Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-28 / 26. szám
Buchtest 1896. (2.) BUDA és VIDÉKÉ Junius 28. Programmja továbbra is Buda és Vidékének emelése. A művelődés, kereskedelem, ipar, közlekedés, közgazdaság és közigazgatás, a magyarság, az egyleti élet ébresztése és az itt előfordult események leírása. A kitűzött czél felé haladunk. Szívesen fogadjuk a támogatást, az útbaigazítást, a tanácsot és jóakaratu bírálatot. Kérjük munkatársainkat és olvasóinkat, hogy továbbra is részeltessenek jó akaratokba és terjeszszék lapunkat A Buda és Vidéke napról-napra terjed. A közönségnek jó barátja, ügyeinek védelmezője. Kiadóhivatalunk a budaiak és vidékiek minden tisztességes megbízását elfogadja. Vételt, eladást, bérletet közvetít. Hatóságoknál az ügyeknek utánna jár. Szóval a közönség igaz barátja. Hirdetői czikkeinek igyekezik piaczot teremteni és azokat népszerűsíti A panaszokat nyilvántartja, és az orvoslásokban közbe jár. Kérjük olvasóinkat, hogy a Buda és Vidékét mindenről a mi Budát és vidékét érdekli értesítsék és gazdagítsák tartalmát és ebben az Ismerőseink czimü rovatot. A jövőben elkezdjük a csoportos bemutatásokat s körülbelül a következőket állítjuk ki képcsarnokunkban, remélve hogy olvasóink e munkában minél gyakrabban segíteni fognak: Ügyvédeink, Orvosaink, Biráink, Rendőrség, Elöljáróság, Tanárok, Déli vasút, Egyesületeink, Községi elöljárók és jegyzők, Ferencz Józief intézet, Fekete József-féle intézet, Kórházak, Katonák, Epitészeink, Magyar egyesület, Papok, Föurak, Iparosok, Kereskedők, Gyárak, Minister iumok, Hatóságok, Állatvédő egyesület, Mária Erzsébet egylet, Nöegylet, Magyar izkola egyesület, Hölgyeink, Pénzintézeteink, Közlekedési vállalatok., Fürdők, Gyógyszerészek, Vendéglősök, Bizottsági tagok, Kerületi választmány, Gazdaságok, Tornászok, Árnyak és fények a köz- zégekböl, Kávéházak, Anyakönyvezetők, Asztal- társaságok, Káptalan, irók, Művészek, Tudósok stb. Nagy mező, melyből mindenki választhat magának tetszése szerint, minél többen Írják annál érdekesebb. A torzképekből bemutatjuk : Profeszor ur Keserű, Der Her Wirth Kub endig, Nyaraló ur Budátlan, Jótékony bácsi, Habenichts ur, X falu pennája, Uj földesur stb. Lapunkat nyaralókba, fürdő helyekre a hazában és a külföldön előfizetőink után elküldjük, ha értesítenek, hogy hová utaztak. Ha minden előfizetőnk csak egy előfizetőt gyűjt úgy lapunk tekintélye emelkedni fog és még több sikerrel munkálkodhatik Budáért és vidékéért. A szerkesztőség és kiadóhivatal. jegyeseket bevezeti, világosan mutatja, hogy félénk kezdettel, újítással van dolgunk. S ezért zokon is vették, hogy Antigone jegyeséről egy szóval sem emlékszik meg és csak a darab végén sejtjük a viszonyt. így tehát a szeretetnek azt a faját, mely a mai irodalmi műfajoknak, különösen a regényeknek oly fontos eleme, mely nélkül a regény jó formán nem is regény t. i. a szenvedély nélküli romantikus szerelmet nem csak Platon, hanem még a költők sem ismerték igazában. Szóval a „platói szerelem“-nek valami elütonek kell lenni a romantikus szerelemtől. Úgy, hogy tulajdonképen az ideális Fiaton sem tudott semmit azon édes-keserű érzelemről, melyet ma romantikus szerelemnek hinak s igy a „platói szerelem“ kifejezés a mai értelemben nem felel meg az eredeti felfogásnak. Platoni szerelem alatt régebben két (férfi) ember ideális barátságát értették. Grote, a nevezetes görög történet iró erre vonatkozólag azt mondja: „A platói szerelem: forró vagy lelki barátságba jutni azzal az emberrel, akit minden másnál különbnek tartunk; lelki barátságba jutunk azért, hogy mindkettőnk lelki tökéletességét és boldogságát előmozdítsuk. Ez yágy a régieknél odafejlődött, hogy az illetők a szélesebb értelemben szépet és jót keresték és igyekeztek elérni a tiszta ideált“. Plató ezen „platói szerelemre vonatkozó fogalmat az „erős“ szóval jelöli meg, amely szót egyenértékű szóval talán egy nyelv sem tudja visszaadni. Vannak, akik a németben e fogalom megjelölésére a „Wunsch“ szót javasolják; de Négy mutatvány számot küldünk. Az ötödik elfogadása után jogosítva érezzük magunkat az előfizetési dijak kérésére. A lapot előfizetőink után kívánatra és értesítés után bárhova küldjük. Az előfizetés árai : Egész évre . . . .12 korona Félévre ..... 6 „ Negyedévre ... 8 „ Kishirdetési rovatunkat az olvasó közönség becses figyelmébe ajánljuk. Kérjük Hátralékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízást legyünk kénytelenek igénybe venni. Nagyobb Bzámban akarjuk lapunkat mint mutatványt megküldeni, szíveskedjenek tehát lapunk barátjai nekünk több ismerőseik nevét megküldeni, kik előfizethetnek. Fürdőkben, nyaraló helyeken, kávéházakban, vendéglőkben, egyletekben fodrászoknál, üzletekben kérjék a Buda és Vidékének és a magyarosodásnak közlönyét. Előfiető- ink és hirdetőnk megbízásait elvállaljuk. Ügyeknek utánna járunk és sürgetünk. Válaszhoz 3 darab 5 kros bélyeg. Minden előfizetőnek egy ozimtelen kis hirdetéshez joga van. Blaháné Budán. A fáradhatlan és a műélvezetek szerzésében ötlet gazdag Krecsányi búcsúzó kőrútjában Budának is megnyerte Blahánét. Blahánét éppen Budán teheti elfogulttá a bucsuzás, mert tudtunkkal Molnár György színházában jegyezte el őt a magyar művészetnek a múzsa. Blaháné mint mindig ezúttal is elragadta a budai közönséget. Megható Blaháné bucsuzásában az, hogy a népdal örökségét leányának Soldos Sárinak adja át. Az anya szive csak örülhet az örökösnek, mert nem keserítheti el a leáldo- záskor a felkelő nap, hiszen gyermeke sorsáért buzgón imádkozik. Blahánéról irt frázisokkal egész könyvet Írtak tele és lehetne a kimaradottakból még kétszer annyit írni. A frázisoknál több ő maga Blaháné ez annyi mint Petőfi. Nem füzünk szóvirágokból koszorút. A nap nyugvóra szál. A művésznő habárain fog pihenni. Nagy alkotásai és ezek emlékei uemze- dékről-nemzedékre szállanak. Ritka művészi erővel alkotott nagyot a nagyból és életet lehelt a papirvárba is. Számtalan színdarab semmisül meg Blaháné nélkül. A madarak pajtása búcsúzik s e búcsúnál a Buda és Vidéke szerkesztője, ki ott volt a nap felkeltenél, az alkony bíbor pitvarát most könnyezve látja, idézi egy régi versét: amint a következőkből látni fogjuk az „erős“ eredetiségét, állandóságát és bensőségét nélkülözi. A magyarban sem tudjuk ezt a szót egy szóval teljesen visszaadni; mert mind a „szeretet“, mind a „szerelem“ szavak korlátoltabbak és szükebb értelemmel bírnak, mint a platói erős. Valóban egész költészet rejlik e szóban, amelyet épen azért csak körülírni tudunk, de egy szóval teljesen kifejezni szegények vagyunk, Nemi szerelmet fejez ki legkevésbé; vagy ha igen, akkor ez a nemi szerelem a lélek szenvedélyének kezdetleges és távoli képe a szépség ama végetlen tengere iránt, melyet keresni van teremtve. Jelentése minden esetre szeretet; de olyan szeretet, mely a szépet akarja birni s vele a jót, hogy boldogsághoz jusson s olyan szeretet, melynek czélja a jónak a szépben való folytonos létesítése, — más szóval a halhatatlanság vagy is önmagának megörökítése, halhatatlanitása vagy testileg vagy lelki- , leg. Paul Janet szerint is a platoni szeretet (erős) voltaképen lelkesedés, az az a lélek lendülete a szépfelé összekötve azzal a törekvéssel hogy valamit létrehozzon a szépben vagy a jóban úgy a test, mint a lélek tekintetében. Az erős azon törekvés, hogy a halandó emberi természet a halhatatlansághoz hasonló legyen. Ezen törekvésnek tárgya általában a jó, a boldogság s épen ezért a halhatatlanságra irányul, mivel a boldogság ösztönével közvetlenül azon vágy is megvan, hogy a jónak birtoka örökkévaló legyen. A szeretet tételének külső feltétele a szépnek jelenvalósága, mert csak ez ébreszt föl bennünk összhangzó alakja által Bizony rövid idő csak egy negyed század Hogy dalod- először vonzott tele házat Délibáb s a róna bájolták meg lelked Magyarul, magyarnak igaz magyart zengted. Majd könnyet facsartál örömre demtél Buba ringattál el, tettekre hevitél A mi másnak semmi, örök idő óta Magyarnak imádság kincs a magyar nóta. Megloptad, letépted szomorú fűz ágát, Ellested, ellested estharang zúgását; Ágat tépő kedvét a pusztai szélnek Dajka természetét fonó meséjének. Vigasztalás nekünk. Adja az ur Isten Hogy helyedbe Sárikád léphessen, Hogy mikor elhagyod végkép a színpadot Méltó utódodat szívből tapsolhatod. Erdélyi Gyula, A zugligeti egylet közgyűlése. A „Budapest Zugligeti-Egylet“ f. hó 29-én d. e. 11 órakor a zugligeti iskolában tartja meg évi közgyűlését. Az egyesület — melynek czélja a Zugliget iránti nagyobb érdeklődést felébreszteni, valamint annak érdekeit előmozdítani — megalakulása óta már is szép eredményeket tud felmutatni. A főczél volt különösen a közlekedés előmozdítása s ez ügyben különösen ez év folyamán az egyesület mint ilyen mindent elkövetett, hogy törekvéseit siker koronázza. Hogy a közúti vaspálya társaság zugligeti vonalát a vaskapuig föltétlenül meghosszabbítja ez tisztán az egyesület tevékenységének köszönhető. Az egyesület kebelében merült fel e vonal meghosszabbításának eszméje s az egyesület igazgatósága személyesen, küldöttségileg és kérvényileg több Ízben felkereste az illetékes hatóságot, a fővarost, a vassuttársaság vezérszemélyiségeit, hogy a terv a megvalósulás küszöbét mielőbb átléphesse. Az egyesület törekvései magasabbak voltak ugyan, a mennyiben a közöhaj volt, hogy a vonal a Fáczánig ki- épitessék, A székes főváros óriási áldozatok árán megvásárolta a budakeszi erdőt, hogy a nagy közönség a Városliget elvesztéséért kárpótolva legyen. Igen ám, csakhogy a hiányos közlekedés miatt a nagy közönség — mely ma már a kényelmes kirándulásokhoz van szokva — alig keresi fel e remek környéket, hol az üdülni vágyó valóban üdülésre talál. E tér? azonban még nem volt kivihető, de az egyesület igazgatósága éber figyelemmel várja az alkalmas pillanatot, hogy a fővárosi nagy közönség édekeiben ez ügyben újra a tevékenyvágyat a végetlen után. Szóval az erős mindent a hallhatatlanság után való erőteljes vágy- gyal tölt el, mivel az élő világnak, mint szeretet, általában íentartó elve úgy a testiekben, mint a lelkiekben. Az első esetben a faj fen- tartásban nyilatkozik, amennyiben az által törekesznek a halhatatlanság után, hogy gyermekeikben akarnak magoknak emléket és boldogságot szerezni minden időre. De ez az erős legalacsonyab foka. Sokkal magasabb fok: erős a szép lelkekhez, mely erkölcsi beszédek és törekvéssel, a nevelés, művészet és törvényhozás munkái által létesül, midőn az igazi erős szellemiekben akarja magát halhatatlanitani. Azért mondatja Platon Sokratesszel a Symposionban: Akiben az igazi érzés működik, akinek lelke az alkotás isteni vágyától el van telve, midőn ideje beáll, körül jár, keresve a szép lelket, melyet megtermékenyítsen és ha a — a kalogathia hellen fogalma szerint — egy szép testben, szép nemes lélekre talált, mindkettőt egyesülten, rendkívül szeretettel karolja át. S ilyen számára azonnal rendelkezik bővel, szóval az erényre és arra vonatkozólag, mivel kell egy jó embernek foglalkoznia s mit tennie. Az ilyen oktatni kezd, szóval önközlés által iparkodik önmagát halhatatlanitani. És hogy ezen önközlés, önátadás, minő gyönyört szerez minden más gyönyör fölött, csak az tudja igazán méltányolni, aki azokat átérezte; mert aki érezte, hogy lelke egy közlésre hajlandó és fogékony lelket talált, az nem fog panaszkodni, hogy ezen örömet nem érezte; annak boldogsága sokkal nagyobb és állandóbb, mint aki
