Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-02-23 / 8. szám

Budapest 1895. (3 ) BUDA és VIDÉKÉ Február 23. ! átalakítása tárgyában kötött szerződéssel a tár­saság a déli vasúttól a Döbrentey-térig vezető vonalnak 1896. év folyamán kiépítésére, a láncz- hidtéren keresztül vagy az alatt tervezett össze­köttetésnek pedig legkésőbb 1898. ápril 1-ig létesítésére lett kötelezve. Közművelődési czélokra szerény anyagi viszonyaink figyelembe vétele mellett a lefolyt évben is áldoztunk, amennyiben a millenium alkalmából tartandó kereskedők kongresszusának költségeinek fedezésére előlegül 100 irtot, keres­kedő ifjak társulatának a felnőtt kereskedelmi alkalmazottak szakszerű kiképeztetése czéljából esti tanfolyam tartására 25 irtot utalványoztunk. Kiterjed figyelmünk a lefolyt évben is a tanonczok szellemi életére, azok művelődésének fejlesztésére; választmányunk tagjai közül töb­ben látogatásukkal keresték fel a II. kerületi alsófoku kereskedelmi iskolát és képviselőket küldöttünk a zárvizsgálathoz. Ezzel kapcsolat­ban jelenthetjük, hogy a kereskedelmi iskolának a törvényhatóság által újabban történt szerve­zésó folytán a kereskedő ifjaknak kiválóbb és szakszerűbb kiképeztetését remélyhetjük. Hisz- s/.ük, hogy a Duna-jobbparti oldalon levő keres­kedelmi iskola élére állított Péter János igaz- gató ur úgy egyéni tulajdonságai, mint kitűnő képzettségénél fogva a belé helyezett várakozá­soknak meg fog felelni. A társulatunk tagjai gyanánt bekebelezett kereskedőknél alkalmazásban állott kereskedő- tanonczokat összeirattuk és ezek jegyzékét az iskola igazgatójának beküldöttük. A kereskedelmi kórház tagjainak összeírá­sát negyedévenként a lefolyt évben is fogana­tosítottuk és az összeirtaknak száma 1895-ben 203-ra rúgott. Az év folyamán a rendes évi közgyűlésen felül 5 választmányi ülést tartottunk, amelyek­ben a folyó ügyeket intéztük el. Társulatunk kebelébe az elmúlt évben 7 tag vétetett fel; kilépés folytán 2 elhalálozás folytán 1 csödbe- jutás folytán 3, tagdíj kötelezettségük nem tel- jesitáse folytán 4 töröltetvén, a tagállomány az 1895. év végével 108 volt. A tanonczok közül 13 nyert segédi oklevelet és 11 lett tanonczczá felavatva. A békéltető bizottság működésére a le­folyt évben szükség nem volt. Egyáltalában örvendetes jelenségként je­lenthetjük, hogy tagtársaink között a kartársi viszony mindinkább bensőbbé válik. Ehhez nagyban hozzájárul egyrészt, hogy időközön­ként módot nyújtunk arra, hogy a kartársak egymással a társadalmi téren is érintkezhesse­nek, másrészt a lassan-lassan a köztudatba át­menő azon intézkedésünk, hogy, ha értésünkre esik valamely tagtársnak a kereskedői tisztes­séggel vagy a kartársi kötelességgel meg nem férő eljárása, készséggel működünk közre, hogy ezen eljárás ne csak elítéltessék, de meg is toroltassék, mert társulatunk egyik legfőbb hivatásának tartjuk, hogy a kereskedői tisztes­ség megóvására egész befolyását érvényesítse. A pénztáros negyedévenként pénztári je­lentését megtévén, ezek mindenkor megvizsgál­tattak s különösen az év lejártával a pénztár­nok által előterjesztett zárszámadás és vagyon­mérleg a számvizsgálok által megvizsgáltatván, a tabulati vagyon következőkép állapíttatott meg : 1. Jelzálogilag bizositott kölcsön-kötvény 3000 frt. 2. Takarékpénztári betétkönyv 892 frt 9 kr. 3. Egy db. áll. kölcsönkötvény (563497 sz.) 1000 frt. 4 Egy db. áll. kölcsönkötvény (55602 sz.) 100 frt. 5. Hét db. budai sorsjegy a 59 frt. (40603, 30702, 40491, 10788, 20689, 3526, 4782) 413 frt. 6. Hét db. egyesült budapesti fővárosi takarékpénztári részvény a 1160 frt 8120 frt. 7. Takarékpénztári könyv (kórházalap) kamattal 60 frt 10 kr. 8. Uj bekebelezések az 1895. évben, va- gyonszaporulat 70 frt. 9. Takarékpénztári részv. után nyereség 245 frt. 10. Pénztári készlet 896 frt 26 kr. össze­sen 14796 frt 45 kr. A kereskedelmi menház részére elkülönített alaptőke 1000 frt. (és ennek 1891. jul. 22-től járó %-ai.) Összesen 15796 frt 45 kr. Elszegényedett kereskedőket a társulat választmánya az elmúlt évben is segélyben részesített. A midőn még részvéttel emlékezünk meg Szelestey Géza társulatunk és annak c.zéljai körül érdemeket szerzett tagtársunknak a le­folyt évben történt elhunytéról, — tekintve, hogy az 1893. évi közgyűlésen nyert megbíza­tásunk lejárt, a belénk helyezett bizalomért való köszönet mellett állásainkat a tisztelt köz­gyűlés rendelkezésére bocsátjuk és kérjük, hogy törekvéseink méltánylása és eljárásaink helyes­lése gyanánt ezen jelentésünket tudomásul venni, és a csatolt számvizsgálói jelentés alapján a felmentvényt úgy a pénztárosnak, mint nekünk megadni méltóztassék. A választmány nevében : Freyberger Pál, Kollár Lajos, elnök. jegyző. y Még egy színház. Lassan, nagyon lassan, de mégis halad Buda. Buda jó fekvése, viszonyai többféle vál­lalkozót vonzanak már. A napokban azt olvas­tuk, hogy Szikrai János ur a Margit-hid mel­lett tervei színházat. A hely jól és szerencsésen van választva és más színházakat nem zavar érdekeiben. A közlekedés jó. Schuller Géza szemlő- hegyi vasútja, a lóvasut, a Margit-hid, a helyi érdekű vasút nagy közönséget vonzhat ide. Nekünk Buda és legkivált a magyarosodás ér­deke jelszavunk, tehát örülünk Szikrai.ur vál­lalkozásán, ki helyes vezetés mellett nemcsak O-Buda, Kaláz és Békásmegyerről hódíthat kö­zönséget, de Pestről is. A színházak magyaro­sító hatása elvitázhatlan. Az iskola után a színház magyarosit legjobban. Szikrai ur szives volt a hozá intézett levél folytán felvilágosítást adni, mit ezennel közlünk is: „Folyó év és hó 13-án kelt szives sorai folytán van szerencsém becses tudomására hozni, hogy igenis én folyamodtam a közmunkák ta­nácsához, miszerint részemre a Lukács fürdő sétánya mellett, a régi festő gyár mögötti te­rületből, részemre 400 Q ölnyi területet en­gedjen át, egy a mai igényeknek teljesen meg­felelő, szilárdan épült színkör felállítása czéljára. Tervem a színházat úgy épitetni, hogy ott dohányozni lehessen. T. i. a tetőnek egy része üveg lemezekkel lenne ellátva, mely el és vissza tolható. A színkör teljesen vas­szerkezettel és gyps-falakkal épülne. A színházban kizárólag mulattató éne­kes és látványos színdarabok lennének előadva. A néző tér 1300 — 1400 embert fogadna magába 42 páholylyal. A helvárak: páholy 3 frt, I. rangú földszinti ülőhely 60 kr, II. r. ülőhely 50 kr, I. emeleti I. r. ülő 50 II. r. 40 kr, II. emeleti I. r. ülő 40 II. rangú 30 kr. Karzati állót nincsen szándékomban létesíteni, bár a körülmények fognak ebben végleg dönteni. Nagyon természetesen a színkört még az idén legkésőbb junius 1-én szándékoznék meg­nyitni, ha a közmunka tanácstól az engedélyt minél előbb megnyerném, A szinkör több külföldi intézet mintájára étkező helyiséggel leend berendezve. Az óbudai közönségnek szintén közel es­nék és hiszem szívesebben fogna oda, mint abba a rozant fabódéba járni.“ A magyar vörös-kereszt-egyleti sorjegyalapok ellöiiőrzesorö kiküldött bizottság 1895. évi ©vi működése. A magyar vörös-kereszt egyleti sorsjegy­alapok ellenőrzésére kiküldött bizottság f. hó 21-én tartotta Csekonics Endre gróf elnök­lete alatt ülését. Ezen alkalommal A r g a y János bizottsági jegyző részletes jelentést tett a sorsjegyellenőrző bizottság 1895. évi műkö­déséről, melyből a következő adatokat közöljük : Az egyleti sorsjegykölcsön alapjai az 1895. év folyamán is a magyar földhitelintézet őrizete és kezelése alatt voltak; a sorjegyellenőrzö bi­zottság teendője tehát arra szorítkozott, hogy az esedékes nyereményeket kiutalványozza, az egyelőre fel nem használandó kézpénz megfe­lelő gyűmölcsöztetéséről gondoskodjék, a sza­bályszerű sorsolásokat megtartsa és általában őrködjék a fölött, hogy a sorsjegyalapok, kizá­rólag rendeltetésüknek szolgáljanak. Az 1895. év deczember hó 31-ével lezárt számadások sze­rint a magyar vörös-kereszt-egyleti sorsjegy- alapok a következőleg állottak : sorsjegytörlesz­tési alap 3,070.339 frt 74 kr., tartalékalap 5.3,532 frt 39 kr., a kihúzott, de még fel nem vett nyeremények és törlesztési összegek számlá­ján volt 94.737 frt 16 kr. A sorsjegyalapok értékei összesen kitesznek 3,718.609 írt 29 krt. Gyarapodás volt az 1895. évben: a tör­lesztési alapnál 62589 frt 74 kr, a tartalék- alapnál, 24.364 frt 29 kr.,. és a sorsjegybevál­tási számlán 6308 frt 45 kr. Összehasonlítva e tételeket a sorsjegyköl­csön törlesztésére kidolgozott eredeti sorsolási tervekkel, kitűnik, hogy a sorsjegytörlesztési alap jelenleg 709,522 írttal és az évi jövedelem 16347 írttal nagyobb az eredetileg előirányzott­nál, a mi különösen az alapok körültekintő gyümölcsöztetéséuek eredménye. A múlt évben a nagyobb nyeremény ki­utalványozásával Latinovits János és L i n t- ner Imre bizottsági tagok és Argay János bizottsági jegyző, a kisebb nyeremények ki­utalványozásával Ember Károly egyleti fo­galmazó is voltak megbízva. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó­törvényszék egy nyereményszelvényt végzésileg semisitett meg, 241 sorjegyre nézve pedig meg­indította a megsemmisítési eljárást. Rupp Zsigmond kir. tanácsos, kir. köz­jegyzőnek a bizottság a sorsolásoknál való ön­zetlen közremüködődéseért köszönetét szavazott. Ezekből meggyőződhetik a t. közön­ség, hogy a sorsjegyalapok igen kedvezően ál­lanak és a nyeremények kifizetése, valamint általán a kölcsön akadálytalan lebonyolítása biztosítva van. A folyó évre a sorsjegyellenőrző bizottság a következőképen alakult meg: Elnök: gróf Csekonics Endre, másod­elnök: gróf Zichy Nándor, tagok : Babies Jó­zsef, Csávosy Béla, Körmendy Imre, Szabó Zsigmond, Latinovis János és Lintner Imre; jegyző: Argay János. Elhatározta a bizottság, hogy a legköze­lebbi sorsolást, miután márczius 1-e vasárnapra esik, február hó 29-én délután 8 órakor fogja a gróf Csekonics-féle palotában megtartani, és erre a bel- és pénzügyminisztériumok is meg­hivattak. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Ribizli bárók. Régen dandy, azután stuczer, selyembélés, gigerli, ma báró Ribizlik a nap hősei. Itt hiva- talnokoskodnak Budán. Kezdődnek a dijnoknál és sokkal magasabban végződnek. Rendesen elfelejtetik a mik, mert vagy háziurak vagy magánzók szabad óráikban. Itt laknak, itt élnek, de előttük Buda semmi. Pest utczáin fényeskednek, pesti vendéglőkben és kávéházakban fitogtatják magokat. Báró Ribizlik lenézik Budát. Ha nem kellene itt lakniok soha nem jönnének Budára. A hivatalban felfelé roppant leereszkedők, le­felé nagyzásban utolérhetlenek. Feltűnő ruhákat, nyakkendőket, kalapot, keztyüt, pálezát, czipőt viselnek és járások, be­szédjükben az embertől megkülönböztetik ma­gokat ezek az emberkék . . . Minden hivatalban találkozunk velők. A hol lehet gúnyolják, kicsinyítik Budát, de azért szerepet vállalnak, hogy jogezimök legyen elő­kelőbb emberek udvarában csatlóskodni. Hivatalnokok ugyan, de a hivatalnokokat lenézik. Abban a körben, melynek tagjai nagy

Next

/
Thumbnails
Contents