Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-21 / 25. szám

Budapest, 18%. V. évfolyam 25. sz. Vasárnap, Szent-Irán hava (június) 21. HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : Cr^TTTlli-Ä*,. KIÄD0-HIVÄTÄI,, Megjelenik minden vasárnap. hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-ntcza 12/a. Szöke-háB. Elöíiaetéfíi árak ; Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. I. kér., Alkotás-ntcza 12/a. Sztíke-liáz. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. ' A borvásár Budafokon. Az eszmék, vélemények utján tisz­tulnak. Czélt nem érünk, ha az ellen- véleményt nem hallgatjuk ki. Lapunkban a borvásárt nem csak figyelemmel ki­sérjük, de a mellett is hoztunk czikket, hogy az a Tabánbau maradjon. A kérdést folytonosan tanulva úgy látjuk, hogy sok tekintetben Budafok jogai is kidomborodnak és az előtérbe kerülnek. A kérdés olyan, hogy azt minden oldalról meg kell világitani, mert Buda­fok megérdemli a gazdasági megfigye­lést és azt, hogy emelkedése és fejlődése eszközeit elismerjük. Lapunk egy tekintélyes barátja, ki nem ellensége Buda érdekeinek levelet intézett hozzánk, a melyet egész terje­delmében adunk. A fejlődésre képes Budafok jövőjé­ről van itt szó. A kívánság mellett van a kereskedelmi miniszter és Pestmegye alispánja. A kereskedelmi minisztérium döntő forum. Pestmegye kitűnő alis­pánja Beniczky Lajos határozott és me­gyéje érdekeit szivén viselő férfin. Az ügyet tekintve úgy találjuk, hogy Buda­fok kívánsága teljesíthető, mert a Tabán kaphat egy más vásárt, pl. a gyümölcs és zöldség vásárt vagy kárpótolható mással. Buda viszonyait a vidék jó helyzete erősiti. A mit a borvásár átvitele által a Tabán vészit azt más utón megnyerheti. A levél igy szól: „Tekintetes Szerkesztő ur: Folyó hó 7-ről kelt becses lapjának „Borvásár“ czimü czikket olvasva, indítva érzem magamat arra, hogy, a követ­kező sorok közzétételét kérjem becses lapjában. A midőn szó volt arról annak ide­jében az illetékes helyen, hogy a buda­pesti borvásár részére más terrénumot kell keresni, a bid építkezés miatt, ugyan­akkor a Budafok községi szépítő egylet elnöksége egy kérvényt intézett a nagy- méltóságn kereskedelmi minisztériumhoz, kérve a budapesti borvásár áthelyezését Budafokra. Budafokon vannak úgyis Budapest­nek mondhatni legnagyobb borkereskedői és borpinczéi, szóval központja a bor­kereskedelemnek . Kérésünk nem nyerészkedési vágy­tól gerjedt alamizsna kérés volt, hanem azon tapasztalt és igazságos tények, mint fentebb emlitém és a humanismus volt, a mennyiben a bordók ki és berakása a hajokból, nem járna annyi baj, vesze­delem és kárral is, mint jelen esetben Budán, itt megvannak a hozzá értő em­berek és eszközök is, továbbá, mint em­líteni is méltóztatott nem kellene annak a vevőnek a nap égette száraz bordóból azt a bort kostolni a melynek jólebet már a hosszas napon létei mégis ártha­tott ; és ha nem tetszik vagyis ízlik a megkóstolt bor, mehet a második, har­madikhoz és igy tovább addig a mig megtalálja azt a minőségű bort a melyet keres és hogy megtalálja azt kétségkivű- linek tartom. A szállítást illetőleg pedig határo­zottan kívánatos volna az áthelyezés, mert a bornak úgyis árt a sok rázás, vitel stb. és itt van hajó és vasút állo­más a közelben, Budapestre szállításra meg a jó ország ut. A kövezet vámot sem veszíti el a főváros, mert a bevitelnél megtérülne ha nem is mindjárt egész hajórakomány- nyal, hanem kisebb kocsirakományokkal. Miért ne lehetne Magyarországon is olyan nagy borraktár Budafokon, mint Francziaországban Páris mellett a Bercy- féle nagy borraktárak. (Entrepots de Bercy) Nagyon tévedett az a tisztelt Referens ur a fővárosnál aki azt állította, hogy a Bercy-féle borfőraktárak Páris köz- pontjáean vannak, a távolság Páris és a Bercy-féle borraktárak között semmi­vel sem kevesebb mint Budapest és Bu­dafok között, épen ngy fekszik mint Budafok, a Seine folyó jobbpartján, Pá- risnak XII-ik kerületében, a hajó és vasút állomások középpontján. Végül még csak azt akarom mon­dani hogy a nagyméltóságn kereskedelmi minisztérium az ügyet pártolólag áttette a főváros tekintetes tanácsának, onnan pedig azt a választ kaptuk, hogy Buda­fok is csináljon önönmagának borvásárt és versenyezzen a budapestivel; ez tel­jesen felesleges, mert Budafok, Budapest­nek a kapuja, már pedig ón úgy tudom, — és azt hiszem igen tisztelt Szerkesztő ur is, — Rogy csak egy ember szokott „legény“ lenni a csárdában.“ A közúti vaspálya. (Levél a szerkesztőhöz.) A „Buda és Vidéke“ számtalanszor han­goztatta azt, hogy minden felszólalásnak helyet ád. A lap szerkesztőjét országszerte úgy ismerik, hogy szavát még akkor is megtartja, ha fejét oe is töri. Ezt elvárjuk egy első foglalásu nemzetségből származó magyar nemes embertől. A „Buda és Vidékében“ figyelemre méltó czikket olvastam a Zugliget és a Lipótmező elhanyagolásáról és úgy látom, hogy ez a lap — a mi lapunk tt — a közúti vaspályával is őszintén beszél. Őszinteségével védi a közönség érdekeit és védi a részvényesekét is. Haraszti Jelűnek Henrik a nemzetgazda­sági irók által úgy van feltüntetve, hogy a közlekedési ügyet jól gyakorolja. Engedjen meg a szerkesztő, ha én elismerve az igazgató ur érdemeit megkoczkáztatom azt az állítást, hogy nem mindig helyes a közlekedési politikája. Bizonyítok. A zugligeti vonal késedelmes helyreigazitása nagy kárára van úgy a közön­ségnek, mint a részvényeseknek. Egyfelől a zugligeti nyaralásban állt be pangás, másfelől a jövedelemben csökkenés. A székes főváros tanácsa nagyon gavallé- rosan járt el a vasúti társasággal szemben midőn nem a kiszabott bírságot hajtotta végre, de sokkal kevesebbet. A közúti vaspálya-társasággal szemben éreztetett gavallérság magyarázatát abban ta­láljuk, hogy a közúti vaspálya-társaság eleinte sok áldozattal alapította meg a helyi közleke­dést. Ámde ez a gavallérság nem mindég hasz­nál magának a közúti vaspálya-társaságnak sem. A szerződés pontos megtartása és meg- tartatása mind a két fél előnyére van, annál inkább, mert a közúti vaspálya-társaság köz­kereszti társaság. A zugligeti vonalnál történt késedelme- zés okának megfejtését magától az igazgatóság­tól és a tanácstól várnánk. Úgyszintén szeret­nénk ha bizonyos mendemondákat beszüntetné­nek p. o. a sajtó nyugodtsága, melyről furcsa hírek keringenek, a melyeket én azon­ban nem hiszek. A teljes nyilvánosság mellett boldogulhat valóban egy vállalat. A közúti vaspálya-társa­ság oly szépen prosperál, hogy nincs oka a teljes őszinteség elől kitérni. Vezetése jó kezek­ben van. Ezt a véleményt nem szabad meg­ingani engedni. Ha csakugyan az a kötés állt a főváros és a vasút igazgatósága között a zug­ligeti vonalra nézve miről beszélnek agy e kö­tést a társaságnak be kellett volna tartani. A hangulatot igy kell megnyugtatni. A mit a kitűnő vezetőség bölcsességétől elvárhattunk volna. A hangulatot meg kell nyugtatni a Lipót- mezőre nézve is. Mint a lucza széke oly bosz- szan készül a lipótmezei vonal. Úgy tudjuk, hogy ennek már kikellett volna épülni. A vo­nalra szükséges telkekre nézve a főváros és a közúti vaspálya-társaság között kanapé tárgya­lások folynak. A társaság ha a saját érdekében cselekszik már két évvel ezelőtt megindíthatta „Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava

Next

/
Thumbnails
Contents