Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-06 / 49. szám
tfudiipewT. 1896. (2 ) BUDA. és VIDÉKÉ Deczember 6. ki. azon, hogy Buda és vidéke virágozzék, legyen az magyar nyelvben és szellemben és öszpontositsa Dunántúl kereskedelmét, iparát, közgazdaságát és közművelődését, melyért a „Buda és Vidéke“ annyit küzd. Budánk és vidéke igazán örülhet a felett, hogy a kiállításon ilyen szép sikereket arattak kiállítóink. Legyen ez tanúság a jövőre nézve és fejlessze magát minden iparos és kereskedő, hogy teljesen elláthassak a közönséget. Vetkőzzék le hibáikat, erősítsék erényeiket, hogy a közönség egészen hozzászokjék, hogy szükségleteit itt szerezze be. Ismertessék meg magukat a „Buda és Vidéke“ utján, mely lap elismeri az előnyöket, de nem kendőzi a hibákat. A kiállítás kitüntetései itt következnek : Állami érmet kaptak aranyban: Goldberger S. és fiai jó nevű és külföldre is versenyképes kékfestő-gyára O-Budán. Stowasser János hangszer gyáros cs. és királyi udvari közös hadseregbeli és honvédségi szállító. Az ő k-tünő tárgyai általános tetszésben részesültek. A király is elismerését fejezte ki keresett hangszerei felett. Gróf karácsonyi Jenő főuraink között ez a kitűnő gazda, kinek mintagazdálkodása valóban követésre méltó példa. Itaggeninaclier Henrik sörfőzdéje Budafok. A Daggenmacher-féle ser meg is érdemelte a kitüntetést, mert mindinkább tért hódit s a legmagasabb körökben is terjed. Állami érmet kaptak ezüstben: Dietz! József, kinek a Gellérthegyen szép és okszerűen müveit szollei vannak s ki jelentékeny külföldön is híres borkereskedő. Mint gyümölcstenyésztő az egész világon ismeretes és különösen őszi baraczk fajtái csodálatra méltó remekek. Francois Lajos pezsgőgyáros, Budafok, jó pezsgőiért. A pezsgőt ő felsége is megizlelte, a minek emlékére a lelkes Francois jótékony alapítványokat tett. Kulicska Antal villany-óra készítő. A hires Kulicska-féle órák és villanyórák messze földön el vannak terjedve^ Az államvasutak pompás villany-óráját is ez a kitűnő óramüvész készítette. Mliscbinek János iparos jeles borászati czikkeiért, melyek közkedveltségüek. A történelmi főcsoport kitüntetései. Miileni nmi nagy érmet kapott a kiállítás körül szerzett kiváló érdeme felemlitésével. Az esztergomi fóegyház kincstára, ami maga egy egész történelem. Milleniumi nagy érmet: Császka György kalocsai érsek, világra szóló műkincseiért. Budavári kir. palotai Zsigmond- kápolna lélekemelő történeti tárgyaiért. Kiállítási érmet: Budapesti polgári lövészegylet. Kortörténetünkben maradandó az a hely, mit magának mindenféle téren a társadalmunkban vezérszerepet játszó polgári lövészegylet kivívott. A közügyeinkben elöljáró egylet emlékei egy szép galériát képeznek s érdemesek a megtekintésre. Annak idején tüzetesen ismertettük a kitüntetett tárgyakat. Emicll Gusztáv, a lipótmezei nyaralók egyik legrégebbike, müizlósét minden téren bebizonyította. Tudományos alapi legjobb tudós gjAjtóink egyike. Elismerő oklevelet kaptak : Esztergomi fökáptalani levéltár. Esztergomi lierczegprimási levéltár. Mind a kettőben nem csak az egyháztörténetemre, de a történelemre vonatkozó nagybecsű okmányok vannak. Féry Nárc-ziszné és Féry Auróra urhölgyek. Dr. Fridricll Jenő egy valódi damask usi pengéért, mely az egész világon unikum. A pengét bölcsészeti irodalmunknak ez az egyik első rangú művelője a fővárosi múzeumnak ajándékozta. Görgei Arthur Visegrád. Lányi Ernő. Lányi Ernöné. Gróf Majláth József. Ó-budid Chevra-Kadischa. Ó-budai izraelita hitközség. Herezel Dezső Budapest. Pestvármegye közönsége. Reich Zoltáimé. Rohonczy György. Dr. Szendrei János. Szendrei Jánosné. Szendrei Margit. Báró Szent kereszty Béláné. Szijártó Zsi gmond. Gróf Tisza Lajos Nagy-Kovácsi. Közreműködői érmet kaptak: Dr. Csállki Dezső országos levéltárnok, csoport, előadó. Cserny Lajos m. királyi honvédfőhadnagy. Gromon Dezső államtitkár. Huber Antal honvéd-százados. Hr. Hauler Gyula főlevóltárnok. Gróf Széchenyi Béla a történelmi főcsoport elnöke. Dr. Szendrei János csoport előadó. / (Folyt, köv.) Emlékirat Kelenföld jövője felől. A n agyar városok közegészségügyi viszonyainak tanulmányozása végett ismételve utazásokat tettem Augolország és Skóciában, még pedig főkép oly czélból, hogy az ott nyert tapasztalatokat hazám javára hasznosan értékesíthessem és azokat a hazai viszonyokhoz mérve megfelelőleg alkalmazhassam. Hazajövetelemkor Budapestre és igy Kelenföldre nézve is, egy hatósági tervet találtam kidolgozva és helybenhagyva. A mi oly városrészt illeti, őszintén meg kell vallanom, hogy részemről oly szabályozási terv megoldását nem tartom czélszerünek, és a szerencsés megoldást egyedül az angol modor szerint tartom lehetőnek. Bátor leázek e felől következőket előadni: Egy új városrész alkotásának főczélja: egészséges és olcsó lakásokat előállítani, hogy ez által a halandósági százalék lehetőleg le- szállitossék és a középosztály magának saját hajlékot szerezhessen, mi úgy nemzetgazdasági, mint morális szempontból nagyon üdvös. Ezen czél eléréséhez szügséges: 1. zárt udvarok betiltása, 2. sötét szobák mellőzése, 3. sötét lépcsők és sötét folyósok betiltása, 4. sötét árnyékszókek mellőzése és követelése annak, hogy azok ablakai a szabadba nyíljanak, 5. jó kerti levegő, 6. lakások előállítása egészséges levegővel, melyek télen-nyáron egyaránt kellemesek, a fűtőanyag lehető megtakarításával; 7. magasabb mint kétemeletes házak kizárása és csak kivételesen legyen megengedhető háromemeletes házak épitése ; 8. lehető jó közlekedés a bel- és külvárosok és a villatelepek között. Nem hagyhatom ez alkalommal említés nélkül, hogy a mi építési törvényeink az építkezést nagyon megdrágítják, mivel kisebb lakóházakra ugyanazon feltételeket követelik, mint nagy lakházakra sok lakóval. Ennélfogva, ha mi olcsóbb házakat akarnánk építeni, kisebb családi és munkáslakásokkal és igy olcsóbb bázbérrel, határozottan szükséges volna, hogy külön építési törvények is létesittessenek oly könnyebbségekkel, melyek az épület szilárdságát és tűzbiztonságát nem koczkáztatják, legalább a III. övezettől kezdve, és még sem követelnének tényleg fölösleges túlkiadásokat. Midőn oly rövid bevezetést szerencsém volt előadni, bátor leszek Kelenföldre vonatkozólag egy általam készített tervet bemutatni, az abban foglalt részleteket megmagyarázni s a hatósági tervtől való eltéréseket vázolni. A hatósági tervben az utczák. illetőleg házcsoportok nagy részben ferde, sőt sokszor nagyon hegyes szökletben vannak beosztva; ez megnehezíti az azokon emelendő házak czélszerű tervezését. E beosztással szemben tervemben a meglevő főközlekedési utakat respectáltam, de igyekeztem lehetőleg egyenszögű házcsoportokat tervezni, s csak ott, hol ez léthesithető nem volt, az egyenszögtől eltérni, úgy hogy a házak elhelyezése, tervezése és beosztása mindenkor a legczélszerübb módon eszközölhető. A hatósági tervben továbbá a Dunától nyert, a mai napig is viz alatt^ álló területen, házcsoportok vannak tervezve Én ezen berendezést nem tartom czélszerünek, először a költség szempontjából de különösen egészségügyi szempontból. Szükséges volna ugyanis ezen nagy területek Kitöltéséhez a hatósági terv szerint, még pedig a vasúti összekötő bid felett fekvő részen körülbelül 6.330,000 köbméter a bid alatt fekvő részen 2.845,000 köbméter igy tehát összesen 9.175.000 köbméter vagyis kerekszámban 9.200.000 köbméter föld, hogy azon sik terület létesüljön és házakat lehessen reá építeni, melyek nem lenének veszélyeztetve az árvíz által. Miután egy ily feltöltés előállítása (mely szükséges, hogy egészséges anyagból legyen) köbméterenként 1 írtba kerülne, igy a feltöltés belekerülhet 9—10 millió írtba. Honnan lehetséges ezen óriási menyiségü anyagot beszerezni, mennyi idő kell, hogy ezen feltöltés oly annyira megülepedjen, hogy házakat lehessen reá építeni, a nélkül, hogy azok veszélyeztetve ne legyenek, hogy le ne szálljanak, sőt az épületek esetleges összeomlása lehetetlen legyen ? Ki volna hivatva ezen munkát keresztülvinni és kinek kellene fedezni ezen költségeket? Én a hajózási társulatok részére a vasúti összekötő bid alatt egy telepet terveztem rakodópartokkal (dockokkal) és téli kikötővel, melynek szükséges előállítása Budapesten csak idő kérdése. A rakodópartok feltöltésébez szükséges anyag a magasabban fekvő részből volna nyerhető, mig az ott felesleges és a viz alatt álló területről a vízmélység és alapozás végett kiemelt anyag az általam az összekötő hid felett tervezett parkterületek feltöltésébez használható. As igy nyert anyag kitenne körülbelül 1.800.000 köbmétert, mely a park feltöltésébez teljesen fölhasználható. Továbbá a vasúti összekötő hid felett tervezett parkterülethez nem szükséges oly magas feltöltés, mint az épületek felállításához: azonkívül hagyok tavakat és vízfolyásokat a parkban, miáltal szintén 900,000 vagy egy millió köbméter feltöltést megtakaríthatok, és igy a számadás következőleg alakulna: Parkfeltöltés körülbelül 3.800,000 köbméter ebből levonva a kikötőkből nyert anyagot
