsen olyan budai ember, ki a megnyitás elé örömmel ne nézne. Ámde a menynyire örülünk, hogy a Il ik kerület fejlődésében egész Buda erősödik, annyira nem szeretnénk azt, ha egyik városrész emelkedése a másik budai kerületet gyengítené. Azt kérdezzük, hogy a Il ik kerületi szinház csak a krisztinavárosi színkör és a várszinház romjain épülhet fel? ! A várszinház és a krisztinavárosi szin- j kör annyi szolgálatot tett a magyaroso- ! dásnak és annyi hivatása van továbbra is minden szerény kinézésök és állapotuk daczára, hogy a halál harangot nem húzhatjuk meg felettük. Ez ellen legelőször a hazafiságban és nemes ügyekért buzgóságban kiváló budai kör tiltakoznék. A czélon túllő az, ki ezzel a halálos Ítélettel akarja a Il ik kerületi szinház mindnyájunk által óhajtott felépítését siettetni. Nem lehet ezeket az épületeket ólnak minősiteni. Ezek nem hogy gyengítenék, de erősitik a II-ik kerületi szinház ügyét. Magának az Aurorának is szüksége van ezekre, ' mert czéljai eléréséhez segítik és abban ! támogatják. A várszinház restauratiója nem sokba kerül s ha a krisztinavárosi színkör igazgatója hatásköre alá kerül, nagy rendeltetést tölthet be. A várszínházban okvetlen játszani kell és pedig minél több hazafias és történeti tárgyú darabot. A dalárda, a zeneakadeinia, az iparosok műkedvelő köre, legényegylet, munkásdalárdák a szabad estvéket elfoglalhatják. Á krisztinavárosi színkör az egész Krisztinaváros sorsa. Ezt eltörülni nem lehet s nem zavarja egy cseppet sem a Il ik kerületi szinház sorsát ép úgy nem, mint a Kisfaludy szinház óhajtandó virágzása. Az Aurora prograinmjábau a magyar szinműirodalom művelése is benne van. Minnél több a befolyása alatt levő . szinház, annál több Írót nevelhet. A | színdaraboknak temérdek vállfája van. A gyermek és ifjúsági színdaraboknak helyes növelésére is kell színpad. . . A Il-ik kerületi szinház felépítését minden erőnkből sürgetjük és támogatjuk s ennek keresztülvitelére az egész Budát lelkesítjük, de nem szeretuénk, ha egy uj élet csak a mások holttestén keletkeznék. Ez nem volna hajnal, de sötét éjszaka. Nem is hiszszük, hogy az Aurora a Il-ik kerületi színházat igy akarná építeni, s a Il-ik kerületiek ezt pedig semmiesetre sem akarják. Erdélyi Gyula»BUDA ós VIDÉKE“ TARCZÁJA. A Kisfaludy szinház. A Kisfaludy színházról egyik fővárosi lap azt irta, hogy S e r 1 y halálmegvetése szülte. Egyet megengedek, hogy mint igaz és jó hazafi minden mellékgondolat nélkül hozta áldozatait, de hogy itt megbukjon, azt a III-ik kerület közönségének megengedni nem szabad, s azt a kerület közönsége megengedni nem is fogja. Mert vannak azért itt Ó-Budán is ió hazafiak ! Nem halálmegvetéssel, de igazán, haza- j fiasan érző szivvel fogott ez eszméje megvalósításához. oly pillanatban, melyben talán mindenki más visszariadt volna e tervtől, ő vasakarattal dolgozott, a csak igy tudta czéljat siker koronázni. Tisztában volt a helyzettel, nagyon jól tudta, azt, hogy Ó-Buda nem Pest, tudta azt, hogy néki itt más feladata is van, mint tőke gyűjtés, tudta azt, hogy áldozatot áldozatra kell halmozni, inig czélhoz fog érni. Színházát a legnagyobb gonddal építette fel, csinos, teljesen modern épület, mely a fővárosi közönség minden igényeinek megfelel. A nézőtér nem valami nagy, van benne 12 páholy és 400 ülőhely, — ebből is látható, hogy az a III-ik kerületnek épült. Személyzete jó, a vidéki színészet legjobb erői. zenekara jobb mint „egy“ pesti színház zenekara, de lehet-e ez máskép, hisz ő maga vezényli. Az előadások legfőbb érdeme a kitűnő vezetés, a gond s az igyekezett, melylyel minden egyes tag siet hozzájárulni az általános sikerhez. Uj darabok megválasztásában is nyilvánul, nem csak a tudó, de a szerencsés kéz. Ott van Géczy darabja a „L e s z á m o- 1 á s“, mely jobb, mint a „Gyimesi vadvirág“, ott van a „Meny ország“ s ott van az utolsó uj darab „A mai társadalo m“, mely Ilosvai Hugó műve. Mind jó, mind egészséges újdonságok, — s ebben mindenki igazat fog adni, ki abban a tudatban lép be e színházba, hogy most 0- Budán van. Egy hónap óta körülbelül 12 darabot mutatott be a társulat; egy csomó vígjátékot, 4 operettet, 3 népszínművet és az utolsó héten előadott társadalmi színművet. Ez utolsó darabbal igen sokat foglalkozott a uapi sajtó, s miután magam is jelen voltam anuak első előadásánál, úgy e helyt én is hozzá szólok. Társadalmi színmű, tehát óriási feladat, melyet azonban igen ügyesen fejtett meg a szerző A darab egészséges eszme, feldolgozása, nyelvezete folyékony, élénk, s egyes jelenetei igen jól sikerültek. A mi az előadó személyzetet illeti, úgy | mondhatom, hogy annak minden egyes tagja a legnagyobb odaadással igyekezett megfelelni I nehéz feladatának. i , Mert vannak a darabban igazán nehéz | szerepek, ilyen Klára szerepe, mely a iegne- i bezebb, ilyen Kalmáré, mely valódi drámai ' szereplőt kíván. Salamon Katalin mint Klára re- I mekül fejtette meg feladatát, jól játszott utolsó | jelenetéig ; — Kardos pedig mint Kalmár, í meglepetésben részesité a közönséget, mert í első nagy szerepében szintén jó alakítást rau- ! tatott be. A többi szereplő is mind, mind helyt állt. „Nyelvében él a Nemzet.“ A magyar egyesület jelszava
