Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-11-15 / 46. szám
Budapest 1896. (3.) BUDA és VIDÉKÉ November 15. czimeinek rendszeresítése elméleti szempontból sem kifogásolható. A „közigazgatási rendészet“ elméleti keretének felállítását elméleti szempontból ugyan szinte csak helyesléssel kisérhetjük. De már ezen keretben foglalt anyag elrendezése, több tekintetben kifogás alá eshetik. Az 1. fejezetben a népesség forgalmának rendészete elméleti szempontból is helyesen lett tárgyalva, a II. fejezetben azonban az egészség- ügyi rendészet körében kifejtett tevékenység elméletileg helyesebben illeszthető be. A szegényügy, csavargás és koldulás a tolonczügygyel közös fejezetbe Jett volna foglalható, sőt a cselédügyet is bátran lehetett volna egy közös fejczim alatt a fentiekkel összekapcsolni. Például a „Szocziális rendészet“ fejczim erre alkalmas lett volna, a mely esetben annak külön önálló részeként szerepelhetett volna az erkölcsrendészet is. A közlekedésügy rendészetéhez még a „mütanrendőri bejárások“- s az „elveszett és talált tárgyak kezelése“ lett volna a „helyi rendészet egyéb ágai“ csoportjából csatolható. Ezen csoportra nézve már fentebb megjegyeztük azt, hogy a színházak, mulató- és szállóhelyek 8 italmérések rendészete külön fejezetet igényeltek volna úgy formai, mint tárgyi szempontból, ámbár például a „szocziális rendészet“ fejczime alatt is lehetne azokat különálló részként tárgyalni. A „gazdagsági rendészet“ közös fejczime alatt: a bérszolgaügy, zsibárusok, ószeresek, házalók, vásári rendészet, iparrendészet, vadászat, halászat, erdőrendészet és állategészségügy s a veszélyes tárgyak és anyagok felügyelete lettek volna elméletileg helyesen összefoglalhatók, függelékként pedig a tűzrendészet lett volna felvehető. A hagyatéki és gyámsági ügyek, a „szocziális rendészet,“ a katonaügyek és az anyakönyvvezetések körül elkövetett mulasztások pedig a „népesség forgalmának rendészete“ fejczim alatt lettek volna talán elméleti szempontból helyesebben felvehetők. Azon keretek ilyetén korrekcziója mellett „a helyi rendészet egyéb ágai“ fejczimbe foglalt csoportosítás feleslegessé vált voloa. A közigazgatási rendészet fejczim alatt összefoglalt anyagot tehát következő osztályozás mellett lehetne talán elméleti szempontból megfelelőbb módon az évi jelentésben tárgyalni. I. A népesség forgalmának rendészete: 1. Statisztika. 2. Utlevélügy. Idegenforgalom. 3. Bejelentés és szabad költözés. 4. Az anyakönyvvezetés körül elkövetett mulasztások. 5. Katona' II. Egészségügy a rendőrségnél: 1. Piaczi és üzleti vizsgálatok. 2. Orvosi és orvosrendőri vizsgálatok. 3. Az első orvosi segély. 4. Tébolydaügy. 5. Hullaügyek. 6. Köztisztaság rendészete. 7. Lakások, kutak és csatornák. 8. Fürdők. 9. Gyógyászat. 10. dajkaságba adott gyermekek. 11. Lelenczügy (erről meglepetésünkre hallgat a jelentés.) 12. Rendőri és rabkórház. III. Szocziásis rendészet: 1. Szegényügy, csavargás és koldulás. 2. Tolonczügy, 3. Cselédügy. 4. Hagyatéki és gyámsági ügyek. 5. Színházak. 6. Mulató és szállóhelyek. Italmérések. 7. Erkölcsrendészet. IV. Gazdagsági rendészet: I. Bérszolgaügy. 2. Zsibárusok. 3. Oszeresek. Házalók. 4. Vásári rendészet. 5. Iparrendészet. 6. Vadászat. 7. Halászat. 8. Erdő rendészet. 9. Állategészségügy. 10, veszélyes tárgyak és anyagok felügyelete. ]1. Függelék: Tűzrendészet. V. A közlekedésügy rendészete: I. Közlekedési eszközök: a) Bérkocsik, b) Társaskocsik. c) Közúti vasút, d) Villamos-vasút. 2. Közlekedési akadályok és nehézség. 3. Egyéb intézkedések. 4. A folyamrendészet. 5. Mütanrendőri bejárások. 6. Elveszett és talált tárgyak kezelese. Hogy egy oly nagy szervezet működésének áttekintésére szolgáló elméleti keretnek, nem csekély értéke van a gyakorlat érdekeinek szempontjából is, erről az államrendőrség főkapitányának első és második évi jelentéseiben felállított kereteknek egymás mellé állítása azonnal meggyőzhet mindenkit. A czéltudatos egyéni értelmi erőnek az anyag felett való uralmát mi sem fejezi ugyanis ki hivebben, mint az anyagnak bizonyos határozata elméleti keretekbe leendő összefoglalására való képesség. Egy nagy szervezet élére helyezett egyénnek reátermettségét mi sem igazolhatja fetünőbb módon, mint az, hogy a neki alárendelt személyzet által feldolgozandó anyagnak rendszeres keretekbe való egybefoglalására van képesítve, az kölcsönöz oly komoly jelentőséget az évi jelentéseknek, miszerint azok rendeltetését képezi az hogy úgy az egész szervezetnek, mint az annak élére helyezett egyéniségeknek színvonalát, belső erköcsi értékét kifejezésre juttassák. A fő- és székvárosi államrendőrség 1895. évi működéséről szóló jelentés fényesen igazolja azt, hogy vagy az egész szevezet, mint az annak élére helyezett Rudnay Béla főkapitány teljes tudatával bírnak hivatásuknak, s azt összes anyagi és szellemi erejüknek latbaveté- sével törekszenek betölteni. „M. Közig“.-ból. Dr. Kiss Mihály. Mementó. (Folyt, és Vége.) Az eddig mondottakbból kitűnik az, hogy vannak hivatalok és intézmények, melyekre nézve azon kívánságunk és kérésünk van, hegy azok részint a budai oldalon létesittessenek, részint oda visszahelyeztessenek. Közeledik hazánk ezredéves fennállásának a nemzet által való megünnepeltetése. Óla kell tehát törekednünk, hogy azon intézményekből és alkotásokból, melyeket a nemzet az alkalomból létesíteni fog, Budinak is jusson; valamint oda is, hogy ha történelmünk egyes alakj linak megörökítésére emlékeket állítunk, ezeu emlékek részben Budán nyerjenek elhelyezést. Mindezeknek keresztülvitelére és előmozdítására a legfontosabb tényezők egyike a közlekedés rendezése. Erről már fentebb bővebben megemlékeztünk s most csak azért hívjuk fel újra a figpelmet ezen pontra, mert meg vagyunk győződve, hogy a gyors és olcsó közlekedés megszünteti a távolságokat; Baross Gábornak egy igeQ szellemes mondása az: „ahol vasút van, ott nincs távolság.“ Ebből indulunk ki mi is, és meg vagyunk győződve, hogy a jó és czélszerü közlekedés még azo cnak ellentmond í- sát is le fogja fegyverezni, a kik máskülönben czéljainknak nem barátjai. Ha a jó közlekedés uj hidak építése, a közlekedés szabályozísaa, uj köziekedé d eszközök és utak nyitásával meg lesz, akkor az építkezési kedv is fokozódni fog, ha továbbá a kikötő és gyárak s ipartelepek létesítése á;tal uj keresetforrásoi nyittatnak, ha a fentebb felsoroltak megvalósíttatnak, úgy remélhető, hogy a főváros jobbparti része ismét fel fog virágozni. A közlekedés könnyűsége jótékonyan fog hatni az építkezésekre, s ha ez által, valamint a többi tényezők által Buda la kossága növekedni fog, úgy a többi, a további fejlődés megjön magától. Nagyon természetes T, É-tekezlet, hogy egy oly testületben, mint az Önöké, mely kö- éülbelül 350 tagból áll, részleteket megvitatni, eltérő nézetek egységes irányba terelni nem lehet. Ha tehát czélt akarunk érni, az Önök működését rendszeresíteni kell. Ez okból indítványozzuk, válaszszon a T. Értekezlet egy 68 tagból álló végrehajtó bizottmányt, melybe beválasztandó volna az I., II. és III. kerület törvényhatósági bizottsági tagjaiból 36, és pedig úgy, hogy minden kerületből 12 legyen e végrehajt bizottságban. Továbbá a Budán fennálló 8 kör mindenikéből 3—3 tag és a budai oldal 3 országos képviselője. A 36 törvényhatósági bizottsági tagot az illető kerületi bizottsági tagok összesége, a körök képviselőit pedig ezek választanák. Az így létesülő 63 tagból álló végrehajtó bizottmány maga választaná meg tisztikarát Ó3 állapítaná meg működésének módozatait Időnként azután össze fogja hívni Önöket, hogy teljes ülésben számoljon be működéséről, és meghallgassa azon előterjesztéseket és indítványokat, melyeket ez értekezlet azon tagjai kivannak tenni, kik nem lesznek tagjai a választandó 36-os bizottságnak. A midőn a budai érdekek előmozdítása ügyének megindítására kiküldött bizottság előterjesztését befejezem, nem tehetem azt azon hő kívánság tolmácsolása nélkül, hogy Isten áldása legyen az önök működésén ! A közlekedés a hidakon. Rudnay Béla a székes főváros m. kir. államrendőrségének főkapitánya, sehogy sem akar eltérni attól a szokásától, hogy a publikumot nevelje. A lóvasutakou alkalmazott láuczok elrendelése, a köpködés eltiltása és a gőzhajók szirénsipjainak megrendszabályozása után a „Ferencz József-hid“-nak a közforgalom előtt való megnyitás alkalmából ismét kiadott egy rendeletet, a melyben preczeptori hajlamai ismét kifejezésre jutnak. Az uj szabályrendelet, a melynek életbelépésével az eddigiek hatályukat vesztik, különös gondjaiba veszi a lánczhidat, a melyen ezentúl még a katonaság is csak válogatva és megolvasva mehet át. Zeneszó, dob 03 trombita stb. nékül. Meg van határozva a súly is, a melynél nagyobb tehersulylyal megrakott kocsik a hidakon nem mehetnek át. De azt a főkapitány ur elfeledte szabályrendeletében felemlíteni, hogy ki fogja utána mérni azokat a kocsikat, vájjon nem haladják-e túl a megengedett súlyt, arra sem ad felvilágosítást, hogy a túlsúlyt képező terheket hova raktározzák el, a mig a kocsi a hídon áthaladva reudeltetési helyére viszi a rajta levő terhet és visszajön a túlsúlyért. Mert mindezekről gondoskodni kell, ha azt akarja a főkapitány ur, hogy a szabály- rendeletben foglalt utasításoknak elég legyen téve. Van az uj szabá'yrendeletnek egy pontja a mely erős kritikába fog részesülni az illetékes kereskedelmi és ipari körök részéről is. Ugyanis a lánczhidon ezentúl sem üres, sem megrakott teherkocsik nem közlekedhetnek, hanem kénytelenek az uj hidra vag 7 a Margithidra kerülni. Ea kerülő pedig nagy időveszteséget, tehát tetemes pénzveszteséget is okoz, és igy azok, a kiket ez a tény közelebbről érdekel, bizonyára megteszik a kellő lépéseket a szabályrendelet illető pontjainak megváltoztatása tárgyában. A szabályrendelet főbb po ltjai egyébként a következők : „A láucz-hidon száz főt meghaladó tömeg vagy körmenet egyszerre nem mehet keresztül. Egy zászlóaljnál nagyobb gyalogos katonaság a láucz-hidon és Ferencz József-hidon csak rendkívüli esetekben, ki nem kerülhető szükség esetén mehet keresztül. Egy zászló aljnál kisebb gyalogos csapat is csak zárt sorokban, teljes rendben, zene-, dob- és trombita-szó nélkül mehet csak át, lovasság, tüzérség és szekerészcsapatok pedig egyáltalán csak szükség esetén. Teherkocsi, akár tele akár üre3, a láucz-hidon nem mehet át. Kivételt képeznek a személyszállításra használt úgynevezett „homokfutó“- kocsik. A Margit-hidon és a Ferencz József- hidon a teherkocsik csak lépésben mehetnek. Ezen a két hídon egyfogatu teherkocsi 1500 kilónál, kétfogató rendes kocsi 3000 kilónál, ennél nagyobb kocsi 4000 kilónál nagyobb terhet nem vihet; 4000 kilónál nagyobb el nem osztható teher húszezer kilóig C3ak külön, négy méter tengelytávolsággal és 16 centiméter széles keréktalppal biró kocsikon szállítható. Húszezer kilónál nagyobb terhet pedig be kell jelenteni a hidvezetöségnek s csak ennek külön engedelmévei és utasítása szerint lehet átvinni. Rossz karban levő teherkocsikat a hidakon nem eresztenek keresztül s ha a hídon a kocsinak ro33z volta miatt baja történik é3 a közlekedést megakasztja, az kihágást képez és a tulajdonost megbüntetik. Szarvasmarhákat a a lánczhidon hármasával összekötve éjjeli 11 óráttól nappal 12 óráig lehet átvinni, a Margit- és Ferencz József-hidon mindig, de nagyobb csoportban csak éjjeli 1L órától hajnali 5 óráig. A ki a szabályok ellen vét, azt 50 forintig terjedhető pénzbírsággal vagy megfelelő elzárással büntetik. Az Egyesült fővárosi takarékpénztár 1848-ban. Az 1848. év első hónapjaiban bekevetkezett általános pénzhiány Ó3 a betételek megcsökkenése a budai takarékpénztárnál is szükségessé teszi márcziustól kezdve az újabb kölcsönzések fel-
