Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-12-06 / 49. szám
Budapes 1895. (8 ) Deczember 6. 1.800,000 köbméter levonva a tavakat és vízfolyásokat 1,000,000 köbméter marad összesen 1.000,000 köbméter, egy millió köbméter anyag- szükséglet. És ezután az universitás és kórház építése, valamint a magánépitkezés folytán az anyag- szükséglet lényegesen leszállna és olcsóvá lenne; és ha az állam és a főváros a parkot egyszersmind mint füvész- és faiskola-kertet is berendezőé, abban a helyzetben lennének, hogy aránylag csekély költséggel ezt létesíthetnék. Hasonlóan nem tartom czélszerűnek a hatósági tervben a budaoldali vágóhíd elhelyezését; ugyanis azon a vidéken a budai o dalon a legszebb városrész fejlődhetik és egy ily telep felállítása ilyen helyen, a város közepén, már közegészségi szempontból sem ajánlatos. Ennélfogva én oly telepet a déli kikötő végén a dunapartra helyeztem el, hol a kellő mennyiségű viz könnyen kapható és a csatornázás semmi nehézséget nem okoz, s ez úgy a folyó oldaláról, mint a szárazföldi oldalról hajó és vasút által könnyén hozzáférhetővé tehető. A gyógyforrások kibővítésére a hatósági terv alig fordít figyelmet, mig én ezt nagyon fontosnak tartom a főváros érdekében és saját tervemben igyekeztem annak kiterjedésére lehetőleg figyelemmel lenni. Az Országos Szőlőiskola és az Országos Gazdagsági Egyesület vinczeller-képezdéje a hatósági tervben részben megmaradnának, részben felosztatnának; ezeket az intézeteket részemről oly fontosnak tartom, hogy tervemben inkább ezek kibővítésére és fejlesztésére voltam figyelemmel; e tekintetben az intézet vezetősége adhatná a ’egaiaposabb véleményt. Miután a hatósági tervvel szemben tervem főbb elveit és eltéréseit előadtam, bátor leszek most tervem részleteire áttérni, a mint abban az egyes tárgyak sorrendben számokkal jelölve vannak. 1. A millenniumi emlékmű-épület, mely a történeti hírű nagy emberek szobrainak és ereklyéinek elhelyezésére volna hivatva, a Gellérthegy legkiválóbb pontjára van tervezve ; ez nemcsak hazánkfiai, de a külföldi látogatókra is vonzó erővel bírna, úgy mint a Westminster- templom Londonban, az Invalidusok temploma Párisban vagy a Walhalla Regensburgban. 2. Az egyetem, mely a tudománynak székhelye és fénypontja, a Gellérthegy déli csekélyebb lejtővel biró oldalára van tervezve, főhomlokzata keletnek feküdnék és ennek fekvése ép oly gyönyörű lenne, mint a glasgowi egyetemé. Az épület szép parkban lenne, hol egyszersmind kellő testedző gyakorlatokra szolgáló terekről lehetne gondoskodni a tanulók részére. Az azon a környéken fenálló épületek mind használhatók lennének az egyetemen alkalmazott személyek részére, ép úgy más szükséges helyiségek ózdijaira. Közel az egyetemhez jönne. (Vége köv.) Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Munkatársaink. Év vége felé a jó gazda számadást tart magával és a házanépével. Egy lap házanépét, családját előfizetőin, hirdetőin kívül barátai és munkatársai alkotják. Itt is ezen a helyen megköszönjük az ő szivességöket és kérjük, hogy a „Buda és Vidéke“ hasábjait minél többször keressék fel. Lelkes kis tábor a mi munkatársaink tábora, névvel és név nélkül működnek közre és ezzel megkönynyitik a szerkesztő munkáját és biztosítják a lap terjedését. A tábor nem fogy hanem szaporodik, a mi azt mutatja, hogy a „Buda és Vidéke“ mindinkább kedveltebb a buda-vidéki közönség körében. Szívesen közlünk kisebb vagy hosszabb közleményeket és pedig a családi, egyházi, közigazgatási, közművelődési, közgazdasági és társadalmi élet köréből. BUDA és VIDÉKÉ E helyen leginkább „Ismerőseink“ rovatára hívjuk fel munkatársaink és olvasóink figyelmét gazdagítsák e rovatot akár egyesek akár csoportok leírásával. Mai rovatunk betöltéséül közöljük ez évben a legszorgalmasabb munkatársaink névsorát : Takács Pál, Berecz Károly, Rákos István , Dr. Barthos Andor, Häffler István, Navarra József, Dr. König Gusztáv, Kranz Alajos, Dévai Szőllősy István, Dr. Stipauits Elek, Sándy Gyula, Dalmady Győző, Francois Lajos, Daniely György, Büttel János, Henszler László, Aradi Antal, Hollósy Rezső, Dr. Fellegi Viktor, Erdélyi Mikes Róza, Krecsányi Ignácz, Tábori Dezső, Bérezik István, Thewrewk Árpád, Takács István, Valnicsek Béla, Schmall Lajos, Lakner János. Farkas József, Papp István, Dr. Nemes Antal, Somlyay József, Hajós Mihály, Verhovay Lajos, Kovács Lajos, Koncsek Lajos. Dr. Samu Pál, Eperjessy István, Dr. Illésy János, Szokolay Kornél, Ruttner József, Bello- braidits Lipó*,. Zetter Ágoston, Dr. Németh Imre, Willinger Ferencz, Pivár Ignácz, Dr. Kollár Lajos, budavári Országh Sándor, Taksonyi József,Zsede'nyi H. Aladár, Csillagh Benő, Szombathy Kálmán, Tarczai György, Királyi Pál, Dr. Kis Áron, Czike Imre, Dr. Gööz József, Chalupka Rezső, Zarándy A. Gáspár, Nyirák Gyula, Sibreich Károly, Dr. Závori Sándor, Frecskay János, Rogulya Dezső, Svoboda Ferencz, Hoppe Rezső, Gálffy István és sok mások. A fiuk hadseregének kézikönyve. Tisztek használatára összeállította Smith A. W. a hadsereg titkára. Ismerteti Sibreich Károly. (Folytatás.) Ezek kartonra lesznek nyomtatva és be- rámázásra vannak készítve, ennek ára 3d= 15 kr. darabja. Kapitányoknak kik ily nyomtatványokat kívánnak, először a főszálláshoz kell for- dulniok a nyomtatványiv egy példányáért, melyre reá kell irniok a fiú nevét, korát, szolgálati éveit kinek részére az elbocsájtási iv kéretik, ily módon lesz gondoskodva egy állandó kimutatásról valamenynyi elbocsájtott fiúról a ki elbocsájtási ivet kapót. Általános jegyzettdk. Zavarok elkerülése. Zavarok elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy e kifejezés fiuk- hadserege az egész mozgalomra vonatkozik, ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy a két fogalom század és hadsereg össze ne tévesz- tesség. A század neve. Gondoskodni kell arról a fiuk az ő századjokról annak megnevezése szerint beszéljenek, például I-ső londoni század, első edinburgi század, első Balfasti század, hogy ezen használt szóba magukat begyakorolják. Ez egyik alapja az „Esprict de Corps“ csapat szellemnek. A tisztek és fiuk megszólítása. Levelezési alkalmakkor a fiuk hadsereg tisztjei nem kell hogy rangjuk szerint neveztessenek, kivéve a fiuk által. A fiuknak szóló levelek mindég rangjuk szerint czimeztessék például: őrmester ez és ez közlegény ez és ez mert fiatal ur egy magasabb társadalmi állást követel mint a melyben a mi fiaink mozoguak, mig az ur elnevezés egy 12 éves fiúnak láthstólagnevetséges. A fiuk ismerete. Feladatul kell tűzni, minden egyes fiút az ő neve szerint ismerni. Osztály estélyi mulatságok. Ha a körülmények engedik, mind czélszerü változatosságot nyújt a századot osztályonként magához meghívni. Az estvét kellemessé kell tenni játék, zene stb. által és el kell mondani az estvéli imát, mielőtt a fiuk haza mennek. Semmi sem szolgál jobban arra, mint ez a jó viszonyt a tisztek és fiuk között emelni. Látogatás a fiuknál. Meg kell kisérteni minden fiút a századból lakásán felkeresni. Ha egy fiú beteg, vagy rosszul van, meg kell látogatni annyiszor a mennyiszer lehet. Általában minden módon éreztetni k»jll velők, hogy mindég reájok gondolnak, soha sem szabad valamely alkalmat elmulasztani, mely nyílik a velők való összeköthetést megerősíteni. Bizalommal viseltetni a fiuk iránt. Foglalkoztatni kell az altiszteket és fiukat általában a mennyire csak lehetséges oly tárgyakkal, melyek a századdal és az iskolával összeköttetésben vaunak. Bizalmat kell a fiukba helyezni. Semmi sem jobb a fiukra nézve, mintha az ő becsületérzésök és felelősségük előhozásával próbára lettek téve. A legrosszabb fiuk gyakran átváltoztak az által, hogy ők először találkoznak azzal, a mi nékiek uj, az az hogy valaki bele- jök b'zalmat helyez. Szó megtartás a fiukkali érintkezésnél. Soha sem szabad még a legcsekélyebb dolognál sem szavát megtörni a fiukkal szemben. Határtalan bizalom tisztjeik iránt egy elkerülhetetlen szükségesség az eredménynél; és ezen bizalom csak idővel és lassan állítható elő. Ennélfogva szükséges, minden véletlen, bármely csekély legyen is az, mely előfordul, a fiuk bizalmát a tisztek előtt erősbitse. Testi büntetést el kell kerülni. Soha sem szabad magát elragadtatni saját physikai erejét a század gyakorlatánál vagy ellenőrzésénél használatba hozni. Hogy ha a physikai erő gyakorlatba jön, a fiuk nagyon jól tudják, hogy a morális hatalomnak vége van. Üdvözlés (salutálds). Ha valaki a fiuk által üdvözöltetik (Salutáltatott) úgy azt figyelemmel és pontosan kell viszonozni. A fiuk mindent utánozzák és felviszik usry ebben mint minden másban a tisztek példáit,. Tisztek mindég a jobb kézzel szalutálnak, ezt a fiuknak meg magyarázni. (Vége köv.) Mária-Makkért. Buda és Vidéke érdekében e lapok hasábjain már oly sok szép és jót Írtak, hogy ha az mind teljesülve lenne fővárosuuk jobb parti része valódi „Éden“ kert lenne. Ezek keresztül vitelére nem is szükséges sokkal több minthogy fővárosunk inuézőkörei a haladás zászlójára tűznék az előre törekvést, mint egykor a nagy Konstantin császár zászlójára tűzte a kereszt jelvényt alá irva: „ln hoc Signo vinces“ és valóban e jelvény alatt dicsőség teljes hadjáratokat viselt. Nekem azonban nem hadjáratokról van szándékom értekezni, de igen is Buda és vidékének fejlesztéséről, még pedig a főváros tulajdonát képező budakeszi erdőségnek egy elrejtett pontjára hívom fel figyelmét mindazoknak a kiket illet, hogy mennyire kár elhanyagolni a természettől szépségekkel oly pazarul megáldott ligetet, melynek neve „Máriamakk“. Hiszen ez a hely az Olympus berkeivel és ligeteivel vetély- kedik. Tempevölgyéhez hasonlítható, hol a görögök isteneiknek számtalan áldozatokat mutattak be, melyeket észbontó mulatságok követtek. Ismerjük a történelemből, hogy e czélra csakis a természet minden bájával megáldott helyeket szemelték ki. Turistáink már egy alkalommal e szépséges helyről megemlékeztek, de az elhangzott nyomtalanul, most midőn Buda és vidéke fejlesztése a nyári kirándulok kedvéért köz ohaj- tárgyát képezi, szükségessé vált, hogy megemlékezzünk e rengeteg erdőség mélyében fekvő s a kirándulások kedvencz helyéről, melynek neve „Mária-makk“. Ha a főváros a budakeszi erdőséget elég csinosan el látta séta utakkal, az erdőségnek ezt a részét nagyon kár volt mellőzni, különösen a Svábhegyről oda vezető régi ut nyomán kellett volna a közlekedést megnyitni, mert a főváros közönsége csak is ezen a vonalon érintheti legrövidebb utón e gyönyörűséges vidéket, hol a kirándulok csekély fáradságukért dúsan jutalmazva vannak az itt található természeti szépségek által. Sőt itt találhatók romjai az egykor virágzó Paulinus rend zárdájának, melyet II. József császáridejében törültek. Egyetlen kis kápolnácskát tartanak fenn az ottani birtokosok, mely mint a múlt dicsőség fénysugara tormácsolja az előző századnak vallásos érzékét, sajnos hogy e bámu
